Ajánlott pályázatírók
- Artistrender Kft.
- Baranya Megyei Vállalkozói Központ (BMVK)
- Eco-Cortex Kft.
- Első Magyar Könyvelő és Pályázatíró Kft.
- EUMONT Pénzügyi Szolgáltató Kft.
- EU-Winner Kft.
- KIKK Egyesület
- MSB Fejlesztési Tanácsadó Zrt.
- NQS Consulting Kft.
- Pannon Oktatási Központ Kft.
- PROTASK Esemény- és Projektmenedzsment Kft.
- Rolling Consulting Hungary Kft.
- SHS VF Kft.
Kamarai rendezvények
<< | 2022 Május | >> | ||||
---|---|---|---|---|---|---|
Hé | Ke | Sze | Csü | Pé | Szo | Va |
1 | ||||||
2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 |
9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | 15 |
16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | 22 |
23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | 29 |
30 | 31 |
A leltározás szabályozása I. rész
A mérleg pénzértékben kimutatva, összetételük és eredetük szerinti bontásban tartalmazza a vállalat birtokában lévő anyagi javakat. A mérlegben kimutatott adatokat a könyvviteli nyilvántartásokból nyerjük, amelyek hiánytalanul tartalmazzák a vállalkozások életében előfordult gazdasági eseményeket, vagyis a vállalkozás tulajdonában lévő anyagi javakban és forrásaikban beállott változásokat. A nyilvántartásokat (főkönyvi számlákat) - a mérleg fordulónapjaként kiválasztott időpontra vonatkozóan - le kell zárni. A fordulónapig felmerült események kihatásait értékelni, és a mérlegben szerepeltetni kell. A mérlegben, a kiválasztott időpontra vonatkozóan kapjuk meg a vállalat összes eszközeinek és forrásainak értékben kifejezett állományát.
A mérleg összeállításának, az anyagi és nem anyagi javakban megtestesülő vagyon számbavételének egyik módja az, hogy megszámláljuk, megmérjük a vagyontárgyakat, értéküket pénzben kifejezzük, majd a mérleg megfelelő rovataiba csoportosítjuk azokat.
Ez a számbavétel, megszámlálás, mérés munkafolyamata a leltározás. A selejtezés célszerű, ha megelőzi a leltározást, hiszen ekkor a leltárban már csak a vállalkozó tevékenységéhez valóban szükséges vagyontárgyak szerepelnek, növelve a számviteli beszámolók megbízhatóságát.
A leltározás általános tudnivalói
A 2000. évi C. törvény a számvitelről (a továbbiakban: Számviteli törvény) magát a leltár fogalmát nem tartalmazza az értelmező rendelkezések, fogalmak között, talán azért nem, mert a szakirodalomban és a gyakorlatban is ez a fogalom általánosan elfogadott tartalommal bír.
A leltár fogalma a számviteli szakirodalom, illetve gyakorlat alapján: olyan részletes kimutatás, amely a vállalkozó eszközeit és az eszközök forrásait tételesen egy adott időpontra vonatkozóan, mennyiségben és értékben tartalmazza. A leltár a mérleg alapdokumentuma, egy olyan okmány (dokumentum), amely a leltározás (leltárfelvétel), valamint a leltárértékelés végeredményeként alakul ki. A mérlegnek és a leltárnak vannak egyező és eltérő ismérvei.
A mérleg és a leltár egyező ismérvei:
- mindkét számviteli dokumentum adott időpontra vonatkozik,
- mindkét számviteli dokumentum teljes körűségre törekszik,
- mindkét számviteli dokumentum valódiságát a vállalkozás felelős vezetőjének aláírásával kell igazolni.
A mérleg és a leltár eltérő ismérvei:
- a mérleg csak értékbeli adatokat tartalmaz, a leltár mennyiségi és értékadatokat is,
- a mérleg tagolását Számviteli törvény írja elő, a leltárban szereplő tételek sorrendjére nincs előírás.
A Számviteli törvény nem is magáról a leltárról, hanem a leltárkészítési kötelezettségről rendelkezik a következők szerint: a könyvek üzleti év végi zárásához, a beszámoló elkészítéséhez, a mérleg tételeinek alátámasztásához olyan leltárt kell összeállítani, és a Számviteli törvény előírásai szerint megőrizni, amely tételesen, ellenőrizhető módon tartalmazza a vállalkozónak a mérleg fordulónapján meglévő eszközeit és forrásait mennyiségben és értékben.
2. A főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetés
A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a Számviteli törvény 2012-től egyértelműen rögzíti a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetési kötelezettséget.
A leltárkészítési kötelezettség teljesítése keretében a vállalkozónak a főkönyvi könyvelés és az analitikus nyilvántartások adatai közötti egyeztetést az üzleti év mérlegfordulónapjára vonatkozóan el kell végeznie.
A leltárkészítés módjai
- mennyiségi felvétellel,
- egyeztetéssel (nyilvántartások alapján).
A mennyiségi felvétel az eszközök és a források tényleges megmérését, megszámlálását, míg az egyeztetés a főkönyvi számláknak az analitikus nyilvántartásokkal vagy a könyvelés helyességét igazoló egyéb okmányokkal (bankkivonatok, folyószámla-kivonatok, egyeztető levelek, analitikus nyilvántartások, számítások stb.) való egybevetését, összehasonlítását jelenti.
A leltárkészítés módjainak alkalmazása az adott vállalkozónál alapvetően attól függ, hogy a vállalkozó az eszközeiről, illetve azok forrásairól év közben milyen nyilvántartást vezet.
Az eszközök és a források leltárkészítési és leltározási szabályzatában meghatározott időszakonként, de legalább háromévente mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott (természetes mértékegységben is értelmezhető) eszközöknél.
Minden üzleti év fordulónapjára mennyiségi felvétellel kell elkészíteni a leltárt a nem csak értékben kimutatott eszközöknél. E vállalkozónál tehát a nem csak értékben kimutatott eszközöknél nem lehetséges egyeztetéssel elkészíteni a leltárt a folyamatos mennyiségi nyilvántartás hiánya miatt.