Üdvözöljük a

Kamarai konjunktúraelemzés – 2009 őszén | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai konjunktúraelemzés – 2009 őszén

Szerző: Weller János | 2009. december 8.

A Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara 2009-ben is kétszer végzett konjunktúra felmérést.

Egy évvel ezelőtt a megyei konjunktúra index – ellentétben az országos illetve a Dél-Dunántúli mutatóval – még nem jelezte a várható gazdasági válságot. Az idén áprilisban azonban egyértelművé vált, hogy a negatív folyamatok megyénket sem kerülik el. A gazdasági szervezetektől kapott visszajelzések mind az országos, mind a regionális várakozásnál súlyosabb helyzet kialakulását vetítették előre. Fordulópont következett be 2009. októberére. Az előzetes számok alapján országosan és Baranya megyében is számottevő javulás tapasztalható.

 

 

A kereskedelmi és iparkamarák a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézete (GVI) vezetésével évente kétszer készítenek konjunktúra felmérést és elemzést. A 2009. októberi felmérés része a Eurochambers mintegy 14 millió vállalkozásra kiterjedő európai vizsgálatának.

 

Országos szinten 1383 cég töltötte ki a kérdőívet. Baranya megyében a megkeresett közel 1400 vállalkozások közül 107 küldte vissza a válaszát. Ez lehetővé teszi az önálló megyei elemzés elkészítését is.

 

A GVI elemzését a „Túl a mélyponton – Fordulóponton a magyar cégek várakozásai” címmel összegezte. Véleményét elsődlegesen arra alapozta, hogy az összesített mutató összetevőinek többsége a tavaszi mélypontot követően javult. Különösen a vállalkozások üzleti helyzetére és jövedelmezőségére vonatkozó várakozások pozitív változása volt számottevő. Baranya megyében némiképp hasonló a helyzet. Mindkét idei felmérés szerint a változás iránya hasonló volt, eltérést csak annak mértéke mutatott. Tavasszal a baranyai mutató romlása jelentősen meghaladta az országos index romlását. Igaz ezzel csak a 2008. őszi eredményt „korrigálták” a megyei vállalkozások. Az októberi adatok mindkét viszonylatban pozitívan változtak, az országos mutató azonban valamivel nagyobb mértékben javul. 

 

Az összetett konjunktúramutató alakulása alapján azt hihetnénk, hogy a megye gazdasága túl van a mélyponton, innen már a válságból való kilábalás következik. Igaz, hogy az összetett index még mindig alacsonyabb, mint a 2009. előtti időszakokban bármikor volt, de a közel 13 pontos javulás már elég egyértelmű jelzés lehet. A részletek azonban ezúttal is mást sejtetnek.

 

A pozitív változásban – hasonlóan az országos helyzethez – Baranyában is jelentős szerepet játszott az üzleti helyzet és a jövedelmezőség javulása. Mindkét mutató 20 pontos jobbulása azonban alighanem a vállalkozások reményeit fejezi ki, semmint a reális gazdasági várakozásokat. Ezt látszik alátámasztani a megrendelések várható alakulásának mutatója, mely a + 24 pontos emelkedés ellenére még mindig a negatív tartományban található, azaz a válaszadók többsége még mindig a megrendelések csökkenésével számol. Akkor, amikor a kapacitáskihasználtság az elmúlt 12 évben ősszel még soha nem volt ilyen alacsony, és a tavaszi átlag is csak egyszer, az idén áprilisban volt rosszabb.

 

A vállalkozások többsége úgy véli, hogy ennél már nem lehet rosszabb, innen már csak jobb lehetőségek következhetnek. A fejlődést akadályozó tényezők közül mostanra már egyértelműen a „fizetőképes kereslet hiányát” említik leggyakrabban a válaszadók. A „tőke-, pénzhiány” említése is gyakori, azonban már nagymértékben elmarad a „kereslethiány” számától.

 

A tavaszi felméréskor a kiegészítő kérdésekkel a gazdasági válság negatív hatásainak mérséklését segítő lépésekre is kíváncsiak voltunk. Különösen a mikro- és kisvállalkozások körében gyakran választották a beruházások leállítását, a fejlesztések elhalasztását tartalmazó választ. Az őszi felméréskor bebizonyosodott, hogy ez meg is valósult. A válaszadók közel kétharmada csökkentette, vagy nem is tervezett építési beruházást. A konjunktúra felmérés 12 éve alatt ilyen rossz eredmény még egyetlen összetevőnél sem született. Hatását tekintve legalább ilyen kedvezőtlen a gép-, illetve technológiafejlesztéssel kapcsolatos tapasztalat is. A beérkezett válaszok közel fele szólt gépberuházások csökkentéséről.

 

A válságot követő időszakban azok a vállalkozások tudnak előnyhöz jutni, akik a recesszió idején nem hanyagolták el a termék- és technológiafejlesztést. Megyénk gazdasági szereplői eszerint várhatóan hátrányba fognak kerülni. Hogy ez a helyzet mennyire súlyos az azon is múlik, hogy mi az oka a fejlesztések elhalasztásának. Ha a valóság az, hogy a válság hatásait kívánják mérsékelni a fejlesztésre szánt pénzek átcsoportosításával, akkor egy nagyon hosszú krízisre számíthatunk. Ha viszont a fejlesztések azért maradnak el, mert az elsősorban piackövetési stratégiával rendelkező vállalkozások túl kockázatosnak vélik az eddigi tevékenységük területén a fejlesztést, és ezért tartalékolnak, akkor a kilábalás esélyei valamivel jobbak. Az, hogy az akadályozó tényezők között a korábbiaknál ritkábban szerepelt a „tőke, pénzhiány”, némi optimizmusra adhat okot.

 

 

Csatolt állományok: