Üdvözöljük a

Számlakorrekció a gyakorlatban | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Augusztus >>
KeSzeCsüSzoVa
   1234
567891011
12131415161718
19202122232425
26
2728293031 

Számlakorrekció a gyakorlatban

Szerző: Martin Boglárka | 2013. szeptember 19.

Ha egy korábban kibocsátott számlát javítani, módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, akkor azt megfelelően dokumentálni kell.

 

A jelenleg hatályos törvények szerint a bizonylatkorrekciók az érvénytelenítés és a módosítás elnevezést viselik.

- Érvénytelenítés (régen sztornó): Érvényteleníteni kell a számlát, ha az ügylet teljesítése meghiúsul, azaz a gazdasági esemény meg sem történik. Ebben az esetben a felek az ügylet kötése előtt fennálló helyzetet állítják helyre, azaz a számla érvényét veszíti.

- Módosítás (régen helyesbítés): Ha a számlán szereplő tételek a számlázást követően módosulnak vagy a gazdasági esemény megtörtént nem megfelelően dokumentálták, akkor a számla módosítására van szükség. Ilyen lehet például: elírás, adóalap változás, helytelen adómérték felszámítása, stb.

- Javítás: Ha a számla formai hibákat vagy alaki hiányosságokat tartalmaz.

 

 

A kézi számla korrekciója

 

Ha a kézzel kiállított számla hibás vagy hiányos, illetve amennyiben annak adatait utólag módosítani szükséges, akkor a korrekció többféle módon történhet azzal a kitétellel, hogy egyes korrekciós módok nem alkalmazhatók, ha a korrekció termé­szete logikusan kizárja azt.

A korrekció jellege alapján két csoportot különböztethetünk meg egymástól:

                       

            Vannak a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét):

 

A kézi számlák körében valódi hiba esetén lehetőség van a kézi számla kézzel történő, hagyományos javítására, ami úgy zajlik, hogy a kibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett a számlán szereplő hibás adatot egy vonallal áthúzza úgy, hogy az eredeti hibás adat is felismerhető maradjon, majd a helyes adatot a számlára – a javítás dátumával és a javítást végző személy szignójával együtt – felvezeti.

 A kézi számla valódi hibájának javítása történhet úgy is, hogy a számlakibocsátó minden számlapéldány begyűjtése mellett a hibás kézi számlát egy vonallal áthúzza, és rávezeti, hogy „RONTOTT”, majd egy új nyomtatványon kibocsátja a helyes adatokkal a számlát.

A valódi hiba javításának harmadik módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Ilyen esetben nincsen szükség az összes korábbi számlapéldány begyűjtésére, hanem egy önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik. A kézzel kiállított korrekciós bizonylatnak is a NAV (vagy még az APEH) által kiadott sorszámtartományba illeszkedő sorszámmal kell rendelkeznie, mivel az Áfa tv. 170. §-a alapján a számlával egy tekintet alá eső okiratra egyebekben az Áfa tv. – és természetesen ezen keresztül az Áfa tv. felhatalmazása alapján született egyéb, számlázásra vonatkozó jogszabályok – számlára vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt fel kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet.

Akkor sincs formai megkötés, ha a számla korrekciója az adó összegének módosítását is jelenti, csupán az a lényeg, hogy a korrekciós bizonylaton szereplő adatokból és felvezetésekből egyértelműen kitűnjön: miért és milyen tekintetben változik a korábbi adóösszeg, esetleg adóalap, illetve adott esetben mely egyéb adatok mire módosultak az eredeti számlához képest.

 

 

Vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén):

Amikor az eredeti kézi számla nem hibás, viszont valamely utóbb bekövetkezett körülmény miatt azt módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, akkor azt csak számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával lehet megtenni, az eredeti számla kézzel történő javítása vagy „RONTOTT”-ként való megjelö­lése és új számla kibocsátása ez esetben nem értelmezhető.

 A módosítás vagy érvénytelenítés ebben az esetben is történhet úgy, hogy a korrekciós bizonylaton szövegesen szerepel a módosítás oka, illetve ahhoz kapcsoltan az adó összegének, illetve az adó alapjának változása.

 

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt föl kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet.

 

 

A számítógépes számla korrekciója

 

A számítógéppel kiállított számlán javítás, módosítás kézzel nem vezethető fel. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számítógéppel előállított számlát kell korrigálni, akkor az vagy számlával egy tekintet alá eső okirattal vagy pedig az eredeti számla sztornírozásával és – amennyiben a korrekció tartalmában nem érvénytelenítést valósít meg – ezzel együtt új számla kibocsátásával történhet. Itt is természetesen figyelni kell arra, hogy olyan korrekciós módszert válasszunk, amely az adott ügyben értelmezhető (azaz például nem értelmezhető a sztornírozás és új számla megoldása abban az esetben, ha utólagosan számlázott engedményt szeretnénk bizonylatolni).

A számítógépes számlák esetén is a korrekció kapcsán megkülönböztethetünk valódi hiba és nem valódi hiba miatti módosítást.

Azok a valódi javítások, amikor az eredeti számla valamely adata hibás volt, és azt kell javítani (például elírták a vevő nevét, vagy rossz adómértékkel számláztak), illetve vannak azok a korrekciók, amelyek nem valódi javítások, ugyanis az eredeti számla nem hibás, pusztán egy utólag bekövetkezett körülmény miatt kell azt módosítani (például egy utólagosan számlázott engedmény esetén).

A számítógépes számla valódi hibájának javítása történhet úgy is, hogy a számlakibocsátó a számlát lesztornózza, és helyette (az eredeti teljesítési időponttal) egy új helyes számlát állít ki.

A számítógépes számla valódi hibája javításának másik módja a számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátása. Ilyen esetben nem történik az eredeti, rossz számla sztornózása, hanem annak meghagyása mellett egy önálló korrekciós bizonylat kibocsátása történik. A számítógéppel kiállított korrekciós bizonylatnak is főszabályként számítógépes programmal kell készülnie, akár úgy, hogy az a sorszámát tekintve a számlák folyamatos sorszámozásába illeszkedik, akár úgy, hogy a javító bizonylatokra elkülönített sorszámtartomány kerül képzésre.

Nagyon fontos azonban, hogy a számítógépes számla például Wordből (és nem pedig számlázóprogramból vagy NAV sorszámtartományos nyomtatvánnyal) történő korrekciója nem megengedett.

 

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt fel kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet. Tulajdonképpen abban az esetben sincsen formai megkötés, ha a számla korrekciója olyan természetű, amely az adó összegének módosítását is jelenti, csupán az a lényeg, hogy a korrekciós bizonylaton szereplő adatokból és felvezetésekből egyértelműen kitűnjön, hogy miért és milyen tekintetben változik a korábbi adóösszeg, esetleg adóalap, illetve adott esetben mely egyéb adatok mire módosultak az eredeti számlához képest.

A számítógépes számlára is igaz, hogy annak módosítására, korrekciójára úgy is sor kerülhet, hogy az eredeti számla nem volt hibás, azonban az adott teljesítés kapcsán utólag bekövetkezett egy olyan körülmény, amely okán az eredeti számla adatai megváltoznak.
Ilyen eset az utólagosan számlázott engedmény, a hibás teljesítés miatti árleszállítás vagy ügyletmeghiúsulás, a betétdíj visszatérítése miatti számlahelyesbítés, az előleg utólagos meghiúsulása stb.

Ha ez az eset áll fenn, azaz az eredeti számítógépes számla nem hibás, viszont valamely utóbb bekövetkezett körülmény miatt azt módosítani vagy érvényteleníteni szükséges, akkor azt csak számlával egy tekintet alá eső okirat kibocsátásával lehet megtenni, az eredeti számla sztornírozása és új számla kibocsátása nem értelmezhető.

Ugyanakkor lehetőség van arra is, hogy az adóalany a szöveges megjegyzés helyett a korábban helyesbítő számlaként ismert háromsoros bizonylattal módosítson. Ez utóbbi esetben a módosítás okának megjelölése mellett a korrekciós bizonylaton egymás alatt föl kell tüntetni az eredeti tételt, a módosított tételt és a különbözetet.