Üdvözöljük a

Új lehetőségek, de nagyobb transzparencia | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új lehetőségek, de nagyobb transzparencia

Szerző: Sörös Dávid | 2014. január 23.

Változást hoz a vállalatok életébe a 2014. januárjában módosult Számviteli Törvény és a márciusban életbe lépő új Polgári Törvénykönyv.

A fogalmi pontosítások mellett az új szabályok részben nagyobb mozgásteret biztosítanak a vállalkozásoknak, részben bizonyos szigorítások révén növelik a cégek átláthatóságát, ellenőrizhetőségét.

 

 

A Számviteli törvény tekintetében az alábbi módosításokra kell figyelmet fordítani:

  • Devizás ügyletek forintosítása: A Számviteli tv. 60.§ (4) és (5) bekezdésének módosítása kibővült könyvelési lehetőséget biztosít a devizában történő könyvvezetésben, a saját hitelintézet által meghirdetett devizavételi és deviza-eladási árfolyam átlaga és az MNB árfolyam alkalmazása mellett, az Európai Központi Bank árfolyamának alkalmazását is lehetővé teszi. Az új árfolyamot csak annak a vállalkozónak lesz célszerű választani, akinek mind a vevői, mind a szállítói tételei devizásak és a devizát devizabetét számlán tudja tartani, ellenkező esetben nagy árfolyam-különbözet alakulhat ki.
  • Változások a beszámoló készítésben: a Számviteli tv. 20.§ (4) bekezdése lehetővé teszi, hogy bármely vállalkozó USA dollárban is elkészítheti éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette és a létesítő okirata szerinti devizaként az USA dollárt jelölte meg. A vállalkozó döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. Amennyiben egy vállalkozó az USA dollár alkalmazása mellett dönt, a jövő évi átálláshoz még ebben az évben társasági szerződést szükséges módosítania, és a cégbíróságon is USA dollárba kell bejegyeztetni a jegyzett tőkét forint helyett. A mások változás a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettséget érinti: a Számviteli tv. 117. § (1) bekezdés módosításával. A határértékek megemelése miatt - mérlegfőösszeg 5400 millió forint, éves nettó árbevétel 8000 millió forint, átlagosan foglalkoztatottak létszáma 250 fő - sok vállalkozás ki fog kerülni a konszolidált beszámolókészítési kötelezettség alól.
  • Könyvvizsgálati kötelezettség: 2014-től egyrészt emelkedik a kötelező a könyvvizsgálat értékhatára. Ennek értelmében, nem kötelező a könyvvizsgálat, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó éves (éves szintre átszámított) nettó árbevétele nem haladta meg a 300 millió forintot, és az üzleti évet megelőző két üzleti év átlagában a vállalkozó által átlagosan foglalkoztatottak száma nem haladta meg az 50 főt. A Számviteli tv. módosított 155.§ 5/a azonban kimondja, hogyha egy cégnek a tárgyévi üzleti év mérlegfordulónapján 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt - az adózás rendjéről szóló törvény szerinti - köztartozása van, a főszabálytól eltérően számára a tárgyévi üzleti évet követő üzleti évben kötelező a könyvvizsgálat. Akinek 2013-as üzleti év mérlegfordulónapján ilyen köztartozása van, annak 2014-től kötelező a könyvvizsgálat. A módosítás következménye kihathat a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolót készítőkre is, mert előírás, hogy akinek jogszabályi előíráson alapuló könyvvizsgálati kötelezettsége van pl. a Számviteli tv. 155.§ 5/a bekezdéséből fakadóan, az nem készíthet mikrogazdálkodói beszámolót.
  • Behajtási költségátalány: A Számviteli tv. módosított 77.§ (2) és a 81.§ (2) bekezdése a Ptk. 301/A §-hoz igazodva kimondja, hogy a behajtási költségátalányt ugyanolyan módon kell elszámolni, mint a késedelmi kamatot, egyéb bevételként (befolyáskor), illetve egyéb ráfordításként (a kötelezettség felmerülésekor). Ha nem fizeti meg a vevő a költségátalányt, akkor az elévülés szabályai szerint kell eljárni.
  • Nemzetközi egységesítés: Két fontos törvénymódosítás lép életbe azon vállalatok számára, melyek működésük folytán mind a hazai, mind a nemzetközi beszámolót kötelesek elkészíteni. A szabályozás szerint kizárólag speciális IFRS minősítéssel rendelkező személy végezheti a vállalat nemzetközi beszámolójának (IFRS) összeállítását, illetve könyvvizsgálatát. Könnyítés azonban, hogy a pénzügyi lízing fogalmának a márciusban hatályba lépő új Ptk. újradefiniálásával a magyar szabályozás lényegesen közelebb kerül a jelenlegi IFRS szerinti megközelítéshez.
  •  Egyéb változások:
    • A Számviteli tv. 11.§ (10) bekezdésének módosítása értelmében amennyiben a felszámolás, a végelszámolás úgy fejeződik be, hogy a vállalkozó nem szűnik meg, az eljárás befejezését követő üzleti év az eljárás befejezésének napját követő naptól a vállalkozó által az üzleti év végeként megjelölt napig, mint mérlegfordulónapig tart.
    •  A Számviteli tv. 21.§ (6) kibővítette a közbenső mérleg készítésére vonatkozó szabályokat, ugyanis minden olyan esetben, amikor évközben a saját tőkéről, azaz a vagyonról nyilatkozni kell, ezt, eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában csak közbenső mérleg elkészítésével lehet megtenni.
    •  Új választási lehetőséget biztosít a Számviteli tv. 33. § (3), amikor biztosítja, hogy külföldi pénzértékre szóló tartozások 2014. december 31-ig történő, lejárat előtti egyösszegű visszafizetése esetében, a vállalkozó dönthet úgy, hogy a devizahitel elhatárolt árfolyamveszteségét a visszafizetés üzleti évében és az azt követő két üzleti évben, három egyenlő részletben oldja fel és nem egyszerre a visszafizetéshez kapcsolódóan.

 

Források:

2000. évi C. törvény a Számvitelről

2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Penta Unió Oktatási Centrum

Világgazdaság Online