Üdvözöljük a

Veszélyben a kisvállalkozások - kamarai javaslat az önkormányzatoknak | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Veszélyben a kisvállalkozások - kamarai javaslat az önkormányzatoknak

2009. június 8.

Pécs vezetése cselekedjen!

 

A világválság a magyar állam „működésének” 19 éves hordalékával találkozva fogja megtizedelni a hazai adófizető kis és középvállalkozásokat. A helyi önkormányzatoknak érdekük, hogy az adófizetőik ne menjenek tönkre, de a bökkenő az, őket is kizsigereli a központi költségvetés. A kamara ilyen helyzetben tett javaslatot számukra a KKV-k érdekében. Szigetvár és Mohács bevezette a javaslatot, de Pécs városa még nem. Tisztelettel jelezzük, az idő elfogyott!

A világban mindenütt a pénzügyi politikai központok tudják problémáikat a perifériákra hárítani, ahogy a világ évente ezer milliárd dollárral „támogatta” amerikát a nemzetközi pénzügyi rendszeren keresztül, úgy Budapest is fejlődéséhez a vidék erőforrásait hasznosítja, jóval több közpénzt kapva, mint amennyit a pestiek adóként befizetnek. A matematika szabályai szerint persze a vidék esetében pont fordított a helyzet. A vidéki önkormányzatok is működési költségeik egyre kisebb részét kapják meg, miközben egyre másra nyomnak nyakukba olyan új feladatokat pestről, amelyhez nem adnak finanszírozást. Ebben a helyzetben a helyi önkormányzat vagy eladja ingatlanait, vagy eladósodik, vagy adókat emel, vagy mindhármat egyszerre, hogy fedezze a rá hárított, de nem finanszírozott állami feladatokat.

 

Pénzügyileg hasonló a helyzet a magyar vállalkozásoknál is. Minden szempontból hátrányt szenvednek,

  • nehezebb forráshoz jutni,
  • nehezebb állami megrendeléshez jutni,
  • nem nekik „találták ki” a közbeszerzést,
  • az ő dolgozója alól kiszedik a vonat és buszközlekedést a falvakban – mert veszteséges, míg a veszteséges BKV 40 milliárdot kap csak úgy karácsonyi ajándékként,
  • arányában magasabb adót fizetnek (Bizony magasabb a gyengén fejlett térségekben az adózási ráta… miért? Mert itt nincs adókedvezményes multi cég, illetve a vidéki KKV gyakrabban találkozik az adóhatósággal. )

 

a sort igen hosszan folytathatnánk. Persze kérdés, miért asszisztál mindehhez a helyi politika, de most ne ezzel foglalkozzunk.

 

Felmerül a kérdés, miképp lehet ilyen helyzetben, vidéken ellensúlyozni a válságot?

 

Érdemi módon sehogy. De ez azt jelenti, ne is próbáljuk meg? Semmiképp.

 

Ezért a kamara kidolgozta azt a rendszert, amellyel megkereste a baranyai városok vezetését.

 

A rendszer lényege, az adott település iparűzési adóbevételéből célelőirányzatot képez, amelyből a helyi székhelyű kisvállalkozások akkor kapnak támogatást, ha további külső forrást szerezve (ROP, GOP munkahelyteremtő pályázatok) fejlesztésbe fognak. A technológia fejlesztés esetén persze a munkahelyeket nem lehet leépíteni.

 

Ha 2009 folyamnán ilyen támogatási szerződést aláírtak, azzal automatikusan kezdeményezhetik az önkormányzati adóirodában a nekik járó támogatás folyósítását. E támogatás mértéke az uniós szabályok szerint nem lehet több, mint a projektérték 15 %-a, mivel az unióban 65 % lehet a KKV-k támogatási intenzitása, Hazánkban csak 50 %-ot adnak, így az önkormányzati résztámogatással elérhető a 65 %-os plafon. Másik megkötés, hogy a célelőirányzatból folyósított támogatás nem lehet magasabb, mint a vállalkozás adott évi iparűzési adóbefizetésének 30 %-a.

 

Tavaly decemberben Tasnádi Péter polgármester támogatta a rendszert és kérte részletes kidolgozását, hogy bevezessék. Január 28-án a Szigetvár városi Közgyűlés Paizs József  polgármester kérésére 13:1 arányban döntött a javaslat beépítéséről a költségvetésbe. Mohács polgármestere, Szekó József szintén támogatja a javaslatot, míg Pécsett kezdeményezésünket a Fidesz frakció és a költségvetési bizottság támogatja, a szocialista frakció csak a tartalék lista 5. helyére javasolja.

 

Érveink egyértelműek.

 

Rövidlátás az, ha ekkora válságban egy város költségvetésében továbbra is a választói körzetek piszlicsáré ötleteire forgácsolják szét az erőforrásokat. Ha így marad, ez a költségvetés nem éri meg a félévet. És a város?

 

Az adófizető vállalkozások évi több, mint 6 milliárd forintot fizetnek be a Pécs kasszájába évente. Most a gazdaság bajban van. A városi gazdaság eltartóképessége amúgy is alacsony az intézményrendszerhez a városi működési költségekhez képest. Ha a városi közgyűlés nem küld pozitív üzenetet a vállalkozások felé, nem segít adófizetőinak erejéhez mérten, akkor nagyon sok adófizető megy tönkre, és még többen fogják áthelyezni működésüket más településekre. Összességében a város jár rosszabbul.

 

Ha fejlesztések valósulnak meg, azok iparűzési adó és foglalkoztatás oldaláról ismét csak bevételt jelentenek a jövőben az önkormányzatnak.

 

Ha az önkormányzat nem a válsághoz méri döntéseit, akkor nagyon gyorsan maga is csődbe jut. Pénzre van szükség. Pénzt most igaz hihetetlen akadályverseny után, attól a több tízezer fős állami pályázati bürokráciától lehet csak szerezni, aki mindeddig csak magára használta fel a pénzeket. (Le sem merem írni, hogy ez a bürokrácia mennyibe kerül az adófizetőknek csak egy héten…) Szóval ha tetszik, ha nem, nincs más megoldás, mert az államilag támogatott kedvezményes hiteleket eddig a bankoknak nem akarózott folyósítani a KKV-k számára. Az önkormányzatnak is az az érdeke, hogy ösztönözze a fejleszteni tudó, akaró vállalkozók forrásszerzését, hogy pénz álljon a házhoz.

 

Arra kérjük Pécs Megyei Jogú Város Közgyűlését, a fentieket belátva, támogassa a kezdeményezés beépítését a városi költségvetésbe.

 

Tisztelettel jelezzük. ha a gazdaság bukik, minden bukik. Ez most a konkrét hasznos cselekvés ideje.

 

 

Gazdaságfejlesztési célelőirányzat Mohácson

 

                                                                                                                

Mohács és környékét az elmúlt években elkerülték a jelentős tőkebefektetések. Környékünk tőkeszegény kis és középvállalkozásai pedig lassú ütemben tudnak fejleszteni. A kamara kezdeményezésére a KKV-k versenyképességének javítása, gazdasági jelenlétük megerősítése érdekében a képviselőtestület a költségvetési rendeletben elkülönítetten Gazdaságfejlesztési Célirányzatot hozott létre.

 

E pénzkeretből az állami támogatással fejlesztő, itteni székhelyű vállalkozások beruházásainak megvalósításához nyújtanak segítséget. Idén 30 millió forint felhasználással azon mohácsi székhelyű vállalkozásoknak adnak támogatást, amelyek:

-         foglalkoztatottak létszáma 20 fő alatti,

-         2008. évi árbevétele nem éri el az 500 millió forintot

-         a Mohács város közigazgatási határain belül megvalósuló Új Magyarország Fejlesztési Terv, valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013 közötti időszakára meghirdetett munkahelyteremtő és- megőrző pályázatokon sikeresen szerepelt projekttel rendelkeznek.

A támogatás mértéke:

     - legfeljebb az összköltség 25 %-a

     - nem lehet több mint az önkormányzathoz befizetett 2008 évi iparűzési adó 100 %-a. Kivéve azon vállalkozásokat, amelyeknek a korrigált nettó árbevétele a 2,5 millió Ft-ot nem éri el és ez ókból mentességet élveznek.

A gazdaságfejlesztési célelőirányzat felhasználási rendjének teljes, részletes szövege a www.mohacs.hu oldalon, a közérdekű információk menüpont alatt olvasható.