Javultak, de még mindig alacsony szinten a Baranya megyei cégek várakozásai

Szerző: Weller János | 2010. június 29.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara legutóbb áprilisban készített konjunktúra felmérést. Egy évvel ezelőtt a megyei konjunktúra index – ellentétben az országos illetve a Dél-Dunántúli mutatóval – még nem jelezte a várható gazdasági válságot. Az idén áprilisban azonban egyértelművé vált, hogy a negatív folyamatok megyénket sem kerülik el.

A gazdasági szervezetektől kapott visszajelzések mind az országos, mind a regionális várakozásnál súlyosabb helyzet kialakulását vetítették előre. Fordulópont következett be 2009. októberére. Az előzetes számok alapján országosan és Baranya megyében is számottevő javulás tapasztalható.

 

A kereskedelmi és iparkamarák a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) vezetésével évente kétszer készítenek konjunktúra felmérést és elemzést. A 2010. áprilisi felmérés része a Eurochambers mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai vizsgálatának.

 

Országos szinten 1640 cég töltötte ki a kérdőívet. Baranya megyében a megkeresett közel 1400 vállalkozások közül 106 küldte vissza a válaszát. Ez lehetővé tette az önálló megyei elemzés elkészítését is. A GVI elemzését a „Jelentős mértékben javultak a magyar cégek várakozásai” címmel összegezte. Véleményét elsődlegesen arra alapozta, hogy az összesített mutató a 2009. őszi felméréshez képest több mint 24 ponttal javult. Országosan ilyen mértékű változásra még nem volt példa a kutatás 12 éves történetében. A kedvező változás oka, hogy valamennyi összetevő javult az előző felmérés óta. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy a vállalkozásoknak csak néhány %-a változtatta meg pozitív irányban a véleményét a jelenlegi üzleti, illetve jövedelmezőségi helyzete tekintetében. Továbbra is a negatív tartományban található, azaz a vállalkozások többsége negatívan ítéli meg a jelenlegi üzleti helyzetét, továbbá nem végez építési beruházást.

 

 

 

A változás irányát tekintve Baranya megyében hasonló a helyzet. Az előző felmérés óta több mint 10 ponttal javult az összetett konjunktúramutató. Ez azonban messze elmarad az országos és a régiós mutató változásától. Még nagyobb problémát jelent az, hogy a mutató változatlanul a negatív tartományban található, ahogy az utóbbi 7 évben – 2 felmérést leszámítva – szinte mindig. Ez Baranya megye gazdasági helyzetének folyamatos romlását és leszakadását jelzi. Az előző négy felmérés mainál rosszabb adatai csak azt jelezték, hogy a válság miatt Baranya megye gazdálkodó szervezeteinek helyzete a korábbiakhoz képest sokkal gyorsabb ütemben romlott. Valódi fejlődésről csak akkor tudunk beszámolni, ha a mutató már a pozitív tartományba kerül, ahogy ez országosan már megtörtént.

 

Az összetett konjunktúramutató alakulását befolyásoló és megfigyelt hét elem közül öt javult az előző felméréshez képest, sőt kettő már pozitív értéket vett fel. Ez alapján azt hihetnénk, hogy a megye gazdasága túl van a mélyponton, innen már a válságból való kilábalás következik. Az egye mutatók azonban mást sejtetnek. A várható üzleti helyzet 28 pontos, és a várható jövedelmezőség 18 pontos javulása azt jelzi, hogy a gazdaság szereplői bizakodóak a jövőjüket illetően. Ebben szerepet játszik, hogy egyre többen hiszik, hogy válság vége közeledik és megkezdődik a fellendülés. És természetesen szerepet játszik az is, hogy a felmérés idején lezajlott az országgyűlési választások mindkét fordulója, ahol valamennyi politikai erő kampányában pozitív szerepet kapott a gazdaság fellendítése. A várakozások ehhez fogható mértékű javulására az elmúlt 12 év alatt még nem volt példa. Hasonló tendencia is csak 2005 és 2006 tavaszán volt. Ezeket az átmeneti sikereket azonban gyors visszaesés követte.

 

 

A többi mutató alapján azonban nem mondható el, hogy a válság végéhez közeledünk. Pozitív momentum, hogy az összes megrendelések várható alakulása újra a pozitív tartományba került. Ez azonban betudható a már évek óta megfigyelt szezonalitásnak. Áprilisban a vállalkozások többségének szerződései több hónapra szólnak, októberben legfeljebb az év végéig.

Látszólag kedvezően alakult a várható gépberuházásokkal foglalkozó mutató is. A 17 pontos javulás mellett azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a gépberuházást nem tervezők, illetve korábbinál kisebb mértékben tervezők 30 %-ponttal haladják meg a növekvő gépberuházást tervezők számát. Az építési beruházások várható alakulása esetében még rosszabb a helyzet. Az előző felmérés óta értékelhető változás nem következett be, és a mutató értéke továbbra is –60 pont alatt van. Ez pedig azt is jelenti, hogy a vállalkozások többsége évek óta nem végez építési beruházást.

 

Az elmúlt év őszén készített összefoglalónkban még azt írtuk, hogy a következő hat hónapra szóló várakozások javulásának egyik oka az is lehet, hogy egyre többen hiszik azt, hogy már nincs „lejjebb”. Most tavasszal sajnos kiderült, hogy van. Közel 10 ponttal romlott a jelenlegi üzleti helyzet megítélése (-11 pontról -21 pontra) és bár alig változott (2 ponttal csökkent) a jelenlegi jövedelmezőség mutatója, a -33 pontos érték arra enged következtetni, hogy a vállalkozások erőforrásai felhasználásának a határán vannak.

 

 

A tavaszi felméréskor a kiegészítő kérdéseket tettünk fel egyrészt az internet használatával kapcsolatosan, másrészt a késedelmes fizetéssel és a körbetartozással kapcsolatban.

A válaszadók több mint 70 %-a rendelkezik saját honlappal. Ez mindenképpen pozitívnak mondható. Ennél is magasabb azoknak az aránya (92 %), akik a piaci folyamatokról és jogszabályokról tájékozódnak az internet segítségével. A válaszolók közel 80 %-a használja ügyintézésre (pl. ügyfélkapu), illetve üzleti partnerek, beszállítók keresésére (69 %). Minden második válaszoló a konkurenciáját is ily módon figyeli. Termékértékesítésre, illetve munkaerő kiválasztására azonban csak ritkán használatos eszköz az internet.

 

A válaszadók 40 %-a nyilatkozott úgy, hogy partnereinek elenyésző aránya (kevesebb, mint 10 %-a) fizet késedelmesen. A partnereinek 10-50 %-a késik a fizetéssel a felmérésben résztvevők 35 %-a, 25 %-uk viszont úgy nyilatkozott, hogy a vevőik több mint fele folyamatosan késedelemmel teljesít. Ennek megfelelően nem meglepetés, hogy csupán kettő olyan válasz érkezett, hogy az elmúlt 3 hónapban csökkentek a körbetartozásból adódó problémák. A válaszolók 52 %-a szerint nem változott semmi e téren, ugyanakkor 46 % szerint tovább romlott a helyzet. Ez pedig gyors és hatható segítség igényét jelzi.

 

 

                                                                                                          Weller János

Csatolt állományok: