"Csúcsra járatott" állapotban a német gazdaság

Nyolc év óta egyfolytában tart a fellendülés, négy év óta 2 százalék közelében volt az éves gazdasági növekedési dinamika, tavaly pedig a bruttó hazai termék mennyisége már 2,2 százalékkal haladta meg a 2016. évit.

 Éves gazdasági jelentésében a szövetségi kormány erre az évre a tavalyinál is erőteljesebb, 2,4 százalék gazdasági növekedést prognosztizál, s azzal számol, hogy a foglalkoztatottak száma újabb 490 ezerrel bővül. A kamarai szövetség a vállalati válaszok alapján összeállított előrejelzésében ennél is magasabbra, 2,7 százalékra növelte éves növekedési várakozását, a foglalkoztatottak számát tekintve pedig 600 ezres bővülést feltételez.

A növekedés hajtóereje továbbra is a magán- és állami fogyasztás, (előbbi a kamarai szakértők szerint 1,9, utóbbi 1,8 százalékkal haladja meg a múlt évit), emellett – némi őszi megtorpanás után – az exportvárakozások is javultak, köszönhetően az Európában tapasztalható erőteljes gazdasági fejlődésnek.

Minél ambiciózusabbak a vállalatok bővítési tervei, annál markánsabban jelennek meg az expanzió korlátai, melyek sorában a szakemberhiány áll az első helyen. 2010-ben azon vállalatok részaránya, amelyek a munkaerőhiányt üzleti fejlődésük kockázati tényezőjeként jelölték meg, nem volt több 16 százaléknál, ma viszont tízből hat vállalatnál a szakemberhiány komoly fékező tényezőnek számít. Ha pedig adott állásokat tartósan nem töltenek be, a megrendeléseket inkább elutasítják vagy az ajánlatot visszavonják; emellett a sürgős kapacitás-bővítések vagy az új technológiákba való befektetések is csak akkor realizálódnak, ha az ahhoz szükséges szakemberek rendelkezésre állnak. Az alkalmas munkaerőért folyó verseny aztán növeli a bér- és járulékos költségeket, így fordulhat elő, hogy azon vállalatok aránya, melyek e költségek emelkedését kockázati tényezőnek tekintik, minden korábbinál magasabbra, 42 százalékra emelkedett.

Az állami kiadások és programok a beruházások kisebb hányadát fedezik, a beruházások túlnyomó többsége magántőkéből valósul meg. Ehhez viszont – egyebek között – az adóterhek mérséklésére lenne szükség. Ez úgy válik egyre sürgetőbbé, mint ahogy más országokban – Ausztria, Franciaország, Egyesült Államok, Kína, stb. – az adók csökkentésével (is) javítják a telephelyi feltételeket. Ha az állam nem lép az adózási feltételek könnyítése irányába, a jelenleg tapasztalható nagy beruházási készség szalmalánggá válik, fogalmazott a kamarai szövetség főtitkára, emlékeztetve arra, hogy a vállalati adózási rendszer utolsó átfogó reformja tíz évvel ezelőtt történt!

A felmérés tapasztalatai szerint a német vállalatok ma összességében olyan sokat akarnak beruházni, mint amire korábban még nem volt példa. Különösen örvendetes, hogy a bővítő és az innovációs célú beruházásokat tervező vállalatok magas aránya. Emellett a digitalizáció is mindinkább a beruházások hajtóerejévé válik. És e fejlődés fontos eleme, hogy az informatikai szolgáltatók is jóval magasabb beruházási büdzsét határoztak meg, mint korábban bármikor.

Erősödik a fellendülésnek a külföldi keresletből táplálkozó része is. A vállalatok olyan derűlátóan tekintenek a külföldi piacokra, mint amire legutóbb hét éve volt példa. A kamarai szövetség főtitkára ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a külgazdasági környezet a politikai konfliktusok és a protekcionizmus miatt továbbra is kihívásokkal terhelt a vállalkozások számára.

Számottevő mértékben mérséklődött az exportáló ipari vállalatok árfolyamváltozásoktól való félelme. A vállalatok számára a jobb tervezhetőség végett fontos lenne az euró viszonylag stabil árfolyama, mert ha tovább folytatódik az euró-dollár arány ingadozása, a legközelebbi, kora nyári felmérés idején ismét erősödni fog a vállalatok árfolyam-ingadozásoktól való félelme. A német exportőrök, többek között a gép- és járműgyártók nagy szerencséje, hogy piaci pozícióik szempontjából az árfolyamok mellett a minőség és a szerviz-tevékenység ugyancsak kiemelkedő szerepet játszanak.