Üdvözöljük a

Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Június >>
KeSzeCsüSzoVa
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
2425
26
27282930

Melyek a legszegényebb és leggazdagabb járások Magyarországon?

Szerző: Nagy Eszter és Tóth Dávid | 2014. augusztus 7.

A rendszerváltást követő gazdasági és társadalmi folyamatok permanensen formálták Magyarországot. Ezen folyamatok következményeként az ország régióit egy fejlett, és egy kevésbé fejlett, előbbiektől leszakadó csoportba sorolhatjuk. Az MKIK GVI ezen folyamat mélyebb megismerése érdekében igyekezett feltárni a különböző régiók gazdasági és társadalmi helyzetét, valamint a járások között fennálló különbségeket.

Az egy főre jutó GDP országos átlaghoz viszonyított arányát vizsgálva arra a következtetésre juthatunk, hogy az 1994-2010 közötti időszakban Közép-Magyarországot kivéve minden régióban stagnálás közeli, vagy csökkenő tendenciát mutattak az értékek. A Dél-Dunántúl értékeit vizsgálva pedig egy enyhe emelkedést követően folyamatos csökkenő tendencia figyelhető meg a vizsgált időintervallumban (86%-ról 68%-ra). Az ország GDP-jének mintegy fele Közép-Magyarország régióban keletkezik, ezzel szemben a Dél-Dunántúli régió hozzájárulása országos szinten a legalacsonyabb, mindössze 6%. Baranya megye országos GDP –hez viszonyított aránya szinte azonosan alakult a régió értékeivel, azaz itt is komoly visszaesés tapasztalható.

 

Az 1 főre jutó GDP az országos átlaghoz viszonyítva

 

A munkanélküliségi ráta mozgása hasonló volt a GDP-jéhez. Ha Baranya megyét itt járásokra bontva figyeljük meg, látható, hogy a Pécsi járásban a ráta 3,37 és 8,69 százalék közötti, azonban a megye déli és nyugati területein elhelyezkedő járásokban az értékek 17,96 és 29,77 százalék között alakulnak, tehát rendkívül magasak.

 

A munkanélküliek aránya Magyarország járásaiban

 

 

Ha egy másik társadalmi mutatót, az ezer lakosra jutó hátrányos helyzetű tanulók arányát vizsgáljuk, valamivel kedvezőbb képet kapunk a megyéről, az érték itt egyedül a Sellyei járásban számít kiugróan magasnak, ám a többi járásban is 35,22 és 78,64 fő közé esik, így az ország északnyugati területeihez képest még mindig magasnak minősül.

 

Az ezer lakosra jutó hátrányos helyzetű tanulók száma Magyarországon

 

A GVI által létrehozott járási fejlettségi mutatót vizsgálva a Dél-Dunántúlt ismét a leginkább leszakadó térségek közé sorolhatjuk. Ha a régión belül Baranya megyét vizsgáljuk, az eddigiekhez hasonlóan a Pécsi járás fejlettnek mutatkozik, közepes fejlettségű a Pécsváradi valamint a Bólyi járás, a többi járás – a Sellyei kivételével, mely a legkevésbé fejlett – kevésbé mondható fejlettnek.

 

Magyarország járásai a járási fejlettségi mutató szerint