Üdvözöljük a

Baranya gazdasági helyzete - nyílt küldöttgyűlés polgármesterekkel és országgyűlési képviselővel a kamarában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Június >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24
252627282930

Baranya gazdasági helyzete - nyílt küldöttgyűlés polgármesterekkel és országgyűlési képviselővel a kamarában

Szerző: Dr. Síkfői Tamás | 2015. április 20.

Az elnökség nyílt küldöttgyűlést hívott össze, amelyre meghívta a városok polgármestereit, országgyűlési képviselőket, az ipartestület és a VOSZ helyi vezetőit, a klaszterek elnökeit, valamint egyetemi és intézményi vezetőket.

A megye gazdasági teljesítménye rossz, a mozdony szerepre hivatott Pécs pedig teret veszít.

A kamara éves beszámolójának keretében elemzést adott közre, vitaanyagként a megye jelenlegi gazdasági helyzetéről. A 64 oldalas anyag rövid kivonata alapján közel 4 órás vita bontakozott ki, melynek keretében igyekezett a vállalkozókból, polgármesterekből, egyetemi szakemberekből álló közel 60 fő megoldásokat találni.

 

A kamara 2014. évi munkáját igen ellentmondásos környezetben fejtette ki. A helyzetre

  • a feladatok erőteljes bővülésével párhuzamosan a rendelkezésre álló források szűkülése,
  • a széleskörű együttműködés kényszere mellett az együttműködésre kész partnerek számának csökkenése,
  • valamint a megye fejlesztésében erős, koordinált irányítás igénye, egyben a koordináció megszűnése volt többek között a jellemző.

 

Forrás: Pécs fejlesztési koncepció 2014.


A gazdasági szereplők válasza erre a helyzetre többségben már nem az eddig eredménytelennek bizonyuló meggyőzés, és az együttműködés keresése, hanem a vállalkozási potenciál áttelepítése más, fejlődőképes térségekbe, valamint külföldre. Pécs és a régió gazdaságára ennek következtében egyre inkább a szűkülő, régiós, belső piacon szolgáltató, kereskedő, egyre kisebb részben termelő vállalkozások a jellemzőek. A szűkülő belső piac miatt a vállalkozások versenyképessége folyamatosan csökken, fejlesztéseik elmaradnak.

A megye egy főre jutó ipari termelésben és export tekintetében az utolsó Magyarországon, miközben az export orientált újraiparosítás dinamizálja a többi magyar térség gazdaságát, és társadalmát. Még e versenyképtelen gazdaságon belül is a legalacsonyabbak között van az egy főre jutó vállalkozások száma, mindössze 40 %-a a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatnak, 60 %-a Dél-Alföldinek. A vállalkozások „kivándorlása” mellett erősödik a lakossági (munkaerő és helyi vásárlóerő) elvándorlás is. Mindez olyan mértékben, hogy a nem kedvező demográfiai adatok mellett már komolyan veszélyeztetik a maradó vállalkozások szakember utánpótlását, így versenyképességét, sőt létét.

 

Forrás: Pécs fejlesztési koncepció 2014.

 

A kialakult uniós és magyar fejlesztési intézményi és döntési rendszerben, valamint a forrásszerkezetben a vidék ezen belül is a periféria egyre kedvezőtlenebb helyzetbe kerül. Ezen belül is a gazdasággal napi szinten együttműködő rendszerek, pl. a kamara jutnak a legkevesebb erőforráshoz. Vagyis a perifériális gazdasági fejlesztési erőforrás allokáció eleve magában hordja az eredménytelenséget, a pazarlást, a helyzet változatlanságát.

 

Forrás: Baranyai szakképzési beiskolázás megalapozása, Ecocortex 2015.

 

Még rosszabb a helyzet, ha a tendenciákat is figyeljük. A helyi gazdaság gyenge tőkeellátottsága, az egy főre jutó uniós és állami támogatások átlag alatti mértéke és a gyenge gazdaság következtében forráséhes önkormányzatok hiteligénye miatt, a reálgazdasági beruházások elmaradása előrevetíti a gyorsuló leszakadás képét.
Látható az a belső ellentmondás, hogy a jelentős forráshiány ellenére a megmaradt gazdasági potenciál forrásabszorpciós képessége is egyre gyengül.

 

Forrás: KSH

 

Az adóerő-képesség települési listájának utolsó 32 helyezettje közül 11 baranyai, míg az első 32 település között mindössze 1 baranyai található. Az utolsó 32 helyből Borsoddal együtt 2/3-os az arányunk. Az első 32 között 14 megye „versenyez”.

 

 

PBKIK, BM és Baranya megyei Munkaügyi hivatal adatai alapján

 

A térség innovációs potenciálja sem fejlődik, sőt, az országos átlaggal és a többi magyar régióval összehasonlítva elveszítjük korábbi pozíciónkat. A térség csökkenő közpénzekből működő kutatóhelyei a legkevésbé gazdaságorientáltak. Kutatási irányaik nem vágnak egybe a régió gazdasági igényeivel, a kutatási eredmények külföldön hasznosulnak. A térség vállalkozásainak kisebb része a megyén kívüli, külföldi kutatóintézetekkel való együttműködéssel tölti be ezt az űrt, míg a többség innovációs folyamatai leépültek. A megye vállalkozásainak egyre nagyobb hányada már nem képes saját innovációs folyamatainak beindítására, irányítására, K+F eredmények adaptálására.

 

 

PBKIK, KSH adatok alapján

 

A szakképzés kritikus helyzete együtt a demográfiai mélyvölggyel gazdaságilag alul teljesítő megyénkben is akadályozza a gazdasági növekedést. A szakképzésbe beiskolázható korosztály részaránya a teljes népesség mindössze 0,96 %-a - pontosan fele az 56 éves korosztálynak.

 

Forrás: Ecocortex

 

A küldöttgyűlésen megfogalmazódott a fejlett térségekre jellemző formális együttműködés kialakításának szükségessége, amelyben a megye, Pécs, az egyetem, és a gazdaság képviseletére jogosult kamara dolgozik a fejlesztések koordinációján.
A közel 4 órás tanácskozás, korrekt, de kemény hangnemben zajlott le, általános vélemény volt, hogy a kezdeményezést folytatni kell.