Üdvözöljük a

Tudnivalók a kötelező szakmai gyakorlatról - I. rész | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tudnivalók a kötelező szakmai gyakorlatról - I. rész

Szerző: Varga Erika | 2015. június 23.

Lassan vége a tanévnek, tanulók és hallgatók ezrei kezdi meg a jól megérdemelt nyári szünetet. Vannak azonban olyanok, akiknek kötelező szakmai gyakorlaton kell részt venniük. Lássuk  milyen adó és társadalombiztosítási vonzata van egy ilyen szakmai gyakorlat keretein belül történő foglalkoztatásnak.

Először nézzük a középfokú tanulmányokat folyatató tanulók nyári szakmai gyakorlatához kapcsolódó szabályokat. Összefüggő nyári szakmai gyakorlat esetében a tanulón kívül megjelenik két másik szereplő, a gyakorlati képzést szervező szakképző iskola és a gyakorlati képzést folytató szervezet. Amennyiben csak az említett szakmai gyakorlat megszervezéséről van szó, úgy az iskola és a szervezet között együttműködési megállapodást kell kötni. A tanuló a gyakorlati képzését ez alapján tudja folytatni.  

 

Kötelező szakmai gyakorlat esetében gyakran felmerül a kérdés, hogy kell-e bármilyen juttatást fizetni a gyakorlatot végzőnek. Tanulóknak, ha együttműködési megállapodás alapján történik a foglalkoztatás, a fogadó cégnek díjazást kell fizetnie, melynek összege el kell érje a minimálbér 19,5 százalékát. Maga a pénzbeli juttatás minden megkezdett gyakorlati hét után jár, így heti összege a havi díjazás egynegyed része. Hiányzás esetén a juttatás arányosítható a távol töltött napok függvényében.

 

Alapvetően a kötelezően előírt juttatás adómentes, viszont ha ennél magasabb összeg kerül kifizetésre úgy a meghaladó rész egyéb jövedelemnek minősül, ezáltal 16% személyi jövedelemadó terheli.

 

Társadalombiztosítási oldalról megközelítve a kérdést, az együttműködési megállapodás alapján történő foglalkoztatás nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt. Ennek értelmében a cégnek nincs bejelentési kötelezettsége és járulékokat sem kell vonni a kötelezően juttatott összegből. Amennyiben viszont ennél többet juttat a szervezet úgy az egyéb jövedelem minősítés következtében 27% egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli a kifizetőt a felettes rész után. Szociális hozzájárulási adót egyik esetben sem kell fizetni a szervezetnek.

 

Valamelyest mások a vonatkozó szabályok a hallgatók szakmai gyakorlat keretében történő foglalkoztatása esetén. Ilyenkor hallgatói munkaszerződés megkötésére van szükség ahhoz, hogy a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató munkát végezhessen. Díjazás tekintetében csak akkor köteles a munkáltató fizetni, ha a gyakorlat időtartama egybefüggően a 6 hetet eléri vagy meghaladja. Ez esetben a hallgatót hetente legalább a minimálbér 15 százaléka illeti meg, de megállapodás alapján ennél magasabb összeget is juttathat a foglalkoztató.

 

Adózás szempontjából a minimálbér összegéig adómentesen kezelhető a juttatás, felette pedig nem önálló tevékenységből származó jövedelem lesz. Ez alapján a meghaladó részt 16 százalék személyi jövedelemadó terheli. Biztosítottság és járulékok szempontjából a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott sem lesz biztosított, így bejelentési és járulékfizetési kötelezettség ez esetben sem keletkezik. Ebből következőleg szociális hozzájárulási kötelezettség sem merül fel. Ettől függetlenül amennyiben a munkáltató a minimálbérnél több juttatást ad a hallgató számára úgy a kifizetőt 27 százalékos egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

 

forrás: ado.hu

 

 

Kapcsolódó anyagok: