Üdvözöljük a

Javuló eredmények és romló várakozások jellemzik Baranya gazdaságát | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2020 Július >>
KeSzeCsüSzoVa
  12345
678910
11
12
13141516171819
20212223242526
2728293031  

Javuló eredmények és romló várakozások jellemzik Baranya gazdaságát

Szerző: Weller János| | 2014. december 10.

Az októberi konjunktúra felmérés szerint Baranya megyében az összesített konjunktúramutató az áprilisi eredményhez képest 3,55 ponttal romlott, és újra a negatív tartományba került. Az előző három felméréskor regisztrált átlagosan több mint 10 pontos javulás után az őszi eredmények megtorpanást jeleznek.

Konjunktúra felmérés

Az MKIK 1998 óta végez hazánkban, európai kamarai metódus alapján, évente kétszer konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés.

A tavaszi elemzéskor jeleztük, hogy több részmutató értékének csökkenése, illetve kritikusan alacsony szintje miatt növekvő bizonytalanság jellemzi a megye gazdaságát, ami megtörheti a kedvező folyamatot. Ez az októberi felmérés adatai alapján sajnos bekövetkezett. Az elmúlt hat hónap eredményeire vonatkozó mutatók egy része még pozitív volt, a következő hat hónapra vonatkozó várakozások többsége viszont negatív irányú eltérést mutat. Ez alól csak a beruházásokra vonatkozó tervek kivételek, melyeknek mutatói ennek ellenére még mindig kritikusan alacsonyak.

 

Az októberi adatfelvétel, az előző öt felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthető adatlapot 193-en küldték vissza, ami közel 12 %-kal alacsonyabb a tavaszi aktivitásnál. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari részaránya 5,1 %-kal, az építőiparé 6,8 %-kal emelkedett, a kereskedelemé 9,1 %-kal a szolgáltatásé 2,8 %-kal csökkent.

 

 

 

Az őszi felmérés során közel 4 %-kal csökkent az exporttal nem rendelkező vállalkozások aránya. Ugyancsak csökkent a mikro vállalkozások képviselete (80,5 %-ról 74,6 %-ra), emelkedett viszont a többi csoport részvételi aránya. Ez különösen a nagyvállalatok esetében kedvező, mert újra értékelhetők számú válasz érkezett.

 

Baranya megye összesített konjunktúramutatója

 

Az áprilisi adatok szerint Baranya megye összetett konjunktúramutatója 15 pontot meghaladó mértékben javult az őszi felméréshez viszonyítva. Ezzel szemben az országos mutató csupán 6 ponttal, a Dél-Dunántúlé pedig 10 ponttal javult. A kedvező változások ellenére a megyei mutató még mindig elmarad az országos és regionális átlagtól. Az országos index csak a 2008-2009-es válság idején, a regionális mutató a már említett válság, valamint a 2011 és 2012 őszi felméréskor volt alacsonyabb a jelenlegi Baranya megyeinél.

 

Baranya megye összesített konjunktúramutatójának -1,95 pontos értéke jelzi, hogy újra több vállalkozás helyzete illetve várakozása romlott, mint ahánynak javult. A vállalkozások helyzete továbbra is rosszabb, mint a 2009-es válságot megelőző évtized bármely felmérésekor, vagy az első válságot követő, rövid „feltámadásnak” minősülő 2010-es évben volt.

 

 

 

Az összetett konjunktúramutató alakulását szemléltető idősor arról tanúskodik, hogy a 2009-es válság idején a visszaesés baranyai mértéke kisebb volt az országosnál, Viszont a 2010-es és a 2011 tavaszi adatok szerint a kilábalás is alacsonyabb szintű volt. Ebben az időszakban Baranya megye gazdasága az országos és a regionális átlagtól egyaránt jelentősen leszakadt. A 2009-es válság idején az országos és a megyei mutató eltérése 10 pont alatt volt. A második, 2011 őszén kezdődő recesszió elején ez a különbség 40 pont fölé emelkedett. Miközben Baranya értékei megközelítették a -30 pontot, addig az országos mutató +10 és +20 pont között ingadozott. A baranyai adatok egy korábbinál mélyebb, elhúzódó válságról, az országos adatok inkább egy átmeneti visszaesésről szóltak. A 2013-as és a 2014 tavaszi felméréskor a megyei mutató értéke újra közelített a regionális és az országos mutatóhoz. A mostani felmérés adatai szerint „visszaállt” a korábbi állapot. A főmutató negatív értéke miatt még mindig nem egyértelmű a válság időszakának zárulása.

 

Az aggályainkat erősíti, hogy az összetett konjunktúramutató jelzéseit a két-három évvel később megjelenő hivatalos statisztikai adatok igazolják. A KSH általában májusban teszi közzé a két évvel korábbi területi GDP adatokat. A bruttó hazai termék előző évhez viszonyított változását és a megyei konjunktúramutató értékének összehasonlító ábrázolása ezt jól szemlélteti.

 

 

 

Az ábra szerint a két mutató mozgása nagyon hasonló. A konjunktúramutató szórása – mivel nem tényszerű adatokon, hanem érzéseken alapul – azonban lényegesen nagyobb. Jelzi viszont az ábra azt is, hogy 2010-ben és 2011-ben a megyei GDP összege a 2009-es évihez viszonyítva alig változott. Növekedést csak a KSH 2012. évi előzetes adatai mutatnak. (Az előzetes adatok utólagos korrekciója során a 2010. évi Baranya megyei adat 0,2 %-kal, a 2011. évi 2,3%-kal csökkent.) A 2009-es válság miatti visszaesést 2012-ig, az újabb válság kialakulásáig nem sikerült visszapótolni. Baranya megye ebben is egyedüli az országban.

 

 

A konjunktúramutató részterületenkénti alakulása

 

Az elmúlt három év felmérései alapján megvizsgáltuk az egyes szegmensek összesített mutatójának alakulását is. A teljes mutató szerint 2011-ben nagymértékben romlott a baranyai vállalkozások helyzete, és 2012 őszéig jelentős javulás sem következett be. Ezt követően azonban pozitív változásokról szóltak az elemzések. Az egyes szegmensek szerinti mutatókra általában hasonló megállapítás tehető. Találhatók azonban kivételek, amelyek jelzik, hogy egyes szegmensek tagjainak helyzete még mindig nagyon rossz.

 

Az export részaránya szerint képzett mutatóknál látható, hogy 2011 őszére jelentős visszaesés következett be, és mindhárom szegmens értéke a -20 pont körül alakult. Az exporttal rendelkező vállalkozások helyzete a következő felméréskor már jelenősen javult, majd újabb, de a korábbinál kisebb visszaesést követően folyamatosan kedvezően változott. A 2014 tavaszi felméréskor a döntően exportra termelők +60, a kisebb részben exportálók +40 pontos mutatóját már kimagasló eredménynek minősítettük. Októberben azonban újabb fordulat következett be. Mindkét csoport mutatója jelentősen csökkenést követően 21 pontos értéket mutat. A kizárólag hazai piacon megjelenővállalkozások helyzete hasonló irányban változott. Mértéke azonban mindig kisebb volt, mint az exportálóké, és értéke mindvégig a negatív tartományban volt. Ahhoz, hogy e csoport tagjainak helyzete számottevően javuljon, egy sokkal stabilabb, erősebb és hozzáférhetőbb belső piacra van szükség.

 

 

 

Az exporttal rendelkező vállalkozások helyzetének romlása valamennyi részterületen megfigyelhető. Legkirívóbb a többségében exportálók várható üzleti helyzetének több mint 52 pontos visszaesése. A kizárólag hazai piacon értékesítők mutatójának a romlását a megrendelések 11 pontos csökkenése okozta.

 

Nem mutat ilyen egységes képet a vállalkozások foglalkoztatottak száma szerinti vizsgálat. A nagyvállalatok (250 fő feletti szervezetek) esetében viszonylag nagy ingadozás figyelhető meg, ami nagyfokú bizonytalanságot jelez. A középvállalkozások (50-249 fő) kimagasló 2011 tavaszi helyzete 2012. októberig folyamatosan romlott, azóta viszont a javulás is folyamatos. A visszaesés ellenére ezt a csoportot érintette legkevésbé a második válság, a mutatója is csak egyszer süllyedt a negatív tartományba. Biztató képet mutatott a kisvállalkozások (10-49 fő) indexe is. A négy felmérés során is -20 pont körüli értéket jelző mutatója 2013 tavaszát követően jelentősen javult, az idén ősszel viszont 27 ponttal csökkent. A visszaesés oka a várható megrendelések mutatójának 38, valamint a várható üzleti helyzetének 36 pontos visszaesése. A mikro vállalkozások (0-9 fő) helyzete hasonlít az exporttal nem rendelkezőkéhez. A kisebb változások mellett e csoport mutatója is mindvégig negatív volt.

 

 

 

Jelentős eltérés figyelhető meg az egyes ágazatok eredményeinek vizsgálatakor. A vizsgált időszakban – az idei októberi felmérés kivételével – mindig az ipar helyzete volt a legjobb. A 2012-es mélypont óta folyamatosan javult az ágazat helyzete.  Az őszi felmérés során 33 pontos visszaesést regisztráltunk. Ehhez hasonló változást utoljára 3 éve szenvedett el az ágazat, melyet a második válságszakasz követett. A kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásoknál mutatója 2012 ősze óta folyamatosan javul, melynek eredményeként már az iparnál is kedvezőbb a helyzete. A mutató 13 pontos értéke csupán azt jelzi, hogy várhatóan több vállalkozásnak javul a helyzete, mint ahánynak romlik. Az építőipar az elmúlt év óta folyamatosan, viszonylag gyors ütemben javult. A tavasszal elért pozitív eredménye már a kereskedelemnél jobb helyzetet mutatott. Az idei ősz azonban romlást hozott, amilyenre utoljára 2011 őszén volt példa. olyan mértékű vis alacsonyabb szinten mozgott az építőipar mutatója. A 2011 őszi és 2012 őszi közötti mért -47 és -64 pont közötti értékek az ágazat teljes összeomlását jelezték előre. A mostani 46 pontos visszaeséssel az ágazati mutató értéke -34 pont, amellyel újra a legrosszabb helyzetben lévő ágazat. A szolgáltatási szférához tartozó vállalkozások helyzetét jellemző mutató a vizsgált időszakban viszonylag szűk sávban mozgott. A 2013. áprilisi felmérés óta eredményei folyamatosan javultak, de értékük mindvégig negatívak voltak.

 

 

 

Az év során az ipar valamennyi mutatójának értéke romlott, legnagyobb mértékben (-37 pont) az üzleti helyzet várható értéke. Az építőiparban a jelenlegi üzleti helyzetet ítélték meg pozitívan, a várható megrendelések drasztikus (72 pontos) visszaesése az összes többi mutató romlását is magával húzta. A kereskedelem és a szolgáltatás mutatói általában javultak. A jövedelmezőség jelenlegi helyzete azonban mindkét szektorban negatív.

 

A konjunktúramutató összetevői

 

Az összesített megyei konjunktúramutató összetevői közül a gépberuházásokra, illetve az építési beruházásokra vonatkozó kilátások javultak, a megrendelések és az üzleti helyzet várható alakulásával összefüggő várakozások romlottakA vállalkozások összes megrendelésének 40 pontos értéke jelzi, hogy a vállalatok többségének van rendelése, és annak mértéke várhatóan növekedik. A mutató romlásának több mint 13 pontos értéke azonban a recessziós időszak eredményeire emlékeztet. A jelenlegi értéket érdemben befolyásolja, hogy több szektorban megrendeléseket kell lemondani a cégeknek a szakmunkaerő és műszaki diplomások elvándorlása miatt.

 

 

 

A vállalkozások üzleti helyzetének várható alakulását szemléltető mutató -21 pontos értéke szerint a cégek többségének rossz a helyzete.  A 2013-as és a 2014 tavaszi felmérések javuló eredményei biztatóak voltak. Az októberi felmérés eredménye már megtorpanást (1 pontos romlást) mutat, ami igazolja tavaszi megállapításunkat, mely szerint „a megye gazdaságának növekedési pályája még nem egyértelmű”. Ezt a beruházások várható alakulásával kapcsolatos válaszok is alátámasztották. A várható építési beruházások mutatójának javulása lelassult. A még mindig -46 ponton álló eredménye változatlanul a kritikus szint alatt van. A várható gépberuházások mutatója a tavaszi visszaesést követően ősszel újra javult, a -14 pontos értéke azonban még mindig a versenyképesség romlását vetíti előre

 

A vállalkozások jelenlegi, illetve a várható üzleti helyzetét szemléltető ábra még mindig a válság állapotát jelzi. A mutatók -17, illetve -21 pontos októberi értéke alig mutat változást április óta. Az elmúlt 9 év 18 felméréséből mindössze ötször fordult elő, hogy mindkét mutató értéke jobb volt, mint most. Ez még a 2009-es válság előtt volt. És hatszor fordult elő, hogy mindkét mutató értéke alacsonyabb volt. Erre viszont a 2011 őszi és a 2013 őszi felmérésekkor volt példa. Ez is jelzi, hogy az általában mélyebbnek tűnő 2009-es recesszió Baranya megyét kevésbé sújtotta, mint a 2012-es válság. A talpra állás – ha nem is minden területen – is akkor sikerült gyorsabban.

Ma már látható a két válság közötti különbség is. Az első időszakban, 2009-ben a piacok elvesztése, a termelési költségek lassú csökkentése okozta a válságot, melyhez a jövőt megalapozó technológiafejlesztés elmaradása párosult. A második időszakban is fontos szerepe volt a megrendelések csökkenésének. Ekkor azonban egyre komolyabb szerepet kapott a szakképzett munkaerő elszívása is. Baranya megye népessége 2011. január 1-e és 2012. december 31-e között 14300 fővel csökkent. Ez a korcsoport 13 %-át jelentette, azaz minden 8-dik fiatal másutt keres boldogulást. Többségük versenyképes szakmával rendelkezik és már megfelelő szakmai gyakorlattal is rendelkezik. A második válságból való kilábaláshoz már ők is hiányoznak. Pótlásuk nehezebb, mint egy technológia vagy termékfejlesztés. Hosszú évekig tartó magas szintű elméleti és gyakorlati képzés, valamint tapasztalatszerzés szükséges. És ez sem olcsóbb.

 

 

 

 

A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók

 

A felmérés során tavasszal a vállalkozások 71,0 %-a a fizetőképes kereslet hiányát jelölte a fejlődést leginkább akadályozó tényezőnek. Ez az arány októberben már csak 56,6 % volt. Ez a vélekedés befolyásolta a vállalkozások értékesítésének mutatóit is. Ezúttal nemcsak az összes értékesítés és a belföldi értékesítés volumenének elmúlt hat hónapra vonatkozó mutatójának értéke javult, hanem az exportértékesítésé is. Ez utóbbi értéke még mindig -70 pont, ami azt jelzi, hogy a vállalkozások többsége nem tud megjelenni a nemzetközi piacokon.

 

Az export kedvezőtlen helyzete miatt, az októberi pozitív változás ellenére, továbbra is negatív tartományban található az összes értékesítés volumenének előző félévi alakulására vonatkozó mutató értéke. A pozitív változás eredményeként elért -8 pontos eredmény viszont jobb, mint a 2007 utáni felmérések bármely időszakára vonatkozó értékek. Ez jelzi, hogy a válságból való kilábalásnak ma már nem az értékesítési problémák a legfőbb akadályai.

 

 

 

A konjunktúraelemzés egyik legfontosabb területe a vállalkozások jövedelmezőségének vizsgálata. A várható jövedelmezőség következő 6 havi alakulásának trendjét a mindenkori politikai események erősen befolyásolják. Az ábrán jól látható, hogy az országgyűlési választások idején a várakozások magasak és jelentősen meghaladják a jövedelmezőség tényleges alakulását. A választásokat követő időszakban azonban még a tényleges helyzetnél is pesszimisták a vállalkozók. A grafikon ezt a teóriát idén is igazolni látszik.

 

A vállalkozások jelenlegi (elmúlt 6 havi) jövedelmezősége folyamatosan romlik. Ebből adódóan a cégek többsége – különösen a mikro- és kisvállalkozások – nem tudták, illetve nem akarták költségeiket csökkenteni. Mivel az árversenyben gyenge az érdekérvényesítő képességük, a fennmaradásuk érdekében inkább a jövedelmezőség romlását viselték.

 

 

 

A részletes adatok szerint a nagyvállalatok mutatója az utolsó négy felmérés során átlagosa +28 pont volt, addig a középvállalkozásoké -2, a kisvállalkozásoké -19, a 0-9 főt foglalkoztató mikro vállalkozásoké -44. A mutató két éve tartó javuló tendenciája alapján úgy tűnik, hogy ez a túlélési taktika is eredményes lehet.

 
A konjunktúra elemzés további tényezők vizsgálatára, többek között a kapacitáskihasználás és a létszám alakulására is kiterjed.

 

 

 

A vállalati kapacitások várható kihasználása az őszi felmérések idején általában alacsonyabbak, tavasszal magasabbak. Ezzel magyarázható, hogy a 2013 őszi visszaesést követően idén tavasszal – 2011. április óta először – újra pozitív volt a mutató értéke, októberben azonban újra 0 pont alatti értéket jelzett.

 

Továbbra is a létszámgazdálkodás a vállalati gazdálkodás egyik legérzékenyebb területe. A közepes és a nagyvállalatok esetében a gazdasági környezet bármilyen változása a foglalkoztatás mértékére is hatással van. A mikro és kisvállalatokat viszont inkább a „változatlanság” jellemzi. Válság idején is alig csökkentik az alkalmazotti létszámot és csak ritkán számolnak létszámnöveléssel konjunktúra idején. A kétféle vállalati magatartás eredményeként a foglalkoztatott létszám várható alakulásának mutatója már évek óta nagyon szűk sávban, -20 és +5 pont között található. Az előző évi kismértékű javulás kitartott az idén tavaszig, októberben viszont – egyrészt összhangban a piaci problémákkal küzdők megrendelésekkel összefüggő várakozásaival, másrészt a fejlődő cégek munkaerő hiányával, a nyugati elvándorlással – már létszámcsökkenés várható. Tehát a munkaerő nem helyben lép be a fejlesztő cégekhez, hanem inkább Nyugatra megy.

 

A mutatók részterületenkénti alakulása

 

Az összetett mutatót befolyásoló tényezők – ahogy néhány esetben már jeleztük – a vállalkozások nem minden szegmensére jellemzők egyformán. Vállalati egyenlegmutatókat segítségével vizsgáljuk a gazdasági ágak (ipar, építőipar, kereskedelem, szolgáltatás), a létszám kategóriák (mikro-, kis-, közép-, nagyvállalatok), valamint az értékesítésen belüli exportarány (nem exportálók, részben exportálók és döntően exportálók) szerint az egyes csoportok helyzetét.

 

a) Az üzleti helyzet

 

Mind a jelenlegi, mind a várható üzleti helyzet az utolsó hét felmérés közül 2011 tavaszán érte el a legjobb eredményt. Ezt követően az értékek csökkentek, majd 2013 óta folyamatosan javultak. Az októberi felmérés alapján megtorpanás következett be. A jelenlegi üzleti helyzet kis mértékben javult, míg a várható üzleti helyzet romlott.

 

Az exportértékesítés aránya szerinti vizsgálat szerint az exporttal rendelkezők helyzete mindkét mutató szerint romlott, míg a kizárólag hazai piacon értékesítőké javult. Ennek ellenére az exporttal nem rendelkezők helyzete a rosszabb, mindkét mutató értéke -20 pont alatt található. Ezzel szemben az exportálók mutatói pozitívak – kivéve az 50 % feletti exportaránnyal rendelkezők várakozásai, ahol drasztikus – több mint 52 pontos – romlás következett be.

 

 

 

 

A foglalkoztatottak száma szerinti vizsgálat adatai alapján mindkét mutató esetében a mikro vállalkozások helyzete a legrosszabb, annak ellenére, hogy idén ősszel csak az ő mutatói javultak. A kisvállalkozások mutatóinak értéke 28, illetve 36 ponttal csökkent, ezzel a negatív tartományba kerültek. A ugyancsak romlott a közepes- és nagyvállalatok üzleti helyzete és javultak a közepes vállalkozások várakozásai.

 

 

 

 

Az ágazati mutatók szerint az iparban következett be drasztikus változás. A jelenlegi helyzet 17 pontos csökkenéséhez a várakozások 37 pontos romlása társul. Ez egy ipari válság előjeleként is felfogható. A kereskedelem és a szolgáltatás javuló mutatói biztatóak, negatív értékük azonban még sok veszélyt tartogat. Az építőipari vállalkozások helyzetének javulása átmenetinek tűnik. A romló és immáron újra a -40 ponthoz közeledő várakozások szintén nem egy jobb jövő előjelei.

 

 

 

 

 

b) A jövedelmezőség

 

A jelenlegi jövedelmezőség mutatójának trendje – néhány kisebb javulást leszámítva – 2012-ig folyamatos romlást mutat. Azóta viszont javulás figyelhető meg. Az őszi értéke azonban már az 1 pontot sem érte el. Ezzel szemben a várható jövedelmezőség jelentős pozitív és negatív kilengéseket mutat. A megelőző három felmérés jelentős mértékű javulása után idén ősszel újabb visszaesés következett.

 

Az export részaránya szerinti vizsgálatnál mindhárom csoport várakozási eredményei hasonlóan alakultak. Különbség csak a változás mértékében volt. Főleg a többségében exportálók számolnak helyzetük nagymértékű romlásával.

 

 

 

A tényleges jövedelmezőség vizsgálatánál az elmúlt három-négy évben többször születtek meglepő eredmények. Általában az volt a jellemző, hogy az exporttal rendelkezők jövedelmezősége jobb, könnyebben vészelik el a recessziós helyzeteket. Különösen akkor, ha gyenge a Ft árfolyama. A 2011. októberi felmérés szerint viszont a többségében exportpiacokon értékesítők jövedelmezősége drasztikusan romlott. Akkor, amikor a Ft árfolyama gyengült és árfolyamnyereség keletkezhetett volna.

 

A hazai szabályozórendszer változása miatt szinte valamennyi szegmens jövedelmezősége romlott. Az exportálók mutatójának több mint 80 pontos csökkenéséhez más tényezők is hozzájárultak. Egyrészt a hazai szervezetek piaci pozíciójuk erősítése érdekben lemondtak az árfolyamnyereségről (nem emeltek árat), másrészt a külföldi partner (aki sok esetben az exportáló szervezetben tulajdonosi jogokkal is rendelkezik kihasználta erőfölényét mind az árképzésben, mind a költségek viselésében. A 2011-es mélypont óta valamennyi csoport jövedelmezősége javult, a csak hazai piacon érétkesítőké folyamatosan és kismértékben, az exportálók esetében nagyobb mértékben, de hullámzóan.  Pozitív sávba csak a többségében exportálók mutatója került, míg az exporttal nem rendelkezők mutatója mindig +35 pont alatt volt.

 

 

 

A foglalkoztatottak száma szerinti vállalkozói csoportok közül a közepes és nagyvállalatok várakozásai 2013 áprilisáig jelentős hullámzást jeleztek és gyakran egymással ellentétes mutatókkal rendelkeztek. Azóta viszont a változások mérete kisebb, iránya pedig valamennyi szegmens esetében egyforma. A tavaszi viszonylag kedvező eredmények után ősszel a pozíciók romlottak, legnagyobb mértékben a kisvállalkozások számolnak a jövedelmezőségük csökkenésével. A mikro vállalkozások várakozásai az elmúlt négy évben egyszer sem érték el a pozitív sávot.

 

A jövedelmezőség jelenlegi helyzete a vállalkozás méretéhez igazodik. A nagyvállalatok mutatója a legmagasabb, a mikro vállalkozásoké a legalacsonyabb. Négy év alatt ettől mindössze két eltérés volt, 2011. áprilisban és 2012. októberben. A mikro vállalkozások mutatója még egyszer sem volt pozitív (általában -35 pont alatti), a kisvállalkozásoké is csak egyszer érte a 0 pontot. Az általában -20 pont alatti érték azt jelenti, hogy az előző felméréshez képest a csökkenő jövedelmezőségű válaszadók a növekvő jövedelmezőséggel bíró vállalkozások aránya között legalább 20 % volt a különbség válaszadók az előbbiek javára.

 

A közepes és nagyvállalatok jövedelmezősége októberben is javult. A nagyvállalatok pozíciója az elmúlt négy évben mindig pozitív volt, a közepes vállalkozóké azonban csak az utolsó három felméréskor.

 

 

 

 

A várható jövedelmezőség mutatójának ágazati értékei az idén tavasszal voltak a legmagasabbak. Az ipari vállalatok esetében regisztrált 26 pontos érték már nagyon jónak számított, és a többi ágazat -5 és -6 pont közötti értéke is az utolsó három év legjobb eredményének számított. Októberre viszont szinte minden megváltozott. Csak a kereskedelmi ágazat képviselőinek a várakozásai javultak, és a mutató értéke a pozitív lett. A többi ágazat várakozásai újra negatívak. Több mint 36 ponttal alacsonyabb szintre került az ipar és több mint 51 ponttal az építőipar. Ez utóbbi várakozásai már a legmélyebb válságidőszakot idézik.

 

 

 

 

Még a várakozásoknál is rosszabb a vállalatok előző hat havi tényleges jövedelmezőségére vonatkozó mutatók. E tekintetben is csak a kereskedelem helyzete javult tavasz óta, a többi ágazatban romlott a helyzet. Az iparban közel 7, az építőiparban 5, a szolgáltatások terén 4 ponttal lett alacsonyabb a mutató értéke. Ennek megfelelően már évek óta valamennyi ágazat mutatója negatív.

 

c) A beruházások alakulása

 

A kamarai konjunktúra kutatás történetében a beruházások várható alakulásának mutatói Baranya megyében szinte mindig alacsonyabbak voltak az országos átlagnál. Mind a gép-, mind az építési beruházások tekintetében egyszer, 2008 őszén haladták meg a baranyai mutatók az országos adatokat. Ez volt az a felmérés, amikor az ország nem minden területén, így Baranyában sem jelentek még meg a válság első jelei. Ezt követően a Baranya megyei értékek sokkal gyorsabb ütemben süllyedtek, a gépberuházások mutatójának értéke 2010 októberében már alacsonyabb volt az építési beruházások országos értékénél. Ez a helyzet azóta sem változott. Az országos beruházási mutatók tavaszi visszaesésével Baranya közelebb került az országos átlaghoz. Az októberi felmérés adatai szerint a gépberuházások tekintetében 5 ponttal közelebb kerültünk az országos átlaghoz, az építési beruházások vonatkozásában viszont 10 ponttal növekedett a különbség. A beruházások Baranya megyei mutatóinak az értéke – a pozitív változások ellenére – még mindig kritikusan alacsonyak.

 

 

 

Mind a gép, mind az építési beruházások várható alakulásának októberi pozitív eredménye az exporttal nem rendelkező vállalkozások beruházási terveinek kedvező változásának köszönhető. Az exporttal rendelkező vállalkozások gép- és technológiafejlesztési tervei ugyan jelentősen visszaestek, értékük azonban még mindig a pozitív tartományban található, míg az exporttal nem rendelkezők mutatója -24 pont alatt van.

 

 

 

 

Az elmúlt négy év alatt az idén októberben fordult elő másodszor, hogy valamennyi létszám kategória szerinti csoportnál javultak a gépberuházásokkal kapcsolatos beruházási tervek. A legkisebb mértékben a mikro vállalkozások mutatója javult, melynek -31 pontos mértéke még mindig kritikusan alacsony.

 

 

 

 

Az építési beruházásokkal kapcsolatos tervek még mindig alacsony szinten mozognak, és a mikro és középvállalkozások körében áprilishoz képest visszaestek. A mikro vállalkozások mutatójának -59 pontos értéke még mindig a válságidőszakokra emlékeztet.

 

Az ágazatok beruházások várható alakulásával kapcsolatos mutatói is jelentősen megváltoztak októberben.  Az ipari és építőipari vállalkozások beruházási célkitűzései mérséklődtek. A gép- és technológiafejlesztés területén 20, illetve 19 ponttal, az építési beruházásoknál 26, illetve 41 ponttal romlott a mutató értéke. Ezzel szemben a kereskedelem és az egyéb szolgáltatások terén számottevő javulás következett be. A kereskedelem gépberuházásainak mutatója 36 ponttal, az építési beruházásoké 18 ponttal haladta meg az áprilisi eredményeket. Valamivel alacsonyabb mértékű (15, illetve 7 pont) a szolgáltatást végző vállalkozások beruházási kedvének a javulása.

 

 

 

 

d) A megrendelések várható alakulása

 

A konjunktúra felmérésben résztvevő összes vállalkozások összesített válaszai szerint a megrendelések várható alakulása mindvégig a pozitív sávban mozgott. A vállalatai egyenlegmutató +20 pont alatt csak 2009-ben, illetve 2012-ben  – tehát a legsúlyosabb válság idején – állt. Az egyes csoportok adatairól ez már nem mondható el.

 

Az export részaránya szerinti összehasonlításban az exporttal nem rendelkezők helyzete volt a legrosszabb. A 2014. tavaszi rendelésállomány 50 %-ot megközelítő mutatója októberre 11 %-ponttal csökkent.  Ennél nagyobb visszaesést jeleztek az exporttal rendelkező szervezetek, az állomány 26, illetve 31 %-pontos csökkenésével.

 

 

 

A vállalati létszám szerinti összehasonlításban a mikro- és a kisvállalatok helyzetéről ugyanaz állapítható meg, mint az exporttal nem rendelkezők esetében. Ez nyilván abból adódik, hogy a két halmaz között nagy az átfedés. A közepes vállalkozások mutatójának értéke az exportáló szervezetekhez hasonlít. A tavaszi felmérésig érvényesült a „tavasszal jó, ősszel rosszabb a helyzet” megfogalmazás, amit korábbi elemzéseinkben „egyfajta szezonális ingadozásnak” aposztrofáltunk. Októberben viszont ennél a csoportnál nem következett be visszaesés, valamennyi középvállalkozás továbbra is a rendelésállományának a növekedésével számít. A másik három csoportnál azonban visszaesésről számolhatunk be, különösen a kisvállalkozások mutatójának a mérséklődése jelez a szezonális ingadozást jelentősen meghaladó mértéket.

 

 

 

Az ágazati összehasonlítás szerint továbbra is az ipar helyzete a legkedvezőbb. A rendelésállomány októberi 28 %-pontos csökkenése azonban súlyos gondokat jelez. Még nagyobb mértékben romlott az építőipar helyzete. A mutató értékének 72 pontos csökkenését követően már az ágazat újabb válságáról beszélhetünk.

 

 

 

Nem jellemezte jelentős ingadozás a szolgáltatás területén működő vállalkozások megrendelésének mutatója. A 2011 őszi visszaesést követően lassú visszakapaszkodás, majd stabilitás jellemezte az ágazatot. Az októberi 7 pontos javulással a felzárkózás folytatódott.

 

A kereskedelem helyzete egyértelműen tükrözte a válságot. Jelentős visszaesés következett be már 2011 őszére, majd 2012-ben (mindkét mutató negatív). A 2013 tavaszi 40 pontos, majd a 2014. áprilisi 18 pontos javulással a rendelésállomány mutatója meghaladta az 54 pontot, mely októberben 1 ponttal emelkedett. Ez az érték – figyelemmel az ágazati sajátosságokra is – már stabil helyzetet jelez.

 

A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevők áprilisi eredményei alapján még az állapítottuk meg, hogy Baranya megye gazdasága fordulóponthoz érkezett. Miközben szinte valamennyi területen pozitív változás következett be, a baranyai vállalkozások helyzetét továbbra is gyengének minősítettük, a többségében negatív mutatók okán. Egyes szegmensek – az exporttal rendelkezők, a kis- és középvállalkozások, valamint az ipar – területén egyre több olyan mutató találtunk, amelyek a válság végét jelezték.

 

Az októberi felmérés során a tavasszal pozitívan említett szegmensek – exporttal rendelkezők, kisvállalkozások és az ipar – helyzetének rosszabbodásával találkoztunk. Esetükben a mutatók csökkenésének mértéke a válságidőszakot idézte. A romló eredményekkel rendelkező szegmensekhez „csatlakozott” a 2012-ben a legmélyebb válságot megért építőipar, melynek mutatói az áprilisi látványos javulás után drasztikusan csökkentek. A többi szegmens mutatói általában pozitívan változtak az év során, értékük azonban ennek ellenére továbbra is nagyon alacsony. Az exporttal nem rendelkezők, a mikro vállalkozások és a szolgáltatások körébe tartozó vállalkozások mutatói még mindig a negatív tartományban találhatók. Mivel Baranya megye vállalkozóinak többsége ezekhez a szegmensekhez tartozik, nem beszélhetünk valódi fordulópontról.

 

Baranya megye gazdaságának a fejlődését továbbra is a fizetőképes kereslet hiánya, a tőke és pénzhiány és a megfelelő, szakképzett munkaerő hiánya akadályozza. Ez utóbbi súlya az októberi felméréskor tovább erősödött. Szembesülni kellett azzal a ténnyel, hogy a nem megfelelő humánerőforrás miatt megrendelések visszamondására is sor került. A vállalkozások egy negyedénél jelent meg a munkaerőhiány.

 

Pécs, 2014. december