Üdvözöljük a

Az innovációs járulékról | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Az innovációs járulékról

Szerző: Szücs Krisztina | 2015. április 20.

Az innovációs járulék fizetési kötelezettség szabályai 2012. január 1-től és 2015. január 1-től is jelentősen megváltoztak. Sok olyan vállalkozás is bekerült a jogszabály alanyai köré, akiknek eddig az időpontig nem volt teendőjük az innovációs járulékkal. Mi a lényege a változásnak és hogyan azonosítható be az érintettek köre? Mi a teendő, ha most állapítjuk meg egy cégről, hogy 2012 óta már kellett volna innovációs járulékot fizetnie?

1. Milyen jogszabályban tájékozódhatunk az innovációs járulékról?

 

Az innovációs járulék jogszabályi hátterét elsősorban a 2003. évi XC. törvény a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról (Atv.) tartalmazza. Ebben a törvényben találjuk meg az innovációs járulék alanyainak körét, a járulék alapját és mértékét, az adóbevallás és adóelőleg bevallás határidőit, az adófizetés és adóelőleg fizetés határidőit, és az adófeltöltési szabályokat.

 

2. Mi a célja az innovációs járuléknak?

 

Az Országgyűlés, annak érdekében fogadta el 2003-ban az Atv-t, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását. Az Alap forrása többek között az Atv. 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék.

3. Kinek kell járulékot fizetnie?

 

Az Atv. 3. § (1) bekezdése szerint az innovációs járulék megfizetésére – bizonyos kivételekkel – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény Szt. hatálya alá tartozó belföldi székhelyű gazdasági társaságok kötelezettek. Ebbe a körbe a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a részvénytársaság tartozik.

Nem tartozik a törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban „KKV tv.”) szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

 

4. Hogyan kell meghatározni a kis- vagy mikrovállalkozásokat?

 

Ez az a jogszabályi rész az Atv-ben, amely 2012. január 1-től változott, és azoknál a vállalatoknál, akik a változás hatásait saját magukra nézve nem vizsgálták meg, most problémák elé nézhetnek.

 

Amennyiben most tárják fel, hogy 2012-től az innovációs járulék hatálya alá tartoztak, így három év (2012-2014) elmaradt adófizetési és adóbevallási kötelezettségét kell, hogy teljesítsék.

 

2012 előtt az Atv. pontosan meghatározta, hogy a kis- és mikrovállalkozásokat csak a KKV tv. 3. § (2)-(3) bekezdése alapján kellett besorolni, ami azt jelentette, hogy a gazdasági társaságokat elegendő volt önállóan (kapcsolódó és partnervállalkozások nélkül) vizsgálni. Nézzük meg ezeket a mutatószámokat!

 

(2) A KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

 

    a) összes foglalkoztatotti létszáma 50 főnél kevesebb, és

    b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

(3) A KKV kategórián belül mikrovállalkozásnak minősül az a vállalkozás, amelynek

 

    a) összes foglalkoztatotti létszáma 10 főnél kevesebb, és

    b) éves nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg.

 

Tehát ha a vizsgált vállalkozás a (2) bekezdésben foglalt két feltételnek együttesen megfelelt, 2012 előtt nem kellett innovációs járulékot fizetnie.

A módosítás eredményeként 2012.01.01-től a fenti mutatószámokat már nemcsak önállóan az adott vállalkozásnál kell vizsgálni, hanem a megfelelő összevonási szabályok alkalmazásával össze kell számítani a KKV törvényben definiált kapcsolódó és partnervállalkozásokkal. Ennek eredményeként bővült az innovációs járulékfizetésre kötelezettek köre, és a gazdasági társaságok méret szerinti besorolása azonos elvek alapján történik az innovációs járulék, illetve a társasági adó rendszerében. A gyakorlatban arra is érdemes gondolni, hogy azok a vállalkozások, akik transzferár nyilvántartás készítésére kötelezettek, biztosan van feladatuk az innovációs járulék tekintetében is.

 

Jó hír, hogy 2015-től új innovációs törvény lépett hatályba (2014. évi LXXVI. törvény), mely szerint a KKV méret besoroláshoz innovációs járulék szempontjából ismét nem kell figyelembe venni a kapcsolódó és partnervállalkozások mutatószámait!

 

Mentes a járulék fizetésének kötelezettsége alól: „a Kkv. tv. 3. § (2) és (3) bekezdése szerint mikro- vagy kisvállalkozásnak minősülő gazdasági társaság”.

A már megállapított előlegek törlését külön kell kérni a NAV-tól, erről az alábbi honlapon tájékozódhatnak.

 

5. Hogyan kell meghatározni az innovációs járulék alapját és mértékét?

 

Az innovációs járulék alapja 2013. január 1-től a helyi adókról szóló, többször módosított 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap, csökkentve a Htv. szerint kimutatott, külföldön létesített telephelyre jutó iparűzési adóalap-rész összegével. A Htv. 39. § (1) bekezdése a következőképpen szól:

 

„Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén - a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - az adó alapja a nettó árbevétel, csökkentve

 

    a) az eladott áruk beszerzési értéke és a közvetített szolgáltatások értéke, együttes - a (4)-(8) bekezdésben meghatározottak szerint számított - összegével,

    b) az alvállalkozói teljesítések értékével,

    c) az anyagköltséggel,

    d) az alapkutatás, alkalmazott kutatás, kísérleti fejlesztés adóévben elszámolt közvetlen költségével.”

 

Legyünk figyelemmel arra, hogy a fenti bekezdés (és a benne található hivatkozások) az elmúlt években többször is módosításokon estek át. Így amennyiben az innovációs járulék bevallásokat és befizetéseket szeretnénk pótolni a 2012-2014-es időszakokra, alaposan nézzük át a jogszabályi változásokat, átmeneti szabályokat.

Az innovációs járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) a fentiekben bemutatott vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka (2006-tól 0,3%-a).

 

6. Hogyan kell a járulékot bevallani és megfizetni?

 

A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg, vallja be és fizeti meg (igényli vissza) az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.

 

Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget kell fizetnie az előlegfizetési időszakot követő hónap 20. napjáig. Az adóév utolsó előlegfizetési időszakára vonatkozó járulékelőleget a járulékfizetésre kötelezett az előleg-kiegészítéssel egyidejűleg köteles teljesíteni. Az előlegfizetési időszakra fizetendő járulékelőleg mértéke a meghatározott járulékelőleg egynegyede.

 

A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékelőleget az adóévben az adóévi várható fizetendő járulék összegére ki kell egészítenie (előleg-kiegészítés). A járulék-kiegészítésre kötelezett a várható fizetendő járulék és az adóévre már bevallott előlegek különbözetéről az adóév utolsó hónapjának 20. napjáig bevallást nyújt be és ezzel egyidejűleg tesz eleget fizetési kötelezettségének.

 

7. Hogyan lehet az innovációs járulék bevallást pótolni?

 

Amennyiben utólag kerül feltárásra, hogy a vállalkozás már 2012. január 1-e óta kötelezett innovációs járulék bevallásra és megfizetésre, a következő teendőket érdemes megtenni.

 

2012. év - 2013-as év pótlása

 

Járulékbevallás: 1249/1349-es előlegbevallás már nem nyújtható be, így a 1229/1329-es társasági adóbevallást szükséges önellenőrizni. Ennek a 08-as lapjának a 06. sora szolgál az innovációs járulék önellenőrzésére. A 1229/1329-es bevallás 01-03-as lapjának 53. és 54. sora tartalmazza magát az innovációs járulék helyes bevallandó összegét és az évet követő 05.31-ig fizetendő / visszaigényelendő adó összegét. Ha ezek kitöltésre kerültek, akkor még a bevallás hibát ír ki, ha a 1229/1329-es főlapon a mikro-kis-középvállalati kódkockánál nem a 3-as szerepel (középvállalkozás) az adóév első és utolsó napján.

 

Feltöltés bevallás: Be lehet (kell) nyújtani új 01-es bevallást, amin csak az innovációs járulék feltöltés összege szerepel. (Nem gond, ha anno beküldésre került egy 01-es már a TAO feltöltés miatt, ebből lehet többet is beküldeni.)

 

2014. év teendői

 

Járulékbevallás: A 2014-es év tekintetében a 1429-es társasági adóbevalláson szükséges bevallani az innovációs járulék teljes éves összegét.

 

Feltöltés bevallás: A 1401-esen kellett bevallani 2014.12.22-i határidővel az innovációs járulék feltöltést! Ha már beküldésre került, nem probléma, készíteni kell még egyet, amin csak az innovációs feltöltés összege kerül bevallásra.

 

Forrás: ado.hu