Üdvözöljük a

Minden korábbinál mélyebb válság jellemzi Baranya megye gazdaságát | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Minden korábbinál mélyebb válság jellemzi Baranya megye gazdaságát

Szerző: Weller János | 2011. november 23.

Az MKIK 1998. óta végzi hazánkban, európai kamarai metódus alapján, évente kétszer a konjunktúra felmérést. A tavaly ősszel készült konjunktúraelemzés készítésekor még azt a kérdést tettük fel, hogy a romló eredmények csak a szezonalitás hatására alakultak ki, vagy egy újabb válság előjelei.

Az idei tavaszi felmérés eredményei alapján már gyanítani lehetett, hogy újabb visszaesés következik. Azonban a legpesszimistább értékelések sem számoltak olyan mértékű recesszióval, amilyet az őszi felmérés eredményei mutatnak. Különösen kritikus a helyzet, ha tudjuk a kamarai konjunktúra felmérés az elmúlt bő évtizedben pontosan jelezte előre a gazdasági történéseket.

 

Az október hónapban megkeresett vállalkozások közül 144 töltötte ki a kérdőívet. A válaszadók 15,27 %-a az ipart, 16,03 %-a az építőipart, 19,08 %-a a kereskedelmet, 49,62 %-a a többi szektort képviselte. Ezeket az arányokat összehasonlítva a megyében nyilvántartott vállalkozásokkal, megállapítható, hogy a szolgáltatási szektor alulreprezentált.

 

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató az elmúlt 13 évben, amióta kamarai elemzés készül, még soha nem volt ilyen alacsony. A korábbi, 2009. tavaszi mélypont is több mint 10 ponttal volt jobb a mostani értéknél. Negatív rekordot jelent a visszaesés mértéke is. A korábbi – ugyancsak 2009. évi – visszaesés mértéke 17,23 pont volt. A mostani érték 25,97 ponttal maradt el a tavaszi eredménytől. A -38,99 pontos érték azt jelzi, hogy a vállalkozások több mint 2/3-a rossz és egyre romló feltételek mellett gazdálkodik. Hasonló képet mutatnak a Dél-Dunántúl három megyéjének felmérési adatai is. Régiós szinten a mutató értéke 22,12 ponttal romlott április óta, a -32,03 pontos eredménye szintén negatív rekord. 

 

 

Országos szinten 15,52 ponttal romlott az összetett mutató. Ez alacsonyabb a 2009. tavaszi visszaesés mértékénél (-19,18), és értéke még mindig a pozitív tartományban található (1,31). Ez azt jelenti, hogy a vállalkozások közül, ha minimális számban is, de többségben vannak azok, akiknek a helyzete és várakozásai javultak.

 

A Baranya megyei összesített konjunktúramutató valamennyi összetevője romlott az előző felmérés óta. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzete kismértékben jobb, mint az összetett mutató, a várható üzleti helyzet közel azonos azzal. A vállalkozása jövedelmezőségét a válaszadók több mint 3/4-e ítélte rossznak, és 46,76 %-a a következő félévben további romlással számol.

 

 

A megrendelések további visszaesésével számol a válaszadók többsége. Bár ennek a mutatónak az értéke jobb az összesített mutatóénál, a romlás mértéke viszont jelentősen meghaladja azt. A korábbi évekhez hasonlóan ezúttal is a beruházások alakulása volt a legrosszabb. A várható építési beruházások -50 körüli értéke már 2003 óta „megszokott”, 2009-et követően azonban romlott. Októberben elérte a -75,42 pontot (!!!), ami azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy még a korábbiakhoz képest is csökkenő mértékben tervez építési beruházást. 

 

 

Ennél árnyalatnyival jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -61,97 (!...) pontos eredmény azt jelzi, hogy az újabb válság hatására vállalkozások többsége a szinten tartással sem tud foglalkozni. Ez pedig a jövőt illetően döbbenetes versenyképesség romlást, és jövedelem színvonal esést vetít elő a következő évekre, évtizedre..

 

Az összetett mutató és az összetevők októberi eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága újabb, igen mély válságba került. A megyei és a regionális mutató, illetve az országos mutató értéke közötti különbség azonban jelzi, hogy az országnak vannak olyan térségei, ahol romlás nem, vagy csak kisebb mértékben következett be. Az is megfigyelhető, hogy Baranya megyében sem egyformán érintették a negatív tendenciák a vállalkozásokat.

 

Kedvezőbb helyzetben az exportáló vállalkozások

Baranya az 1 főre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között…

 

Általában megfigyelhető, hogy azok a vállalkozások, amelyeknek értékesítési bevétele több mint 50 %-ban exportból származik kielégítő, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek. A következő hat havi várakozásaik viszont romlanak. Ugyanez mondható el a jelenlegi jövedelmezőségre is. A várakozásaik a következő hat hónapra azonban már negatívak, alig több mint 10 % számol a jövedelmezőség javulásával, míg 60 % romlást feltételez. Ez az arány rosszabb, mint a exporttal nem rendelkezőké.

 

 A gépberuházás mutatója az 50 % feletti exportálóknál már negatív, rosszabb, mint az építési beruházásé. Az exporttal nem rendelkezők 70 %-a nem tervez technológiafejlesztést és több mint 80 %-a nem fog építeni. Ez utóbbi már előre jelzi az építőipar további visszaesését. A jelentős exporttal rendelkező vállalkozások várakozásai a várható megrendelések tekintetében rosszabbak az exporttal nem rendelkezőknél. Érdemes összevetni ezt az arányt a várható jövedelmezőség romló adataival. A csökkenő rendelés jelzi, hogy a külföldi partnerek is romló feltételek mellett működnek, ezért csökkentik a megrendeléseket és áraikat. Ezzel együtt megfigyelhető a cserearány romlása, továbbá az exportáló vállalkozások és a külföldi tulajdonú szervezetek közötti jelentős átfedés, ami lehetővé teszi a cégcsoporton belüli jövedelemátcsoportosítást is. (Az exportálók közül a külföldi tulajdonú helyi cégek esetében a konszernintern forgalomban a forint gyengülése okán keletkező többletbevételt/jövedelmet többségében a nyugati cégközpontban realizálják, míg a beszállítók esetében is pontosan kiszámítva azt, a nyugati megrendelő erőfölényével visszaélve, az árakat lenyomva, nyugati megrendelő realizálja a nyereséget. Ugyanez igaz a magyar KKV-k által megnyert pályázatokra is, amelyek jövedelmezőség javító hatását, ugyanígy elvonja a nyugati megrendelő. Ez a jelenség, állami válasz nélkül súlyosan rontja a magyar versenyképességet.)

 

Kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete

 

A foglalkoztatottak számát tekintve tavasszal még azt állapítottuk meg, hogy az 50-249 fős középvállalkozások adatai a legkedvezőbbek, a megye gazdasági fejlődésének biztos letéteményesei. Mellettük esetenként a nagyvállalatok és a kisvállalatok rendelkeztek pozitív eredménnyel. Az őszi felmérés eredményei ezen a téren is változtak. Pozitív képet a közép- és nagyvállalatok mutatnak, egyre több rossz vagy romló mutatóval. A kisvállalkozások, a megrendelések várható alakulását kivéve, szinte csak negatív mutatóval rendelkeznek. Ezen belül is kirívó a beruházások alakulása. A mikro vállalkozások valamennyi mutatója negatív. A jelenlegi jövedelmezőségi helyzetét a többségük rossznak tartja és közel 2/3-a javulást sem vár. A 80 %-uk semmiféle beruházást nem tervez, több mint 6 %-nak nincs megrendelése és további 44 % a rendelésállomány csökkenésével számol. Ez az a kör, amely már ma is lemaradt a versenyben és a válság túlélésére alig van esélye, és az országos adó és bürokratikus terhelések mellett, most a drasztikus helyi adóemelést is el kellene tudni viselnie. 2012-ben felgyorsul a helyi KKV-k megszűnése, amelyet követően részben a szabályozás szigorítása, részben a vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt nem fog követni új vállalkozások alapítása. A helyi önkormányzatoknak igen komoly helyi adóbevétel csökkenéssel kell számolniuk, különösen ott, ahol maximumra járatják a helyi adókat.

 

Már nincs kiemelkedő ágazat

 

A tavaszi eredmények alapján az ipari és részben a kereskedelmi vállalkozások mutatói voltak kedvezőbbek. Az őszi felmérés adatai alapján ez a megállapítás már csak részben igazolható. Miközben valamennyi ágazat esetében a mutatók romlása figyelhető meg, egyfajta kiegyenlítődés is megjelent. A jelent üzleti helyzet értékelése valamennyi ágazatnál negatív, a várakozások az ipar és a kereskedelem esetében még pozitív. A jelenlegi jövedelmezőség szintén minden ágazatban negatív, ugyanez figyelhető meg a várható jövedelmezőség tekintetében is. A technológiai fejlesztések esetén már az ipar mutatója sem pozitív, a várható építési beruházások értéke azonban minden ágazatban a legrosszabb, és meglepően alacsony a kereskedelemben is. (Ennek oka, hogy Pécsett és a nagyvárosokban az országosnál is magasabb a nemzetközi kereskedelmi tőke reprezentativitása, annak minden negatív következményével. A kormány által meghirdetett „rekonkviszta” elkésett, a piac telitett, a jövedelmeket elszívják, a települések szegényednek, nincs több hely a további multiknak.) Az építőiparban többen számolnak javuló és kevesebben romló tendenciával, amely a többi ágazat beruházási terveit nézve nem több, mint kétségbeesett remény. Valamennyi ágazatban a vállalkozások többsége növekvő, vagy változatlan megrendeléssel számol. Ez alól csak az építőipar kivétel, ahol a vállalkozások közel 60 %-a a megrendelések csökkenését jelezte. (Az üzleti várakozásaik tekintetében a jelenlegi jövedelmi pozícióikban csak e tényező pozitív változása mentheti meg őket. Így e várakozás, a remény kategóriába illik, különösen, ha összevetjük a jövedelmezőségi várakozásaikkal.) div>

 

Összefoglalóan megállapítható, hogy 2011. őszére számottevően romlott a Baranya megyei vállalkozások helyzete, és egyre negatívabbak a várakozások, a hazai megyék között a legmélyebb szintet elérve. A kedvezőtlen hazai gazdasági folyamatok – a belföldi fogyasztás stagnálása (az adórendszer miatt képződő többlet keresletet a nemzetközi pénztőke folyamatosan, pontosan lecsapolja), a fejlesztési források beszűkülése (a nyugati bankok szűkítették a magyar cégek hitelezését, miközben ezermilliárdokat vontak ki az országból és saját, hazai KKV-ik, (versenytársaink) számára ebből kedvezményes hiteleket nyújtottak. A pályázati rendszer forrásait az állam és az önkormányzatok magukhoz vonták). Közrejátszanak a helyi romló feltételek is. A nem a gazdaság igényeihez igazodó képzés, a vállalkozásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozásokat terhelő adók növekedése, a nagy autonómiák (Pécs, megye, egyetem) teljes inaktivitása a gazdaságfejlesztésben. A negatív várakozások inkább reálisnak, mint pesszimistának tűnnek. 

 

 

 

 

 

 

 

További grafikonok