Üdvözöljük a

Mérföldkőhöz érkezett a Pécsi Ipartestület | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Mérföldkőhöz érkezett a Pécsi Ipartestület

Szerző: Katona Petra | 2016. november 17.

Ebben az esztendőben ünnepli alapításának 130. évfordulóját a Pécsi Ipartestület. A jeles eseményről ünnepélyes keretek között emlékeztek meg. Ennek részeként alkalmi kiállítást rendeztek, amelyen a szervezet életét bemutató kordokumentumok, különleges relikviák - alapító okiratok, alapszabályok, mesterremekek - voltak láthatók, valamint fényképekkel, dokumentumokkal illusztrált előadás is elhangzott Az ipartestület 130 éve megalakulásától napjainkig címmel.

Az ünnepi műsorban az ipartestület egykori tagjai is felléptek, a Palacskó József - szakmáját tekintve épületgépész - vezette Énekvarázs együttes, tárogatón Borsós István, a Pécsi Ipartestület volt titkára játszott, valamint Balázsné Pecze Gyöngyi mondott verset, aki éveken át a Szállítók Ipartestületének gazdasági ügyintézője volt, valamint az Építész Kamarában a titkárnői teendőket látta el. A jeles eseményen részt vett az IPOSZ elnöke, Pécs polgármestere, valamint a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is.  

 - A magyar kézművesség ezer éves múltra tekint vissza, már az emberiség hajnalán jelen volt - kezdte köszöntő beszédét Németh László, az IPOSZ elnöke. - Társadalom és gazdaságszervező ereje az államalapítás óta évszázadokon átívelő tény maradt, amelynek köszönhetően a mai napig hazánk kézműves kultúrája bátran összehasonlítható olyan jelentős kézműipari hagyományokkal rendelkező országokkal, mint Ausztria, Németország, vagy Franciaország. A mintegy 200 kézműipari szakma képviselői közül jó néhányban - gasztronómia, szépségipar, építőipar, művészi kézműipar - tettek szert hírnévre a világban.

 Hangsúlyozta, az Ipartestületek Országos Szövetsége erre a kézműves hagyományra építve támogatja és képviseli a magyar kézműipart, olyan egyedüli országos munkaadói érdekvédelmi szervezetként, ami a tagságát képező csaknem 200 ipartestület révén nemcsak szakmai, de számos településen helyi szinten is képes megjeleníteni a magyar gazdaság gerincét jelentő mikro- és kisvállalkozásokban rejlő tudást és erőt, amihez immár 130 éve a Pécsi Ipartestület is hozzájárul.

   - Az ipartestületi hálózat a magyar gazdaság tükörképe, ami az információkat a terepen dolgozva gyűjti be, nem íróasztal mögött ülve dönti el, hogy mi a jó, és mi nem a kisvállalkozóknak, annak a vállalkozói rétegnek, amely valóban tenni akar és képes is tenni a gazdasági fellendülés érdekében - emelte ki Németh László.

  Szólt arról is, a kézművesség az elmúlt századok során annak köszönhette fennmaradását, hogy képes volt alkalmazkodni az adott körülményekhez, folyamatosan kereste az új utakat, átvette és továbbfejlesztette a legjobb külföldi tapasztalatokat.

 - Ma már senki nem vitatja, hogy a kisvállalkozások döntő szerepet játszanak a foglalkoztatásban, a munkahelyteremtésben a szakképzésben - adott hangot véleményének. - Éppen ezért az IPOSZ azért küzd, hogy az általa képviselt gazdasági erő a súlyának megfelelő mértékben vehessen részt a gazdaságpolitika alakításában, s elfoglalhassa helyét, mint a kis- és közepes méretű vállalkozások érdekvédelmi szervezete az országos érdekegyeztetésben. 

 - Egy szervezet életében jelentős szám a 130 év - hangsúlyozta Páva Zsolt, Pécs polgármestere. - Érdemes ilyenkor egyfajta időutazást is tenni. Százharminc évvel ezelőtt 30.000 ember élt Pécsett, ami már akkor is iskolaközpont volt, számos kereskedő fordult meg benne, a Tettye patak mentén iparosok - bőrös, szíjgyártó - folytatták tevékenységüket. Volt szénbányászat, s a Zsolnay, Hamerli, Angster családok neve már messze földön is jól csengett. Az iparosság pedig mind jelentősebb szerepet töltött be a város gazdasági életében.

 Kitért arra, hogy az utóbbi harminc évben ismét jelentős változáson ment át Pécs gazdasági élete. A bányák megszűnése mély nyomokat hagyott rajta. Néhány éve azonban döntés született arról, Pécs iparát újra kell éleszteni, ipari parkokat kell létre hozni, ahol nemcsak a nagy cégeknek, de a családi, kis- és közepes méretű vállalkozásoknak is lehetőséget teremtenek arra, hogy telephelyeiket itt alakíthassák ki.

 - Azonban ahhoz, hogy az ipar is mind nagyobb szerepet kapjon a város életében fontos, hogy összefogjanak az ezen a területen tevékenykedők, az ipartestületek, a kamarák, az egyetem és az önkormányzat - hangsúlyozta Páva Zsolt. - Az utóbbi időszakban már látható jelei vannak az együttműködésének, a helyi adók kialakítása során már többször tárgyaló asztalhoz ültek az érintettek.

  Mindehhez a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Síkfői Tamás a következőket tette hozzá, a kamara, mint gazdasági önkormányzat teljes mértékben elkötelezett - Pécsett és Baranyában egyaránt - a mikro- és kisvállalkozások mellett, az ipartestület stratégiai partnere.

 - Nagyon jó, hogy a város elkötelezte magát a helyi vállalkozásokkal szemben, felismerte a bennük rejlő lehetőséget, ezért egyaránt épít a kicsi - egyéni és családi-, valamint a közepes méretű vállalkozásokra - emelte ki a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - A nagy globális cégek letelepítésére egyre kisebb az esély, ehhez hiányoznak a feltételek, a megfelelő infrastruktúra, valamint nincs elegendő munkaerő.  

 Kitért arra is, szembe kell nézni azzal a ténnyel is, valami elromlott ebben a globalizálódott világban. Kevés olyan fiatal van, aki vállalja, hogy a saját lábára áll és a vállalkozói létet választja. A szakképző intézetekben tanulók a végzést követően külföldre mennének, vagy alkalmazottként dolgoznának egy cégnél. Nem vonzó az önálló lét.

 - Egy-egy ilyen jubileum jó lehetőséget teremt a számvetésre is, hogy mennyit sikerült megőrizni az elődök ránk hagyott értékeiből, s mit tudtunk belőle továbbadni a következő generációnak - hangsúlyozta Vámos Csaba gépjármű-villamossági műszerész-mester, a Pécsi Ipartestület elnöke. - A jubileum egyben mérföldkő is a szervezet életében. Bízom benne, hogy a megújulás kezdete, s ismét sok fiatalt köszönthetünk a sorainkban. Családbarát szervezetet szeretnénk létrehozni.

 Mint mondja, egykoron az iparostársadalom minden egyes tagja - fiatal, középkorú, idős - egyaránt ott volt a soraik között. A feljegyzések szerint az alakuló közgyűlésen 1885. november 19-én 485-en vettek részt. Voltak olyan időszakok, amikor ez a szám több ezerre rúgott. Saját étterme, klubja volt az ipartestületnek a székházában, kirándulásokat szerveztek, közösségi életet éltek, s a szakosztályok tagjai is rendszeresen összejöttek szakmai napokon cserélték ki tapasztalataikat, ismerkedtek meg a legújabb eljárásokkal, alapanyagokkal. Az utóbbi két évtizedben azonban folyamatosan csökkent a létszám, elöregedett a szervezet.

 - Szeretnénk ismét élettel megtölteni az ipartestületet, s a fiatal vállalkozókat is mind jobban bekapcsolni ebbe a munkába - folytatta tovább Vámos Csaba. - Szeretnénk eljutni a legfiatalabbakhoz is, bemutatni nekik azokat a szakmákat, amelyek leginkább kézügyességet igényelnek, mert az iskolákban egyre kevesebb a lehetőség olyan szakkörök indítására, amelyekben az egyes szakmákat - könyvkötő, modellező - ismerhetnék meg a gyerekek. A tanulóképzés során igyekszünk nemcsak a szakma alapjaira megtanítani a nálunk tanulóidejüket töltőket, hanem a legjobbakat be kívánjuk vonni az ipartestület munkájába, hogy érezzék ők is ennek a közösségnek a leendő tagjai. Már vannak a fiatal vállalkozók között segítőink is, akik az iskolákat járva ismertetik meg a gyerekeket az ipartestülettel, az ott folyó tevékenységekkel. A szakképző iskolák diákjai közül pedig azokat szeretnénk patronálni, akik többet szeretnének tudni az általuk választott szakmáról. Ennek érdekében létrehozunk egy diák szakosztályt. E mellett hagyományteremtő szándékkal minden év novemberében köszönteni kívánjuk a legjobb eredményt elért fiatalokat.

 A fiatal generáció legjobbjainak elismerésére díjat alapítottak, amelyet első alkalommal a jubileumi ünnepségen adtak át Keresztúri Angéla fodrásznak, Hangya Péter autó-elektronikai műszerésznek, akik számos szakmai versenyen voltak ott a legjobbak között, valamint László Attila bútorasztalosnak, aki a 2015-ben a Brazíliában rendezett világbajnokságon az első helyen végzett, arany fokozatot ért el.