Üdvözöljük a

Új lendület az EU-USA gazdasági kapcsolatokban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Új lendület az EU-USA gazdasági kapcsolatokban

Szerző: Hendinger Anita | 2013. május 7.

Történelmi jelentőségű szabadkereskedelmi megállapodást tervez az Egyesült Államok (USA) és az Európai Unió (EU) – jelentette be az Európai Bizottság közleményében.

A júniusban induló egyeztetések célja a világ legnagyobb szabadkereskedelmi térségének létrehozása az EU 500 milliós és az USA 300 milliós piacának « összekapcsolásán » keresztül.

 

A Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership/TTIP) névre keresztelt átfogó stratégia ambiciózus célkitűzéseinek köszönhetően - közbeszerzési piacok és szolgáltatói szektorok megnyitása, vámtarifák eltörlése, beruházások liberalizációja, műszaki előírások részleges egységesítése - új üzleti lehetőségek nyílhatnak meg az európai vállalkozások előtt az amerikai piacokon.

 

A Világkereskedelmi Szervezet 1995-ös létrehozása óta nem volt ilyen nagyratörő gazdasági kezdeményezés. A szabadkereskedelmi megállapodás aláírását 2014-re tervezik, ugyanakkor számos érzékeny pont fékezheti a tárgyalások előrehaladását.


Az EU–USA kapcsolatokat kölcsönös gazdasági függőség és szoros politikai együttműködés jellemzi: az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok egymás legnagyobb kereskedelmi partnerei, ők teszik ki a világkereskedelem kétötödét, a világ GDP-jének körülbelül felét (47%), valamint a globális kereskedelmi forgalom egyharmadát.

Kétoldalú kereskedelmükben nap mint nap megközelítőleg 2 milliárd euró értékű áru és szolgáltatás cserél gazdát. A legutóbbi becslések szerint az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás 2027-re az EU-ban a GDP 0,5%-os, az USA-ban a GDP 0,4%-os növekedését jelentő átfogó éves hasznot hozhat. Mindez az EU gazdasága számára 86 milliárd euró, az USA gazdasága számára pedig 65 milliárd euró további éves bevételt jelentene.

 

A tárgyalások során a felek három fő területen kívánnak eredményeket elérni:

  • piachoz való hozzáférés,
  • szabályozási kérdések és a nem vámjellegű akadályok,
  • az együttműködés szabályai, alapelvei és új módjai a közös globális kereskedelmi kihívások megoldására és lehetőségek kiaknázására.

A tárgyalások egyik fő célja a jelenleg átlagosan 4 %-os vámtarifaszint nullára csökkentése. A transzatlanti vámtarifák jelenleg is viszonylag alacsonyak, mértékük az EU esetében átlagosan 5,2%, az USA esetében 3,5%. A két fél között ugyanakkor naponta mintegy 2 milliárd euró értékű kereskedelem folyik, és ez éves viszonylatban még egy alacsony vámtarifa mellett is nem elhanyagolható költséget von mag után. A megállapodás eltörölné az ipari és mezőgazdasági termékek esetében az összes létező vámtarifát, különleges elbánásban részesítve a legérzékenyebb termékeket.


A két térség eltérő szabályozásaiból fakadó technikai akadályok még a vámoknál is jobban megkeserítik az exportőrök életét. A jelenlegi transzatlanti kereskedelmi kapcsolatokban nem a határon megfizetett vámtarifák jelentik a legnagyobb kereskedelmi akadályt, hanem az úgynevezett „határátlépést követő” akadályok, mint például a gépjárművekre vonatkozó eltérő biztonsági vagy környezetvédelmi normák. A tanulmányok azt mutatják, hogy az ilyen jellegű szabályzási különbségekből adódó többletköltségek több mint 10%-os – sőt, egyes ágazatokban akár 20%-os – vámtarifának felelnek meg. Jelenleg azon gyártóknak, akik az Atlanti óceán mindkét partján értékesíteni kívánják termékeiket, a termékek engedélyeztetésekor gyakran kétszer kell megfelelniük az eljárásoknak és kifizetniük az illetékeket.

 

Az EU-USA kereskedelmi megállapodás célja, hogy csökkentse a vállalkozásoknak okozott szükségtelen költségeket és késedelmeket, fenntartva az egészségvédelem, a biztonság, a fogyasztóvédelem és környezetvédelem magas szintjét.

Ennek érdekében a Partnerség összehangolná a műszaki termékszabványokat és a lehető legnagyobb mértékben írná elő egymás előírásainak és eljárásainak elfogadását. Magyarországon tehát az exportra termelő ágazatok, elsősorban talán a magyar feldolgozóipar lehetne a megállapodás nyertese. A járműipar, gépgyártás és gyógyszeripar területén is vannak versenyképes magyar vállalatok. Ha ezek meg tudnák ragadni a liberalizáció adta lehetőséget és tovább tudnák versenyképességüket növelni, akkor hazánkban is találkozhatnánk kézzelfogható eredményekkel.


A piaci megnyitás jelentőségét mutatja, hogy a szolgáltatások területén új szektorokbanis megkezdődhet az együttműködés (pl. közlekedés), valamint a közbeszerzési piacok megnyitásának köszönhetően az USA és az EU vállalkozásai szabadon indulhatnának egymás közbeszerzési pályázatain. A transzatlanti partnerség méretének és a globális kereskedelmi forgalomra gyakorolt hatásának fényében a tárgyaló felek olyan területekkel is foglalkoznak, amelyek egyrészt túlmutatnak a kétoldalú kereskedelmen, másrészt hozzájárulnak a multilaterális kereskedelmi rendszerek megerősítéséhez. Az EU és az Egyesült Államok egyaránt elkötelezte magát a szellemi tulajdonjogok magas szintű védelmének fenntartása és elősegítése mellett, továbbá mindkét fél együtt kíván dolgozni a kereskedelem és fenntartható fejlődés társadalmi és környezeti szempontjain.


A tárgyalások azonban közel sem konfliktusmentesek, számos érzékeny kérdésben kompromisszumra van szükség. A legnagyobb nézeteltérés az EU és az USA között a mezőgazdaság területén van, mivel az Európai Unió nem akar enyhíteni az Egyesült Államokból származó génmódosított termékekre (GMO) vonatkozó szigorú uniós szabályozáson. Emellett a klónozott állatokból készült élelmiszerek forgalmazása, a növekedési hormonnal hizlalt amerikai hústermékek, valamint az összes állat- és növény-egészségügyi normával kapcsolatos aggályok jelenthetik majd a legproblematikusabb perceket a tárgyalásokon. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a fogyasztók egészsége területén az EU nem hajlandó engedményeket tenni. További megosztottság figyelhető meg a Nemzetközi Büntetőbírósággal kapcsolatban, valamint – általánosabb összefüggésben – a nemzetközi kapcsolatokban a katonai erő alkalmazását illetően.


Jelenleg mindkét fél azon belső eljárásokat intézi, amelyek a tárgyalások lehető leghamarabbi tényleges megkezdéséhez vezetnek. Az Európai Bizottságnak a tagállamok felhatalmazó mandátumára van szüksége ahhoz, hogy megkezdhesse a tárgyalásokat. Véleménye szerint erre még az Ír EU soros elnökség alatt, vagyis 2013 júniusáig sor is kerülhet. Sokan úgy vélik, hogy a szerteágazó érdekek miatt egy ilyen megállapodás kitárgyalásához akár több évre is szükség lehet. Az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa, Karel De Gucht, ennél sokkal optimistább, és véleménye szerint a tárgyalásokat már 2014 novemberében le lehetne zárni.


Az Európai Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetsége (Eurochambres) jelentős figyelmet tulajdonít az EU-USA kereskedelmi kapcsolatok fejlődésének. Online felmérés keretében térképezte fel, hogy milyen konkrét akadályok állnak fenn a vállalkozói szektor szempontjából az EU-USA kereskedelmi kapcsolatokban. A felmérés eredményeit becsatornázta az uniós intézmények felé azzal a céllal, hogy a vállalkozói érdekek megfelelő figyelmet kapjanak.

 

Az EU-USA szabadkereskedelmi megállapodás kezdeményezését az Eurochambres « koronaékszerként » jellemezte 2013. február 13-ai sajtóközleményében. Az Eurochambres egy szakértői fórumot kíván létrehozni, amely rendszeresen egyeztetne a kidolgozás alatt álló Partnerség egyes elemeiről, és tájékoztatná az uniós intézményeket az üzleti szféra álláspontjáról. Jelenleg zajlik a szakértők toborzása a tagkamarák javaslati alapján.


Mi is az a szabadkereskedelmi megállapodás ?


A szabadkereskedelmi megállapodás (FTA) egy olyan egyezményt jelent, mely megszünteti a vámokat, importkvótákat, és az egymás között kereskedett termékek és szolgáltatások közti preferenciákat. A szabadkereskedelmi egyezményt aláíró országok egy szabadkereskedelmi övezetet alkothatnak, ugyanakkor nincs meghatározott közös külső vámtarifájuk, vagyis az övezeten kívüli országokkal eltérő vámokat és kvótákat alkalmaznak. Ezt a gazdaságintegrációs formát döntően akkor választják az országok, ha gazdaságaik kiegészítik egymást. Ha egymásnak versenyt támasztanak, akkor nem valószínű, hogy lennének ösztönzők az FTA-ra, vagy csak bizonyos termékek és szolgáltatások kereskedelmét liberalizálják.

Kapcsolódó anyagok: