Üdvözöljük a

Job Developer: szolgáltatások kialakítása a digitalizációval összefüggésben | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Job Developer: szolgáltatások kialakítása a digitalizációval összefüggésben

Szerző: Nagy Eszter | 2016. június 20.

A „Job Developer-ek“ – legmegfelelőbb magyar fordítása a pályafejlesztő - a helyi munkalehetőségek elemzése, valamint az érdeklődés, ismeretek és képességek alapján képessé teszik a fiatal, munkakereső felnőtteket, hogy foglalkoztatási lehetőségeket tárjanak fel és önállóan foglalkoztatást alakítsanak ki. Ennek kapcsán az SHS/minipreneure gGmbH által fejlesztett eszközökre, a foglalkoztatási radarra, a tehetségdiagnózisra és a szakértői meghallgatásra építünk. A Job Developer elnevezésű EU-projekt célja az, hogy impulzusokat adjon az Európában magas fiatalkori munkanélküliség mérséklésére, az egyes országokban a szakmai (tovább)képzés és a pályaválasztási tanácsadás munkaerőpiac követelményeihez való igazításával. A képzettségi elvárások, valamint a meglévő tehetség illetve a helyi (tovább)képzési lehetőségek összehangolásával egyrészt továbbképzéseket lehet ajánlani, másrészt azonosítani lehet a hiányokat a meglévő képzési ajánlatban.

 

Kulcsszavak: foglalkoztatási radar, tehetségdiagnózis, pályafejlesztő képzés

1) Kiinduló helyzet és elméleti összefüggés

A globalizáció és az erősödő digitalizáció révén a nemzeti és helyi munkaerőpiacok, valamint a munkatársakkal szemben támasztott kompetencia követelmények is változnak. Ahhoz, hogy ezekre a változásokra és követelményekre, különösen a digitális technológia területén, reagálni lehessen, szükséges egyfelől a kompetenciafejlesztést megkezdeni, hogy a kompetenciákat és képességeket a munkaerőpiac változásaihoz igazítsuk, a foglalkoztathatósági képességet fenntartsuk, és hosszú távon megelőzzük a munkanélküliséget. Másfelől nem állhat pusztán az „emberek munkaerőpiaci értékesíthetősége“ az előtérben. Az egyes emberek tehetségére és érdeklődésére kell összpontosítani, hogy ezekből kiindulva új teret azonosítsunk a foglalkoztatási lehetőségeknek és magasan szinten tartsuk a folyamatos fejlődés motivációját. Az általános és szakmai képzés javításának igénye és az önálló foglalkoztatáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése az EU munkaerőpiacának jelenlegi, fiatalkori munkanélküliséget, vállalkozásalapítási problémáit, valamint az alacsonyan képzettek problémáit jelentő kihívásokból adódik.

 

A fiatalkori munkanélküliség az utóbbi években a legtöbb EU tagállamban nőtt, és 2015 szeptemberében az EU területén (28 tagállam, 15-24 év közöttiek) átlagosan 19,9% volt. Különösen az olyan országokban, mint Görögország (49,5%) vagy Spanyolország (47,7%), ezek a számok nagyon magasak voltak (Eurostat 2015a). A fiatal munkanélküliek körében a legnagyobb kockázatú csoportot a korai szak/iskolaelhagyók jelentik – közülük 55% nem rendelkezik foglalkozással, pedig a csoport 70%-a akar dolgozni (Európai Bizottság: 2015). A fiatalkori munkanélküliség leépítése kapcsán minden intézkedés szempontjából fontos a foglalkoztathatósági képesség erősítése. Ezen túlmenően a 25 év alattiak viszonylag alacsony önállósági rátával bírnak: átlagosan 4% minden OECD országban, de egyik országban sem magasabb 11%-nál. Pedig pont azokban az EU-tagállamokban hozhatna jelentős javulást a gazdasági dinamikában és a kereső tevékenységben, ahol a fiatal felnőttek önállósági rátája alacsony. Az EU-ban a legalacsonyabb képzettséggel rendelkezők csoportjait érintették legerősebben a munkaerőpiac negatív fejleményei. Foglalkoztatási rátájuk 2008. és 2012. között 45%-os értékre, és ezzel a legalacsonyabbra csökkent. 2014-ben Európában a 18-24 év közötti, legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező lakosság körében azok aránya, akik idejekorán hagyják abba az iskolát vagy szakképzést, 11,3% volt (pl. Németországban 9,7%, Spanyolországban 22,3%, Litvániában 5,9%, Bulgáriában 13%, Görögországban 9,3%, Magyarországon 11,1%) (Eurostat 2015b). Hogy a hiányzó kompetenciák ne jelentsenek akadályt e csoport számára, kreatív munkahely teremtési megoldásokra van szükség. Az Európai Szakképzés-fejlesztési Központ képzettségi szükségletekről szóló prognózisa szerint az EU-ban mindenek előtt a vállalkozói és a szolgáltatási területen vannak foglalkoztatási lehetőségek (CEDEFOP 2014).

2) A projekt céljai és feladatai

A következőkben a 3 év időtartamú, „Job Developer” (www.jobdeveloper.eu) címet viselő európai uniós projektet ismertetjük, amely a BiBB mellett a Nemzeti Ügynökség fenntartásával, EU-s forrásból kerül finanszírozásra. A nemzetközi projekt elsődleges célja a fiatal felnőttek általános és szakmai képzésének javítása az EU munkaerőpiaci követelményeinek megfelelően, valamint szakértőkkel együttműködve helyben új foglalkoztatási lehetőségek kialakítása. Ez úgy történik, hogy a meglévő és új helyi foglalkoztatási lehetőségek képzettségi követelményeit feltárják, a résztvevők készségeivel és tehetségével, valamint a (tovább)képzési lehetőségekkel összevetik és ennek megfelelő kompetenciafejlesztési intézkedéseket javasolnak. Ezen a területen az önálló kutatást és irányított keresést a vállalkozói képzés egyik sikertényezőjének tartják (EU 2013).

 

A projekt célja továbbá a „Job Developer“ – legmegfelelőbb magyar fordítása a pályafejlesztő -, mint új tevékenységi kör tananyagának megalkotása. A pályafejlesztő veszi fel a „gondozó“ szerepét a fiatal munkakeresők számára. Ez a feladat a kamarák, munkaügyi intézmények, általános és szakiskolák, valamint a gazdaságfejlesztés tevékenységének metszéspontjában áll. A pályafejlesztő feladata a fiatalok kísérése és róluk való gondoskodás. Segítséget kell nyújtania a foglalkoztatási radar elvéből kiindulva az új szolgáltatások fejlesztésére. Emellett a tehetségdiagnózis segítségével visszacsatolást ad tehetségeikről és közösen dolgoznak ki egyedi fejlesztési tervet (ide értve a kompetenciafejlesztési tevékenységeket is) (Kröll & Voß, 2013). Ezen túlmenően a pályafejlesztő feladata, hogy áttekintést nyújtson a közösségi média (e-mail, facebook, Twitter, stb.) alkalmazási lehetőségeiről a kifejlesztett szolgáltatás terjesztése során. Nem utolsó sorban a pályafejlesztőnek tájékoztatni kell a fiatalokat a hálózatosodás jelentőségéről az új ötletek megvalósítása terén és támogatnia kell őket hálózati kompetenciáik kiépítésében. Ennek célja a fiatalokat olyan helyzetbe hozni, hogy képesek legyenek megfelelő, hasznos hálózatokat kiépíteni a különböző célcsoportokhoz. A pályafejlesztők a szervezetekkel együtt választják ki a résztvevőket, és támogatják őket az új szolgáltatási ötletek piacelemzésében, továbbfejlesztésében és megalkotásában, a foglalkoztatási radar keretében. Mennyiségi adatok alapján a résztvevőkkel közösen célcsoportokat, ill. miliő csoportokat és területi lefedést mutató térképeket hoznak létre ezekről a csoportokról, hogy feltárják az adott régió fogyasztói igényeit. A szociális helyzet és az alapvető irányultság alapján pl. a következő miliőket különböztetjük meg: hagyományos, konzervatív, liberális-intellektuális, expeditív, szociális-ökológiai, adaptív-pragmatikus, hedonista, valamint a teljesítő és a polgári közép. Ezen miliők mérete az egyes országokban nagyon különböző lehet. Így a piackutatás és az interjútechnika segítségével sikeresnek ígérkező szolgáltatási ajánlatokat, vagy a már meglévő szolgáltatási ajánlatok továbbfejlesztésének potenciálját lehet azonosítani. A tananyagkutatás jelenlegi állásából kiindulva a pályafejlesztő feladatai és a feladat-végrehajtás folyamatai kiindulási pontként szolgálnak alapul (Pätzold & Rauner, 2006), melyek alapján meghatározható bizonyos szakmai szintet figyelembe véve a feladat-végrehajtás kompetencia szükséglete. A pályafejlesztővé váláshoz szükséges megfelelő képzéseket az egyes EU-országokban elismert tanúsítási programként kezelik. A modulok tartalma a következő: egy (önsegítő) csoport vezetéséhez és ösztönzéséhez szükséges alap kompetenciák, a foglalkoztatási radar megvalósítása a tehetségdiagnózis végrehajtásával, digitális kompetenciák a közösségi médiában vállalkozások számára, vállalkozói kreativitás, kulturális gondosság és együttműködés, valamint vállalkozói hálózatok.

 

Jelen projekt keretében egyedülálló módon kapcsolódik össze egy eszköz a fiatalok és fiatal felnőttek tehetségének diagnózisára, valamint a vállalkozói képzés elemei egy interdiszciplinárisan kialakított munkaerőpiaci politikai koncepció, ami a fiatal felnőtteket kíséri a munkaerőpiacra való átmenet és újraorientálódás során.

 

A “foglalkoztatási radar” és “tehetségdiagnózis” koncepciója, amelyeket a projekt során alkalmaznak és illesztenek, hozzájárulnak a helyi munkaerőpiac kompetencia elvárásainak feltárásához, a szakmai (tovább)képzés, illetve a pályaorientáció illeszkedéséhez. Így azonosíthatóak a munkaerőpiacon a meglévő és új foglalkoztatási lehetőségek, feltárulhatnak a kompetenciaelvárások és a képzési rendszerben átadott kompetenciák közötti hibás párosítások (mismatch), és ennek következtében a tanterveket és tananyagokat a munkaerőpiaci követelményekhez lehet illeszteni. Ezzel csökkenthető a képzések lemorzsolódási aránya az EU tagországaiban.

 

Elsősorban a cselekvési kompetenciák megszerzésén van a hangsúly. Annak érdekében, hogy a változó piacon a saját munkaerőt tartósan fel lehessen kínálni, és a saját adottságok kibontakoztatásának felelősségét át lehessen venni, fontos az önszervezési folyamatok elsajátítása egy pályafejlesztő segítségével. Az önértékelést – ami a foglalkoztathatóság megtartásának fontos dimenziója - és a releváns piaci változások figyelemmel kísérését (Van der Heijden & Van der Heijden, 2006) ösztönzi a módszer. A szociális kompetenciákat és a saját személy és csapat iránti felelősség vállalását tanuló párokkal támogatják. Ez jól alkalmazható tudásátadásra és a tapasztalatcserére, ahogy például termelő üzemekben, eltérő korú szakemberek esetén alkalmazzák. Esetenként tananyagot lehet közvetíteni és gyakorlatban begyakorolni, hogy a csapat-/személyiségfejlődést támogassuk (Schmette, 2008).

 

A projekt célcsoportját elsődleges és másodlagos célcsoportra lehet lebontani. Az elsődleges célcsoportot a multiplikátorok alkotják. A multiplikátorokon belül eltérő multiplikátorcsoportokat különböztethetünk meg: a) szervezők, akik megszervezik a foglalkoztatási radar, tehetségdiagnózis és szakértői meghallgatás kezdeményezését, megvalósítását és értékelését; b) pályafejlesztők, akik szakértőként elkészítik a trend- és piackutatást, mentorként támogatják és kísérik a résztvevőket, és elvégzik a tehetségdiagnózist. A másodlagos célcsoportot a 18 év feletti fiatalok és fiatal felnőttek alkotják, akik részt vesznek az eljárásban. A pályafejlesztő feladatát elláthatják (korábbi) vállalkozók és menedzserek, pályaválasztási tanácsadók, tanárok (pályamódosítók, akik korábban más szakmai tevékenységet végeztek), vagy megfelelően képzett munkakeresők, akik támogatni tudják és kísérik a résztvevőket vállalkozói tudásukkal és sokéves tapasztalatukkal. Utóbbiak hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a projektötletet fenntarthatóan beágyazódjon az intézményi struktúrába.

 

Az utóbbi években Németországban növekedett az ún. gazdasági szeniorok aktivitása. Ezek olyan korábbi vezetők és vállalkozók, akik a projekt keretében a multiplikátorok szerepét tölthetik be (http://www.arbeitsratgeber.com). Kutatások kimutatták, hogy az idősebbek nyugdíjba vonulásuk után is dolgozni szeretnének, mert tudásukat és tapasztalatukat szeretnénk megosztani másokkal és alkalmazni (Saba & Guerin, 2005). A tapasztaltabb, idősebb emberek bevonásával, akik a fiatalok számára példaképek és mentorok lehetnek, nyer-nyer helyzet alakul ki. A pályafejlesztők ezen csoportja új kompetenciákra tesz szert és profitál a magasabb életminőségből. A fiatalok az idősebbek tapasztalatából, tudásból profitálnak. A mentorálás folyamatát kölcsönös, strukturált visszacsatolás támogatja.

3) A foglalkoztatási radar, tehetségdiagnózis és szakértői meghallgatás összjátéka: koncepció és megvalósítási lehetőségek

A projekt keretében a minpreneure koncepcióra építünk, amelyet az elmúlt hat évben az SHS Saarbrücken fejlesztett ki és ültetett át sikeresen a gyakorlatba (Hartz & Petzhold, 2014). Ennek lényege a foglalkoztatási radar, a tehetségdiagnózis és a szakértői meghallgatás (polylog néven is ismert – beszélgetés több résztvevővel) koncepciója. A tehetségdiagnózis koncepciója a pszichológiai diagnosztika és az eredményértékelés módja miatt túlmutat az eddigi értékelő (assesment) eljárásokon. Ennek során nem csak az eddigi szakmai életrajzot veszik figyelembe, hanem az adottságokat és érdeklődési köröket is, ezzel a résztvevő figyelmét a potenciális jövőbeni szakmai tevékenységre irányítják. Egy erősség-profilt állítanak fel, amely a személyiség, kognitív képességek, tudás és érdeklődés területeit fedi le. Ez a nézőpont központi az aktivitási és cselekvési kompetenciák fejlesztésében. A tehetségdiagnózis középpontjában nem a munkakereső gyengeségei és a kiközvetítését akadályozó tényezők állnak, hanem az erősségei és fejlődési lehetőségei (Kröll, 2015). Az adottságok és érdeklődési körök mellett a készségeket és képességeket, valamint az egészségügyi állapotot is figyelembe veszik.

 

A foglalkoztatási radar kapcsán a következő három lépést különböztethetjük meg:

a)      nyílt munkahelyek fellelése,

b)      új munkahelyek létrehozása,

c)      trendek és lehetőségek megfigyelése a gazdasági keretadatok elemzésével, társadalmi megatrendek (pl. wellness, egészség, szabadidő eltöltése) feltárása, a sinus-meta miliőkből származó adatok előkészítésével és használatával, geoadatok használata lehetséges ügyfelek lokalizálására, 131 potenciális szolgáltatás azonosítása 7 foglalkozási családban, valamint interjútechnika az egyes szolgáltatások piaci potenciáljának mennyiségi és minőségi felmérésére (Hartz &Petzhold, 2014).

 

A foglalkoztatási radar koncepciója az adott régióban meglévő és jövőbeni foglalkoztatási lehetőségek feltárását szolgálja, a résztvevőket aktívan bevonva a folyamatba. A résztvevők egy mentorral (pályafejlesztő) felállítják a helyi gazdasági struktúra trend- és piacelemzését, ebből levezetik a létező és jövőbeni foglakoztatási területek és fogyasztói igények képesítési követelményeit, majd ezek alapján új foglalkoztatási területeket/szolgáltatásokat alakítanak ki, vagy meglévőket fejlesztenek tovább. A részvételen alapuló megközelítésnek köszönhetően az olyan kompetenciákat fejlesztik a gyakorlatban, mint az önszervezési és probléma-megoldási képesség, vagy az innovatív és kreatív gondolkodás képessége. Ezt a folyamatot a gazdasági struktúráról, fogyasztói igényekről és a termék- és szolgáltatási ajánlatok potenciális célcsoportjairól szóló valós adatok alapján építik fel, amivel gyakorlati hivatkozás jön létre és „valódi“ foglalkoztatási lehetőségeket mutatnak fel. Itt nem csak a munkaerőpiac feltárásáról van szó, hanem arról, hogy egyéni perspektívát fejlesztünk ki a fiataloknak és fiatal felnőtteknek. Nekik nem arra kellene várniuk, hogy a gazdaság újra beinduljon, és új foglalkoztatási lehetőségek adódjanak, hanem olyan helyzetbe kell hozni őket, hogy aktívan részt vegyenek saját szakmai perspektívájuk kialakításában és hogy „az ötleteket tettek kövessék“ (Remmele et al. 2008). Azt már a legtöbb EU-tagország felelős szereplője belátta, hogy az élethosszig tartó tanulás és szakmai képzés a foglalkoztathatóság képességének megőrzéséhez elengedhetetlen. Ezt a pontot ragadja meg jelen projekt azzal, hogy a szakmai (tovább)képzés és tanácsadás jelentőségét a munkaerőpiac elvárásaihoz igazítja, hogy a fiataloknak a saját országukban is megfelelő szakmai perspektívát mutasson fel.

 

A résztvevővel lezajló szakértő meghallgatás a foglalkoztatási radar és a tehetségdiagnózis összekapcsolása, melynek során a résztvevő tehetségeit és kompetenciáit összeillesztik a helyi munkaerőpiac foglalkoztatási potenciáljával. A résztvevők konkrét ajánlásokat kapnak szakmai tevékenységre, és adott esetben javaslatokat továbbképzésre is. A projektben így kettős szakértelem alakul ki. A résztvevők „saját élethelyzetük szakértőivé“ (1) válnak. A további szakértők (2), pl. munkaerőpiaci szakértők, munkaegészségügyi szakemberek, technológiai szakértők, valamint (korábbi) vezetők a gazdasági életből, támogathatják őket. A szakértők értékelik a résztvevők ötleteit, áttekintik velük a lehetséges következményeket és támogatják őket a szolgáltatás alapítása kapcsán felmerült kérdésektől egészen az egzisztenciateremtésig, és a támogatások felkutatásáig. Ezeken a szakértői meghallgatásokon részt vesznek a pályafejlesztők mellett a régió vállalkozásainak személyzeti döntéshozói is, akik új munkaerőt keresnek, valmint a munkaügyi központok és kamarák munkatársai.

4) A foglalkoztatási radar, a tehetségdiagnózis és a szakértői meghallgatás hatásai, kitekintés

A fiatalkori munkanélküliség és a vállalkozásalapítás jelenlegi helyzetének ismeretében központi szerepet kell biztosítani a fiatalok vállalkozói törekvéseinek támogatására. Hogy tudatosan alakíthassuk az új szolgáltatási ötletek kiterjesztését és megvalósítását, szükséges, hogy azonosítsuk és elemezzük a megvalósítás támogatásához szükséges meglévő potenciált. Az EU- tagállamokban a foglalkoztatási radar használatával szeretnénk kideríteni, hogy a Németországban kifejlesztett módszer mennyire alkalmazható a kiválasztott országokban. Ezen túlmenően az alkalmazás során fontos adatokat kaphatunk arról, hogy mely további (adott esetben országspecifikus) jellemzőket kell figyelembe venni, és hogy koncepcionális, szervezési, vagy módszertani változtatások szükségesek-e, ill. az elterjesztéshez támogathatóak-e. A projekt hatására tekintettel nem elég pusztán a foglalkoztatási radar, tehetségdiagnózis és szakértői meghallgatás koncepciójának megfelelően magas szintű elfogadtatása a szereplőkkel az egyes EU országokban. Empirikus kutatások kimutatták, hogy a magas arányban elfogadott, de reflektálatlanul használt eszközök alkalmazása kontraproduktív hatásokkal járhat (Kröll, 2015). Ez magába foglalja azt is, hogy az érintett szereplők az alkalmazásról és az eszközök országspecifikus használatáról megfelelő mennyiségű, és megfelelő formájú visszajelzést biztosítnak. Ezért hasznos lehet egy országspecifikus SWOT elemzés elvégzése, amelynek során a munkanélküliek támogatásának munkaerőpiaci és jogi helyzete mellett az adott ország társadalmi, kulturális, gazdasági és képzéspolitikai dimenzióit is figyelembe veszik. Ezt figyelembe véve a foglalkoztatási radar, a tehetségdiagnózis és a szakértői meghallgatás koncepcióját a partnerországok saját adottságaikhoz igazítják.

 

Annak tisztázására, hogy a szakmai (tovább)képzés/pályaorientáció helyzete, valamint a munkaerőpiaci követelményeknek való megfelelés konkrétan miként alakul az adott országban, a projektpartnerek képviselőivel előzetesen, félig standardizált interjúk formájában történt felmérés. A középpontban a képző intézmények, kamarák, vagy munkaügyi központok együttműködése állt, a pályaorientáció, valamint a (vállalkozói) kompetenciák képzésének meghatározása esetén. Itt most a magyar és bolgár példákat mutatjuk be. A gimnáziumokban már létező pályaorientációt kiterjesztenék a közép- és általános iskolákban. A jövőben erre például fel lehet ajánlani a Job Developer koncepciót. Így pl. a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és iparkamara 124 szakmáért felelős és tagja a Baranya Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságnak, amely szakképzési kérdésekkel foglalkozik, és évente végez a vállalkozások körében felmérést a szakképzett munkaerő hiányáról. Támpontokat ad arra vonatkozóan, mely szakmában szükséges a diákok mélyebb szintű képzése. Olyan explicit pályaorientáció, amely a fiatalok potenciálját vizsgálja és veti össze a munkaerőpiac követelményeivel, még csak most körvonalazódik.

 

Bulgáriában a munkaügyi központ feladata, hogy a munkanélkülieket, de nem a fiatalokat, tanácsadással segítse a szakmai életbe való visszajutásban. Olyan pályaorientációs tanácsadók, mint Németországban, itt nincsenek. A fiatalok számára léteznek karriercentrumok, amelyeket az Oktatási és Tudományos Minisztérium támogat, valamint önkormányzati részlegek, amelyek figyelik a fiatalok iskolai teljesítményét, karrierjét és életútját. Ebben a környezetben a Job Developer projekt hozzájárulhat a multiplikátorok és képzett pályafejlesztők segítségével a pályaorientáció felépítéséhez úgy, hogy az elismert továbbképzési program a karrierközpontokban és/vagy önkormányzatoknál alkalmazható, így a fiatalok vállalkozói orientációját támogatják.

 

A projekt során végzett tevékenység hozzájárul ahhoz, hogy a jövőbeni kompetencia szükségleteket jobban előrevetíthessük, a kompetencia kínálatot jobban hozzáigazítsuk a munkaerőpiac igényeihez, valamint bezárjuk a szakadékot a képzés és a munka világa között azzal, hogy szisztematikus foglalkoztatási lehetőségeket azonosítunk, valamint támogatjuk a vállalkozói gondolkodást és cselekvést.

 

Ilyen összefüggésben hivatkozhatunk a „New skills for new jobs“ kutatási program eredményeire (Kröll, 2015). Ennek ismeretében intézményi szinten képeznek multiplikátorokat, hogy ezek a pályafejlesztők és hálózatok segítségével helyi és regionális szinten járulhassanak hozzá a fiatalkori munkanélküliség csökkentéséhez. Helyi és regionális szinten a pályaorientációs és szakképző intézményeket kell megcélozni. A jó gyakorlatok alapján lehet gondolkodni a pályafejlesztők révén a megvalósításról az iskolákban, hogy a “vállalkozói képzést” minél korábban megkezdjék. A (szakképző) iskolák pedagógiailag támogathatják diákjaikat a szakmai önállóság felé vezető úton, vagy intrapreneur-ként (vállalkozó szemlélettel, de munkavállalóként dolgozó ember). Nemzeti szinten vizsgálni kell a pályafejlesztő munkakör megvalósításának lehetőségét, valamint a tehetségdiagnózis és a foglalkoztatási radar iskolákban, képző intézményekben vagy munkaügyi tanácsadás területén való alkalmazását a vállalkozói lét erősítése érdekében. Európai szinten kiutat kell találni a fiatalkori munkanélküliségből és erősíteni kell a vállalkozói létet. A projekt hozzájárul az “vállalkozói-képzés” gondolatához és támogatást nyújthat abban, hogy az iskolai és szakképzési tananyag és tantervet jobban megfeleljen a munkaerőpiac követelményeinek. Ennek sikeréhez szükséges az adott nemzeti rendszerek ismerete, amelyekre a projekt keretében kapcsolódnak.

 

Szerző:

 

Dr. Martin Kröll (2015)

Institut für Arbeitswissenschaft, Ruhr-Universität Bochum
Universitätsstraße 150, 44780 Bochum

 

Szakirodalom