Üdvözöljük a

Javultak Baranya megye vállalkozásainak eredményei és várakozásai az elmúlt hat hónapban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 November >>
KeSzeCsüSzoVa
    123
45678910
11121314151617
18
192021222324
252627282930 

Javultak Baranya megye vállalkozásainak eredményei és várakozásai az elmúlt hat hónapban

Szerző: Weller János | 2015. június 18.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara konjunktúra felmérésének eredményei újra a válság végét jelzik. A tavaly őszi felmérés romló eredményei után tavasszal újabb látványos, általában pozitív irányú elmozdulásról adhatunk számot. Az egy évvel ezelőtt megfogalmazott kételyek most is érvényesek: „tavaszi konjunktúra” vagy tényleges felemelkedés eredményeivel találkoztunk?

Az MKIK 1998 óta végez hazánkban, európai kamarai metódus alapján, évente kétszer konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés. A baranyai helyzetre vonatkozó eredményt az alábbiakban adjuk közre.

 

A válasz az első feltevésre egyértelműen igen, tavasszal mindig hosszabb a látótér. Ismertek a szabályozók, adókulcsok, járulék méretek és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanság elsősorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalhatók. Az őszi felmérések időszakában legfeljebb 2-3 hónap lehetőségei és feltételei ismertek.

A „tavaszi konjunktúra” mellett a kedvező eredmények a tényleges felemelkedés kiindulópontjai lehetnének. Néhány mutató alacsony szintje, vagy váratlanul romló változása azonban egyértelműen a bizonytalanság erősödését jelzik.

 

Baranya megye konjunktúramutatója

 

Az áprilisi felmérés adatai szerint az összesített konjunktúramutató újra a pozitív sávban található. A 16 pontot meghaladó értéknél magasabbat utoljára nyolc évvel ezelőtt, 2007 tavaszán mértünk. Az előző felmérés óta 18 pontos javulás következett be, amire a konjunktúrakutatás 17 éves történetében még nem volt példa. A mutató kedvező változása ellenére még mindig jelentős mértékű a leszakadás az országos, illetve az annál is magasabb regionális átlagtól.

 

Az összesített konjunktúramutató pozitív változása ellenére még mindig nem érte el a váltság előtti időszakban (2007. áprilisban) mért értéket. Sajnos ez nemcsak erre a mutatóra igaz, hanem a KSH által közétett más általános gazdasági mutatókra is. A bruttó hazai termék piaci beszerzési áron számított értéke Baranya megyében és Nógrád megyében még 2013-ban sem érte el a 2008-as értéket. Eközben Vas és Győr-Moson-Sopron megyében 20 %-ot meghaladó a növekedés. Ettől alig marad el Bács-Kiskun és Tolna megye fejlődése (17 %), és az országos átlag is közel 11 %-kal javult.

 

A megyei konjunktúramutató értékének és a bruttó hazai termék előző évhez viszonyított változásának összehasonlító ábrázolása is jelzi, hogy a pozitív eredmények ellenére sincs minden rendben.

 

A két mutató 2010-ig nagyon hasonló trendet mutatott. A konjunktúramutató szórása azonban lényegesen nagyobb volt már ekkor is. Azóta az eltérés pedig növekedett, melynek oka többek között a konjunktúramutatóban megjelenő szubjektív tényező, mely szerint a helyi gazdaság helyzetének és lehetőséginek megítélése a relatív leszakadás miatt sokkal pesszimistább. Meg kell azonban jegyezni azt is, hogy a GDP megyei szintű számbavétele hosszadalmas folyamat, ezért a másfél éves csúszással megjelenő adatok a következő években korrigálásra kerülnek. A KSH tavalyi adatai szerint 2011-ben csökken, 2012-ben kis mértékben növekedett a GDP megyei értéke. Az idei jelentés szerint viszont a 2011. évi növekedést egy 2012. évi csökkenés követte, majd 2013-ban egy közel 4 %-os növekedés következett be. (A KSH 2015 januárjában a bruttó hozzáadott érték számításánál áttért az ESA 2010 rendszer alkalmazására, amely szerint valamennyi korábbi adat is korrigálásra került. Ez azonban nem befolyásolja az utólagos korrekcióra vonatkozó megjegyzésünket.)

 

A teljes elemzés letölthető alább (.pdf formátumban).