Üdvözöljük a

Romló helyzet és bizonytalan várakozások jellemzik Baranya vállalkozásait | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Szeptember >>
KeSzeCsüSzoVa
      1
2345678
9101112131415
16
17
1819202122
23242526272829
30      

Romló helyzet és bizonytalan várakozások jellemzik Baranya vállalkozásait

Szerző: Weller János | 2016. június 15.

A konjunktúra felmérések tapasztalata, hogy tavasszal a vállalkozások helyzetét szemléltető mutatók az előző őszi időszakhoz képest alacsonyabbak, a következő hat hónapra vonatkozó várakozásaik viszont általában jobbak.

Ismertek a szabályozók, az adókulcsok és a járulékok mérete és többnyire a megrendelések állománya is. Bizonytalanság elsősorban a termelés és a költségek oldaláról tapasztalhatók. Az őszi felmérésekkor a vállalkozások következő hat hónapos időszakra szóló vállalkozási feltételei és lehetőségei többnyire csak 2-3 hónapra terjednek ki. Ebből adódóan a várakozások tavasszal általában kedvezőbbek. Mivel az összesített konjunktúramutatót kizárólag a várakozások határozzák meg, a tavaszi értékek legtöbbször meghaladják az előző őszi felmérés adatait. Kivételek azonban a válságot megelőző években előfordultak.

Az áprilisi felmérés Baranya megyei eredménye is rosszabbak, mint az ősziek. Kérdés, hogy átmeneti visszaesést, vagy egy újabb válság előtti időszakot jelentenek a kedvezőtlen eredmények. Az elemzés erre próbál válaszokat találni.

 

Az adatfelvétel áprilisban is a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthető adatlapot 194-en töltötték ki. Ez 11,16 %-kal alacsonyabb az egy évvel, és 20,75 %-kal a félévvel korábbi részvételnél. Változott a válaszadók ágazatok szerinti összetétele is. Az ipar és az építőipar részaránya több mint 2,5 %-kal növekedett, míg a kereskedelem aránya több mint 1 %-kal, a szolgáltatások aránya közel 4 %-kal csökkent.

 

Alig változott az értékesítés iránya szerinti összetétel. Az előző felméréshez viszonyítva a csak hazai piacokon értékesítők aránya 0,3 %-kal, az 50 % feletti részarányban külpiacokon értékesítők részesedése 1,1 %-kal emelkedett a kisebb részben exportálók részarányának 1,4%-os csökkenése mellett.

 

Nagyobb méretű változás következett be a foglalkoztatottak száma szerinti összetételben. A 10 fő alatti mikro vállalkozások és a nagyvállalatok aránya csökkent (-5,1 %, illetve -1,1 %). A kisvállalkozói körbe tartozók részaránya 3,3 %-kal, a közepes vállalkozásoké 2,9 %-kal emelkedett.

 

A korábbi felmérések tapasztalata szerint a mikro vállalkozások, a szolgáltatás területén működő, valamint a csak hazai piacokon értékesítők helyzete volt a legrosszabb. Ebből adódóan csak az összetétel változása (különösen mikro vállalatok és a szolgáltatás részarányának csökkenése) miatt a mutatóknak javulni kellett volna. Ezzel szemben visszaesés következett.

 

 

Baranya megye konjunktúramutatója

 

Az áprilisi felmérés adatai szerint az összesített konjunktúramutató ezúttal is a pozitív sávban található. A 12,1 pontos érték 1,14 ponttal alacsonyabb a tavaly októberi és 4,1 ponttal az egy évvel ezelőtti eredménynél. Ezzel szemben az országos mutató folyamatosan javult, és már megközelítette a +50 pontot. Baranya megye leszakadása egy éve „csak” 25,8 pont volt, októberben már 31,3 pont és jelenleg 37,2 pont.

 

 

 

Az összesített konjunktúramutató ezúttal sem érte el a válság előtti időszakban (2007. áprilisban) mért értéket. Sajnos ez nemcsak erre a mutatóra igaz, hanem a KSH által közétett más általános gazdasági mutatókra is. A bruttó hazai termék piaci beszerzési áron számított értéke Baranya megyében még 2013-ban sem érte el a 2008-as értéket. A 2014-es előzetes megyei összeg is csak azért magasabb, mert a KSH kimutatása szerint GDP megyei nominális értéke 2013-hoz viszonyítva 6,3 %-kal emelkedett. A 2008. évi szinthez képest az országos átlag 19 %-kal javult, Vas és Győr-Moson-Sopron megyében 35 %-ot meghaladó a növekedés. Ettől alig marad el Bács-Kiskun megye teljesítményszintjének emelkedése (+30 %).

 

 

A konjunktúramutató összetevői

 

Az összesített mutató negatív változását tavaly ősszel valamennyi alkotóelemének romlása okozta. Az idei tavaszi adatok szerint az összes megrendelések volumenének várható alakulására vonatkozó mutatójának visszaesése folytatódott. A további három mutató értéke javult, az egy évvel ezelőtti szintnél azonban csak az építőipari beruházásokra vonatkozó adatok voltak jobbak.

 

Az összes megrendelés alakulásának 55 pont feletti értéke önmagában még mindig jó eredménynek számít. Az 55,74 %-os érték ugyanis az elmúlt tíz év harmadik legmagasabb tavaszi eredménye.  A változás irány azonban problémák jelenlététre hívja fel a figyelmet. A konjunktúraelemzés 18 éves történetében a rendelésállomány az áprilisi felmérések idején mindig meghaladta az előző év októberit. Ez alól kivételt csak a 2008-as és 2009-es tavaszi adatok jelentettek. Az első válságidőszakot megelőző és a válság első évének eredményei.

 

Az összesített mutatót meghatározó további három összetevőjének értéke október óta javult, a tervezett építési beruházások kivételével azonban alacsonyabb az egy évvel ezelőttinél. A gépberuházások várható alakulásának mutatója újra a pozitív tartományba került. A 0,24 pontos értéke 45,9 ponttal marad el az országos eredménytől. Ezzel a megye gazdaságának versenyképessége gyengül és a további gazdasági leszakadást jelzi.

 

Az építési beruházások értéke az elmúlt 14 év legjobb eredménye. Ennek ellenére a -22,35 pontot jelző mutató még mindig a válság időszakát idézi. Egyúttal azt is jelenti, hogy a vállalkozások többsége még mindig nem tervezi a 2009-2012-es recesszió időszakában elhalasztott építési beruházások pótlását. 

 

 

 

 

A vállalkozások üzleti helyzetével kapcsolatos várakozások -7,78 pontos értéke szerint a helyzetük romlását valószínűsítő szervezetek száma még mindig magasabb, mint a javulásban reménykedőké. Ez a helyzet bizalmatlanságot és bizonytalanságot egyaránt jelez. Bizalmatlanok a vállalkozások a várható jövő évi szabályozók tekintetében, és bizonytalanok azok várható hatásait illetően is.

 

A romló várakozások mellett a vállalkozások üzleti helyzete sem javult. E mutató értéke még mindig negatív, az utolsó három évben – közel azonos értékkel – azonban már megközelítette a pozitív határt. Így továbbra sem a fellendülés, hanem a romló üzleti klíma időszakával számolhatunk.

 

 

 

 

 

A vállalkozások helyzetét bemutató további mutatók

 

Az elmúlt években a vállalkozások több mint 70 %-a a fizetőképes kereslet hiányát jelölte a fejlődést leginkább akadályozó tényezőnek. Az elmúlt év októberi felmérésénél ez az arány már csak 55,6 % volt. Ennek megfelelően az értékesítés is kedvezően alakult, csak az export terén jeleztek visszaesést a vállalkozások. A kedvező irány azonban az idén a belföldi értékesítés terén is megváltozott. Az összes értékesítés mutatójának értéke több mint 15 ponttal csökkent, és újra a negatív tartományba került.

 

A Baranya megyében legnagyobb súllyal szereplő belföldi értékesítés eredménye az előző felméréshez képest 13 ponttal csökkent. Ez jelzi, hogy a hazai piacokon erősödő versenyben a baranyai vállalkozások egyre inkább lemaradnak. A mutató +19,10 pontos eredménye csak a 2008-2013-as válság időszak adatait haladja meg.

 

Az exportértékesítés 2015. áprilisi adatfelvételkor tapasztalt kedvező változása is csak átmenetinek bizonyult. A tavaly októberi fordulat után, az idén tavasszal tovább romlott a vállalkozások exportképessége. A mutató -59,88 pontos értéke azt jelzi, hogy a vállalkozások többsége nem rendelkezik exporttal, illetve annak mértéke az előző hat hónapban csökkent.

 

 

 

A vállalkozások tényeleges jövedelmezőségének mutatója a 2012 tavaszi felméréskor -55 pont volt. Ezt követően folyamatosan javulás következett, melynek eredményeként a mutató értéke -18 pontra javult. A kedvező folyamat azonban áprilisban e téren is megtört és újra -20 pont alá süllyedt (-20,99). Ez egyértelműen azt jelzi, hogy a vállalkozások többségének helyzete évről évre, felméréstől felmérésig romlik. Nem képesek olyan helyzetet kialakítani, amely a működési költségek fedezete mellett a fejlesztést is lehetővé tenné. Így nem biztosítottak a válságból való kilábalás első lépéseihez szükséges feltételek.

 

A tényleges jövedelmezőségnél kedvezőbb képet mutatnak a jövedelmezőséggel kapcsolatos vállalkozói várakozások. A mutató értéke az elmúl tíz évben azonban mindössze kétszer volt pozitív, 2006 és 2015 tavaszán. Megfigyelhető továbbá az is, hogy tavasszal többen, ősszel kevesebben számolnak a jövedelmezőség javulásával. Ez tapasztalható ezúttal is. A mutató értéke az októberi visszaesést követő közel 7 pontos javulás ellenére még mindig a negatív tartományban található, ami azt jelenti, hogy a jövedelmezőség javulását, illetve romlását jelzők száma közül az utóbbiaké a magasabb. Mivel mind a két jövedelmezőségi mutató a negatív tartományban található, a megye gazdaságának fejlődéséhez szükséges saját források hiányával számolhatunk a jövőben is.

 

 

 

Pozitív tartományban találhatók, és kismértékben javultak a vizsgált további tényezők eredményei. A vállalati kapacitások várható kihasználása az elmúlt évek tapasztalata szerint tavasszal mindig magasabb. Így volt ez ezúttal is. A tavaly októberi visszaesés mértékétől elmaradó áprilisi pozitív változás nem fejlődésre, hanem stagnáló helyzetre utal.

 

 

 

Az egymást követő ötödik felmérés során jeleznek többen létszámfelvételt, mint ahányan csökkentést. A mutató +7,34 pontos értéke az elmúlt tíz év legjobb eredménye. Az áprilisi felmérés adatai szerint a vállalkozások 73,3 %-ának létszáma várhatóan nem változik, több mint 17 %-a tervez bővítést és közel 10 %-a leépítésre készül. A változatlansággal számolók magas aránya jelzi, hogy még nem érkezett meg a fellendülés ideje. A létszámbővítést tervezők arányának növekedése, illetve az elmúlt öt évben mért tapasztalt pozitív irányú változások a kedvező foglalkoztatási folyamatok jó kiinduló pontjai lehetnek.

 

 

A mutatók részterületenkénti alakulása

 

Eltérően alakul a felmérésben résztvevő vállalkozások egyes csoportjainak helyzete. Az értékesítés összetétele alapján készített vizsgálat szerint az exporttal nem rendelkezők konjunktúramutatójánakértéke az elmúlt 11 felméréskor mindig a legalacsonyabb volt. Trendje – a csoporthoz tartozók magas aránya miatt – hasonlított az összesített megyei mutatóhoz.  Az áprilisi felmérés adatai ettől eltérnek. A csak hazai piacokon értékesítők konjunktúramutatója javult, miközben az összesített megyei mutató visszaesett. A negatív változást elsősorban az 50 % feletti exportárbevétel aránnyal rendelkezők romló adatai okozták.

 

 

Az exporttal nem rendelkezők helyzete – az áprilisi felmérés szerinti pozitív irányú változás ellenére – még mindig a legrosszabb. A korábbi években viszonylag jobb helyzetben lévő 50 % feletti exportállománnyal rendelkezők az utolsó négy felméréskor már a kisebb részben exportálók mögé kerültek. Helyzetük áprilisban tovább romlott, melyet elsősorban a következő hat havi rendelésállomány várható csökkenése okozott. Emellett mindkét exportáló csoport tagjai a gépberuházásainak mérséklődésével számol.

 

A foglalkoztatottak száma alapján végzett vizsgálat eredménye szerint az elmúlt öt évben mindig a mikro vállalkozások helyzete volt a legrosszabb. Egy évvel ezelőtt ennek a csoportnak az eredményei is látványos javultak, a többi csoporttól azonban továbbra is elmaradtak. Az októberi mutatók már visszaesésről tanúskodtak, az ekkor elért pozíciójuk idén áprilisban nem változott. Nem változott számottevően a kisvállalkozások helyzete sem. Az áprilisi felmérés alapján számított összesített konjunktúra mutatójuk értéke szinte azonos volt az egy évvel ezelőttivel. A legnagyobb javulást a középvállalkozások érték el. Az 50 pont feletti mutatójukkal nemcsak a foglalkoztatottság szerinti csoportok közül, hanem valamennyi szegmens közül ők érték el a legjobb eredményt. (A nagyvállalati adatokat a vizsgálatban résztvevők alacsony száma miatt ebben az összefüggésben nem tartottuk relevánsnak.)

 

 

 

A középvállalkozások helyzetének változását elsősorban a beruházási terveik kedvező iránya okozta. A következő félévben az előző év azonos időszakához képest a válaszadók több mint fele a gépberuházásuk volumenének bővítését tervezi, és alig maradnak el ettől az építési beruházások volumenére vonatkozó célkitűzések.  

 

Egy évvel ezelőtt valamennyi ágazat összesített mutatója az előző felméréshez képest javult, októberben viszont romlott. Idén áprilisban az ipari és építőipari vállalkozások helyzete újfent javult, pozíciójuk jelenleg jobb, mint egy éve volt. Ezzel szemben a kereskedelem szereplőinek helyzete nem változott, a szolgáltatások területén működő vállalkozások esetében viszont újabb visszaesés következett. Ez az egyedüli csoport, amelynek mutatója negatív.

 

 

Az ipari ágazat javuló eredményét egy tényező, a következő félévben tervezett építési beruházások volumenének az előző év hasonló időszakához viszonyított növekedése okozta. Intő jel viszont, hogy a következő félévben a megrendelés állománya várhatóan csökkenni fog. Az építőipar mutatójának javulását valamennyi tényező pozitív változása idézte elő. A legnagyobb mértékű jobbulás a megrendelések állományának változásánál történt. A kereskedelmi vállalakozások mutatója alig változott. Ebben a beruházások volumenének változatlansága mellett a megrendelések állományának növekedése és a vállalkozások üzleti helyzetének várhatóan hasonló mértékű romlása játszott közre. A szolgáltatáshoz tartozó szervezetek helyzetének negatív változását az építési beruházásokra és a megrendelésekre vonatkozó mutatók rosszabbodása okozta.

 

Összefoglalva megállapítható, hogy az április konjunktúra felmérés eredményei – hasonlóan a tavaly októberihez – nem szólnak látványos fejlődésről. Az összetett konjunktúramutató előző év októberében tapasztalt 2,96 pontos csökkenését idén áprilisban egy újabb, 1,15 pontos romlás követett. A változás mértéke önmagában nem számottevő. A bevezetőben már említett körülmények – az „őszi-tavaszi szezonalitás”, illetve egyes rossz helyzetben lévő szegmensek részarányának csökkenése – miatt azonban a változatlan eredmények is a helyzet rosszabbodását jelentik. A megrendelések állományának egyes területeken várható jelentős visszaesése, az értékesítés csökkenése, a tényleges jövedelmezőség romlása, valamint a beruházások még mindig nagyon alacsony szintje arra hívja fel a figyelmet, hogy a megyei székhelyű vállalkozások helyzete rossz, annak jelentős változása nem várható. Ha a négy évvel ezelőttihez hasonló válság nem is alakul ki, a megye gazdaságának további leszakadása várható.