Üdvözöljük a

Webshopot szeretnék működtetni...- Hatodik rész: Uniós irányelvek | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Webshopot szeretnék működtetni...- Hatodik rész: Uniós irányelvek

Szerző: Schmidt Enikő | 2016. június 16.

A jelenleg hatályos jogszabályok széleskörűen szabályozzák az elektronikus kereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások jogait és kötelezettségeit. Az előző cikkekben már említésre került DEP-hez kapcsolódó jogszabálytervezetek közül több érinti a jelenleg hatályos jogszabályokat, ezen kívül várhatóan új területek is szabályozás alá kerülnek.

A tervezett uniós szabályozás kiterjedne a digitális tartalomszolgáltatásra irányuló szerződésekre, valamint egységesítenék az áruk online és egyéb távértékesítés útján létrejött szerződések megkötésére vonatkozó szabályokat is. Mind a jelenleg hatályos jogszabályok, mind pedig a tervezett szabályok a maximum harmonizáció elvét követik.

 

A DEP vonatkozásában továbbá hat fogyasztóvédelmi irányelvet érintő [(a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlattal (93/13/EGK), a jótállással, garanciával, (99/44/EK) a tisztességtelen szerződési feltételekkel (2005/29/EK), a fogyasztók számára kínált termékek árának feltüntetésével kapcsolatos fogyasztóvédelemről szóló (98/6/EK), a megtévesztő és összehasonlító reklámokkal (2006/114/EK) és a fogyasztók kollektív érdekeinek védelmére vonatkozó tiltó rendelkezésekkel kapcsolatos irányelv (2009/22/EK)] irányelv felülvizsgálata is folyamatban van. Ennek célja az európai uniós joganyag egyszerűbbé tétele és a szabályozás költségeinek csökkentése, amely hozzájárul egy világos, stabil és kiszámítható szabályozási keret kialakításához.

 

A fogyasztók számára igen kedvező fejlemény – amelyre a Jelentés külön is kitér –, hogy 2016-tól a fogyasztók részére rendelkezésre áll az Európai Unión belüli online ügyletek esetén az egyéni fogyasztói jogérvényesítést elősegítő online vitarendezés lehetősége a Bizottság által kifejlesztett online vitarendezési platform felületnek köszönhetően.

 

Az e-kereskedelmi szektor jellemzői, fogyasztóvédelmi szempontból aggályos új jelenségei

 

Az elektronikus kereskedelmi szektorra jellemző, hogy a költséghatékonyabb működés miatt magas a kis- és középvállalkozások száma a piacon, ugyanakkor az online értékesítések nagy részét kiemelt piaci szereplők bonyolítják le. Az okoseszközök és a nagysebességű internet-hozzáférés elterjedésével folyamatosan nő az online szerződéskötések száma, valamint azon vállalkozásoknak az aránya, akik már elektronikus módon is értékesítik termékeiket.

 

Fogyasztóvédelmi szempontból aggályos lehet az úgynevezett előfizetési csapdák megjelenése. Ha a fogyasztó egy bizonyos próbaidő letelte után nem mondja le a szolgáltatást, úgy határozott idejű (általában 1 vagy 2 éves) szerződés jön létre a felek között, amelynek felmondására nincsen lehetőség, vagy csak rendkívül bonyolult módon, adott esetben bánatpénz megfizetése mellett. Ezen felül az online szerződések esetében gyakori a külföldi elem is, vagyis a fogyasztók sokszor határon átnyúló ügyleteket kötnek, amely leginkább a későbbi igényérvényesítés során okozhat nehézséget.

A fogyasztóvédelmi hatóság, békéltető testületek, valamint a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesületek tájékoztatása alapján egyre inkább problémát jelent, hogy a fogyasztó az ügyletkötéskor sok esetben nincs tisztában azzal, hogy az adott webáruház Magyarországon bejegyzett székhellyel, telephellyel, ügyintézési hellyel nem rendelkezik. A fentiek alapján tehát, ha a jogsértő honlap külföldi szerveren üzemel, valamint az azt üzemeltető vállalkozás is harmadik ország területén került bejegyzésre, akkor az igényérvényesítés nehézségekbe ütközhet. Ennek hátterében az is áll, hogy az internetes felület magyar nyelve, illetve a „.hu” kiterjesztés önmagában nem biztosítja a „belföldi” ügyletkötést, mert ezt a domain nevet külföldi más európai uniós tagállami és harmadik országbeli cég is használhatja. A „.hu” domain név delegálás jelenleg önszabályozási mechanizmus keretében történik, amelyről az Internet Szolgáltatók Tanácsa gondoskodik. Ennek megfelelően a „.com” domain alatt is létrehozható magyar nyelvű oldal.

 

Ugyanakkor az is tény, hogy a külföldi webáruházak pl.: a hazaihoz képest szélesebb áruválaszték és kedvezőbb árak miatt népszerűek a magyar vásárlók körében.

Míg az európai uniós tagállamokban az egyéni fogyasztói igényérvényesítés új dimenzióját jelenti 2016-tól az online vitarendezés, a már működő Európai Fogyasztói Központok (a továbbiakban: EFK) mellett. Ezzel viszont szemben áll a harmadik országban, különösen a Távol-Keleten működő webáruházaknál felmerülő fogyasztói probléma esetén az igényérvényesítés nehézsége, adott esetben lehetetlensége.

 

Aggályosnak tekinthető jelenség, hogy a fogyasztók számára bizonyos esetekben problémás lehet az ún. gyűjtő, ár-összehasonlító oldalakról történő rendelés, mert a vásárlók nem tudják pontosan, hogy kitől is rendeltek.

 

Továbbá problémát jelenthet, az utóbbi időben egyre elterjedtebb, az aukciós oldalakról és közösségi média oldalak használatával történő vásárlás. Ezekben az esetekben a fogyasztó gyakran nem vállalkozással, hanem egy másik természetes személlyel köt szerződést. Az ilyen jellegű vásárlás során általában használt termék cserél gazdát, viszont vannak olyan eladók is, akik új termékekkel kereskednek.