Üdvözöljük a

Továbbra is a válságjelek dominálnak Baranya megye gazdaságában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kamarai rendezvények

<< 2019 Október >>
KeSzeCsüSzoVa
 123456
78910111213
14
15
1617181920
21222324252627
28293031   

Továbbra is a válságjelek dominálnak Baranya megye gazdaságában

Szerző: Weller János | 2013. május 23.

A tavaszi konjunktúra felmérés alapján készült elemzés szerint az összetett konjunktúramutató közel 6 %-ponttal javult az őszi eredményhez képest. Fordulat következett be, vagy csak az általában jobb tavaszi értékek egyikét láthatjuk? Az tény, hogy a tavaszi eredmények, egy-két kritikus évet leszámítva, tavasszal mindig kedvezőbbek voltak, mint az előző ősziek. Az is tény, hogy az elmúlt négy felmérés legjobb eredményéről adhatunk számot. Viszont az is tény, hogy ilyen negatív értéket még a 2008-2009-es válság idején sem regisztráltunk.

Az MKIK 1998 óta végez hazánkban, európai kamarai metódus alapján, évente kétszer konjunktúra felmérést. Magyarországon ez az egyik legnagyobb ilyen típusú megkérdezés. A baranyai helyzetre vonatkozó eredményt az alábbiakban adjuk közre.

 

Az áprilisi adatfelvétel, az előző két felméréshez hasonlóan a regisztrált vállalkozások körében történt. Az on-line módon kitölthető adatlapot 165-en küldték vissza. A válaszadók ágazatok szerinti összetétele is változott. Az ipari válaszadók részaránya már megközelíti a 20 %-ot, ezzel az építőipar mellett a kereskedelem arányát is meghaladja. A szolgáltatás közel 5 %-pontos növekedésével újra 50 % feletti részarányt képvisel.

 

 

A tavaszi felmérés során növekedett az exporttal rendelkező vállalkozások száma aránya (+7,37%). Ugyancsak növekedett a kis- és középvállalkozások képviselete, együttesen 22,66 %-ról 25,31 %-ra. A nagyvállalatok számának jelentős növekedése miatt a részarányuk 1,48 %-ról 4,32 %-ra emelkedett. A mikro vállalkozások aránya ennek megfelelően 5,5 %-kal alacsonyabb az előző eredménynél.

 

A válaszadók összetételének változása miatt az előző időszakhoz képest számottevően jobb mutatókra lehetett számítani. A korábban jobban teljesítő területek (ipar, exportálók, illetve kis- és középvállalkozások) részarányának növekedése, illetve a nagyobb gondokkal küzdő területek (pl. építőipar, mikro vállalkozások, exporttal nem rendelkező vállalkozások) részarányának csökkenése önmagában jobb eredményt indukál. Az összetett mutató 5,75 %-pontos növekedése tulajdonképpen a részarányok változásának tudható be.

 

A Baranya megyei összetett konjunktúramutató javulása meghaladja az országos átlagot, azonban elmarad a Dél-Dunántúl mutatójának +9 %-os változásától. A regisztrált -32,21 %-os megyei értékkel szemben a regionális mutató -3,16 %, az országos pedig +4,22 %. Az országos elemzés – a 36 %-pontos jobb eredménye mellett – is még azt a kérdést teszi fel, hogy az ország gazdasági állapota „fordulópont után?” van. Ezt is figyelembe véve, egyértelműen megállapítható, hogy Baranya megye gazdaságát elhúzódó recesszió jellemzi.

 

 

Az összetett konjunktúramutató alakulását szemléltető idősor arról tanúskodik, hogy az előző, 2009-es válság idején a baranyai visszaesés kisebb volt az országosnál, és a kilábalás sem volt egyértelmű. A 2011-es változás viszont már drasztikus a megyére nézve. A leszakadás oly mértékű, hogy a felzárkózáshoz és több év, vagy évtized szívós munkája szükséges.

 

 A Baranya megyei összesített konjunktúramutató összetevői közül az előző felmérés óta az építési beruházások kivételével valamennyinek az értéke javult. A vállalkozások jelenlegi üzleti helyzetének 11,3 %-pontos javulása ellenére még mindig csak az összetett mutató szintjén található. A várható üzleti helyezet kb. 10 %-ponttal haladja meg a tavalyi eredményt, de a vállalkozások több mint 45 %-a helyzetének romlásával számol.

Irányát tekintve az üzleti helyzethez hasonló a vállalkozások jövedelmezőségének alakulása. Az elmúlt hat hónapban a mutató értéke közel 8 %-ponttal javult, de még így is -45 % alatt található. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozók többségének romlott a jövedelmi helyzete. Az is látható viszont, hogy a következő hat hónapban kedvezőbb feltételekre számítanak. A várható jövedelmezőség mutatójának 16 %-pontos javulása, annak ellenére, hogy az értéke még mindig -25 % alatt van, figyelemre méltó változás, ami lehet a válságból való kilábalás első jele, de egy újabb „nagy csalódás” kiindulópontja is.

 

 

 

 A beruházások várható alakulásának mutatói ezúttal is a legalacsonyabbak közé tartoznak. Az építési beruházások -69,3 %-os értéke továbbra is azt jelenti, hogy a válaszadók többsége nem tervez, vagy csak a korábbiakhoz képest csökkenő mértékben tervez ilyen fejlesztést. Ennél valamivel jobb a helyzet a gépi-, technológiai fejlesztések terén. A -48,15 %-os eredmény azonban – a kismértékű javulás ellenére – még mindig azt jelzi, hogy az elhúzódó válság hatására vállalkozások többségének a szinten tartás is megoldhatatlan feladatot jelent, melynek következménye a versenyképesség és a jövedelmezőség további romlása.

 

 

A megrendelések további növekedése várható a következő fél évben.  A mutató 17,35 %-pontos javulása részben a szezonális ingadozásnak tudható be. A tavaszi adatfelvétel idejében a válaszadók jelentős része már ismeri a következő hat-nyolc hónap megrendeléseit. Ez ősszel nem mondható el. A bizonytalanság, a kiszolgáltatottság viszont negatívan hat a vállalkozások életére.

 

A megyei összesített konjunktúramutató és az összetevők áprilisi eredményei alapján egyértelmű, hogy a megye gazdasága továbbra is mély válságban van. Ezt igazolja a vállalkozások jelenlegi és várható üzleti helyzetének együttes vizsgálata is. A felmérések eredményinek ábrázolása koordinátarendszerben szintén a válság elhúzódását jelzi. Az elmúlt nyolc év 15 felmérésének eredményei összevetve mindössze egyszer, 2007 tavaszán számolhattunk fellendülésről, két alkalommal 2006 tavaszán és 2010 tavaszán számolhattunk javuló üzleti klímával. A többi eredmény recesszióra engedett következtetni. Öt alkalommal mély válságról beszélhetünk, közülük az utóbbi négy eredményei a válság elhúzódását vetítik előre. Ebből a mélységből több év alatt is csak nehezen lehet kikerülni.

 

 

Kedvezőbb helyzetben az exportáló vállalkozások

 

Azok a vállalkozások, amelyek értékesítési bevételének több mint 50 %-a exportból származik, kielégítő, vagy jó üzleti helyzettel rendelkeznek és hasonló a jövedelmezőségük is. Az előző felmérés óta azonban az 50 % feletti export részaránnyal rendelkező cégek helyzete romlott. Hasonló tendencia figyelhető meg a várható üzleti helyzet és jövedelmezőség tekintetében is. Tavasz óta nem változott az exporttal nem rendelkezők beruházási szándéka. Közel 70 % nem tervez gépberuházást, és több mint 80 % építést. Valamennyi exporttal rendelkező vállalkozásnak van rendelésállománya, a korábbi két felméréshez viszonyítva ezúttal többen számoltak be növekedésről és kevesebben csökkenésről.

 

 

 

 

Az exporttal nem rendelkező szervezetek valamennyi mutatója alacsonyabb, mint az exportálóké, azonban az előző felmérés óta a beruházások kivételével minimálisan javult a helyzetük.  Ennek ellenéreminden mutató esetében a válaszadók több mint 50 %-a a „rossz”, a „romlik”, a „csökkent” vagy a „nincs” választ adta. Az 50 % alatti exportarányú vállalkozások mutatói szintén javultak, azonban a beruházás itt is kivételt jelent. Az 50 % feletti exportaránnyal rendelkezők helyzete továbbra is legjobb, azonban az előző felméréshez képest csak az építési beruházás, illetve a rendelésállományuk javult.  A jövőt illetően elgondolkodtatók ezek az adatok, különösen annak tudatában, hogy Baranya az 1 főre jutó ipari termelésben és exportban utolsó a magyar megyék között. Az 50 % feletti exportállománnyal rendelkező vállalkozások jövedelmezőségi mutatóinak romlása arra utal, hogy az exportálók is egyre inkább kiszolgáltatottabbá válnak.

 

 

Továbbra is kilátástalan a mikro- és kisvállalkozások helyzete

 

A foglalkoztatottak száma tekintetében áprilisban is a mikro vállalkozások helyzete volt a legrosszabb. Ezen az sem változtatott, hogy az előző felméréshez képest mindössze egy mutató – a jelenlegi jövedelmezőség – romlott. Ennek mértéke viszont jelentős. Tavaly októberben a válaszadók 22,22 %-a számolt be romló helyzetről. Ezúttal már 56,25 % került hasonló helyzetbe. A felmérés nem tért ki az okok vizsgálatára. Feltételezhető, hogy a többi mutató kedvező változása – a gép- és építési beruházások kismértékű növekedése, vagy megrendelések növekedése miatti termelésnövelés – a költségek növekedésével járt. Ennek hatása azonban lényegesen kisebb, mint amit a mutató romlása jelez. Sokkal inkább az lehet az oka, hogy korábbi válaszadók egy része – főleg a nehéz helyzetben lévők – megszűntek, vagy nem válaszoltak felhívásunkra.

 

 

A kis vállalkozások mutatói már vegyesebb képet mutatnak. Érdekes módon a jövedelmezőségről és az üzleti helyzetről szóló mutatók változatlanok, vagy kis mértékben javultak. Igaz ez a beruházások csökkenésével járt. Ez a tendencia azonban nemcsak a mikro vállalkozásoknál tapasztaltakkal ellentétes, hanem a tavaly októberi adatokkal is. Akkor arról számoltunk be, hogy a mutatók romlása alól a beruházásokkal kapcsolatos célok képeznek kivétel és egyre többen terveznek a korábbinál nagyobb összegű építést és gépberuházást. Ez a jövő szempontjából némi reménykedésre okot adó helyzet fél év alatt megváltozott. Ez a megállapítás a középvállalkozásoknál még inkább helytálló. A beruházások visszaesése mellett jelenlegi üzleti helyzet és a jelenlegi jövedelmezőség adatai is negatív irányban változtak. Így már a néhány évvel ezelőtti megállapítás sem helytálló, hogy a közepes vállalkozás lehetnek a kilábalás, a fejlődés letéteményesei. Ahogy a nagyvállalatok sem. Ennél a körnél a mutatók többsége, köztük a beruházások és ebben a vizsgálatban egyedülállóan, még a megrendelések aránya is romlott.

 

 

Az elmúlt négy felmérés adatai alapján csak megerősíteni lehet, hogy a mikro vállalkozások lemaradtak a versenyben és a válság túlélésére alig van esélyük. Egyre közelebb kerülnek ehhez a csoporthoz a kisvállalkozásokat is.

 

A jelenlegi jövedelmezőség alapján csak a nagyvállalatok helyzete minősíthető jónak. Ez a kör a helyzetét kielégítőnek, vagy jónak minősítette. A számuk viszont nem éri el a három tucatot, és egy részük állami és önkormányzati tulajdonban lévő, esetenként monopolhelyzetben lévő közszolgáltató. Ők nem válnak a kilábalás vezéreivé, legfeljebb a feltételek egy részét tudják ehhez biztosítani. továbbra is jellemző, hogy a nem csökkenő a bürokratikus terhek, valamin az esetenként drasztikusan emelkedő helyi adók miatt folytatódik a helyi KKV-k megszűnése. A vállalkozói réteg tartalékainak kimerülése miatt csökken az új vállalkozások alapítása is.

 

 

Javul az ipar, és némi meglepetésre az építőipar helyzete

 

A tavaszi felmérés alapján az ipari és az építőipari tevékenységet folytató vállalkozások eredményei némiképp javultak. Az ipar területén nem változott a jelenlegi jövedelmezőség helyzete és a várható gépberuházások alakulása. Romlott viszont az építési beruházások aránya. Az építőiparban csupán az építési beruházások várható alakulása változatlan, az összes többi mutató, beleértve a megrendelések arányát is, javultak. Az ipar eredményei minden mutató esetében a legjobbak. Ezzel szemben – a pozitív változások ellenére – az építőipar továbbra is a sereghajtó. Mindössze a jelenlegi üzleti helyzet tekintetében előzte meg a szolgáltatási területet. Többnyire kisebb mértékű pozitív változások jellemzik a kereskedelmet is, leginkább a gépberuházások várható alakulásának mutatója javult. Ez azonban elsősorban egy adminisztratív intézkedésnek, a pénztárgépek kötelező cseréjének tudható be.

 

 

 

Összefoglalóan megállapítható, hogy az elmúlt négy felmérés során a Baranya megyei vállalkozások helyzete lényegesen nem változott. A konjunktúraelemzés valamennyi mutatója negatív, a vállalkozások helyzete és várakozásai kedvezőtlenek. A hazai gazdasági folyamatok – a belföldi fogyasztás stagnálása, a fejlesztési források beszűkülése – nem nyújtanak kedvező feltételeket a válságban levő gazdasági szervezetek talpra állásához. A külföldi piacokon is csak kevés számú, elsősorban ipari vállalkozás tud megjelenni.

A megye gazdaságának válságához hozzájárulnak a romló helyi feltételek is. A képzés még mindig nem igazodik a gazdaság igényeihez, a vállalkozásokat, különösen a mikro- és kisvállalkozásokat terhelő adók csak elvétve csökkennek, továbbá a válságkezelés és az előremutató, összehangolt gazdaságfejlesztés továbbra is „hiánycikk”.

 

Pécs, 2013. május 21.

 

 

Az elemzést a MKIK GVI adatfeldolgozása alapján készítette:

 

Weller János, osztályvezető, Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara