Együttműködik a kamara és a műszaki kar a képzési igények azonosításában

2014. január 13.

altA gazdasági szereplők és az ipar részéről természetes elvárás, hogy munkaerőpiaci igényeiknek megfelelő képzések rendszere álljon rendelkezésre: középfoktól az egyetemi képzésekig.

A kamara 2013 tavaszán kezdte meg a PTE Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Karral a képzési együttműködést. Azóta 4 szakmai fórumot megszervezve támogatjuk az egyetemet, az ipari igényeket azonosítva, a képzési rendszer frissítésében, naprakész szervezésében.

PTE Pollack Szakmai Nyílt Nap – 2013. május 14.

A Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kara és a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara május 14-én nyílt napot szervezett, négy szakra fókuszálva. Bachmann Bálint dékán és Kvasznicza Zoltán intézetigazgató köszöntötték a 45 kamarai vállalkozás vezetőjét és szakembereit, majd egy hasznos ismertetőt követően a négy tanszék vezetője külön mutatta be a szakok munkáját, felsőfokú képzéseiket, labor- és kutatási kapacitásaikat.

Az 50 éves oktatási intézmény az utóbbi időszakban megváltozott finanszírozási rendszerre is reagálva nyitott újabb lépcsőben az ipar felé, bár a karon a gazdaságilag több lábon állást már jó ideje elkezdték kiépíteni.

A fórum fontos lépcsője az ipari szféra és az egyetem érdekeinek azonosítása és az érdekek egyeztetése folyamatában.

Ez alkalommal a gépészmérnök, villamosmérnök, mérnök informatikus és környezetmérnök szakok mutatkoztak be. Az ipari szféra képviselőinek lehetőségük nyílt megtekinteni azon eszközöket, melyek segítségével nemzetközi szinten is sikeres hallgatók képzése folyik, közvetlenül a vezetőkkel tudtak tárgyalni korábbról meglévő vagy helyben született ötleteikről, azok megvalósíthatóságáról.

A bemutatott gyakornoki program minden ipari vállalat számára hasznosnak ígérkezik, az egyeztetést a kereskedelmi és iparkamara és a Pollack kar szisztematikus rendszerben folytatja. Az érdeklődés megvan: a résztvevők visszajelzései azt mutatják, hogy a rendezvényen látottak-hallottak alapján jó illetve kitűnő az együttműködés valószínűsége!

 

Az ipar és az PTE egy csónakban evez – 2013. november 29.

2013. novemberében szorosabbra fűződött az együttműködés a régió ipari szereplői és az egyetem között, melynek első lépése a „Regionális műszaki felsőoktatási fórum” megrendezése volt.

A Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar és az egyetem gazdasági igazgatósága úgy döntött, hogy konkrét lépéseket tesz afelé, hogy felmérje a régióban található vállalkozások elvárásait az Egyetemmel szemben a képzés és a kutatás területein egyaránt. Ennek érdekében a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával fórumot hívott össze, ahol a résztvevők Prof. Bódis József, rektor úr bevezető gondolatai, valamint Dr. Bachmann Bálint, dékán úr rövid, a műszaki kar képzési struktúráját bemutató előadása után kifejthették véleményüket.

Az Egyetem és a vállalkozások együttműködésére egyre inkább szükség van:

  • Csökken az Egyetem hallgatói létszáma, egyre kevesebb a diák, ami egyrészt demográfiai okokra vezethető vissza, másrészt a régióban való tanulás egyre kevésbé vonzó, mert a végzett tanulók nem tudnak helyben könnyen elhelyezkedni, vagyis a képzés elvégzése után elhagyják a várost.
  • Kitörési pont lehet az Egyetem számára a helyi vállalkozások igényeihez szorosabban alkalmazkodó képzési tematikák és formák még inkább előtérbe helyezése, valamint a nemzetközi képzési piac felé nyitás, melyhez kapcsolódó lépéseket már meg is tette a Műszaki Kar.  

Az Egyetem nyitott a vállalkozások felé, vár minden olyan véleményt, javaslatot a képzésük fejlesztésére, mely a vállalkozói igényekhez a legjobban illeszkedik. A vállalkozásoknak részt kell venniük a régió képzési és városfejlesztési stratégiájának kialakításában is. Az Egyetem és az ipari szereplők közötti kommunikáció összehangolását a PBKIK vállalta magára. A fórum az első lépés volt csupán, mely megteremtette a feltételeit a további együttműködésnek.

 

Villamos ipari munkacsoport találkozó a képzésfejlesztésért – 2013. dec. 4.

A közelmúltban megrendezett Felsőoktatási Fórum (november 18.) folytatásaként  villamos ipari munkacsoport megbeszélést tartottak a dél-dunántúli régióban működő ipari cégek bevonásával, a villamosmérnök oktatással kapcsolatos véleményének, elvárások megismerése, a képzési kompetenciák, kimenetek, oktatás korszerűsítési javaslatok megbeszélése érdekében. A vállalkozókat a régió legjelentősebb fémipari cégeit tömörítő Dél-Dunántúl Gépipari Klaszter menedzsere, valamint a Hauni Kft. Szakképpzési vezetője képviselte.

 

A Hauni képviselője elmondta, hogy a duális oktatásnál alapvető fontosságúnak ítélik a szakok közötti összehangolt, egységes rendszer kialakítását. A nagy cégek ebben az esetben ugyanis egységesen és könnyebben tudják kezelni a különböző szakirányból érkező hallgatókat.

 

A képzésről készített és a szakok között is egységes kompetencia táblázat a gyakorlati képzésre illetve munkára befogadó cégek számára nagy segítséget jelent abban, hogy az adott képzési szinten milyen gyakorlati feladatot lehet az akár különböző szakokról érkező hallgatókhoz kötni.

 

A duális oktatási rendszer kialakításánál is nagy jelentőségűnek tartják a jelenleginél nagyobb arányú gyakorlati oktatást, ami a hallgatók megszerzett elméleti ismereteinek gyakorlattal való összekapcsolását és készségszintű alkalmazását segíti elő. Kiemelte, hogy ezt nem az elméleti oktatás csökkentésével, hanem - a németországi duális képzési tapasztalatok mintájára a - hallgatók szabadidejével való gazdálkodással látja célszerűnek megvalósítani.

 

A 7 szemeszteres oktatási rendszerben a gyakorlati képzést minimálisan 2 szemeszter időtartamára látja célszerűnek, hasonlóan a németországi mintához, illetve a Mercedes kapcsolatra épített kecskeméti rendszerhez.

 

Fontosnak tartja egy egységes „kompetencia táblázat” megalkotását, amiből a duális képzésben résztvevő munkahely megismerheti a már megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek felsorolását, amikre a munkahelyi gyakorlatok támaszkodhat, illetve segít a módosítási javaslatok megfogalmazásában, a kompetenciák rangsorolásában. 

 

A duális oktatási rendszer előnyei közül kiemelte a szakmai ismeretek megszerzéséhez kapcsolódó munkavégzést (szemben a „melódiák” munkákkal); a fizetés a teljes oktatási időre biztosítható, nemcsak a munkahelyen töltött 18-20 hét időtartamra (javítja a „hozzáállást” az egyetemen és a munkahelyen egyaránt); segíti a „cégkultúra” és szociális kompetenciák megszerzését  az alap kommunikációban; segít a szakmai tudás kifejezésében, érdekérvényesítésben,  felelősségtudat kialakításában. A régióban működő ipari cégekkel való együttműködés az oktatás ideje alatt a végzés utáni régiós elvándorlását is csökkentheti.

 

A PTE dékánhelyettese válaszában elmondta, hogy amíg a villamosmérnök képzés Magyarországon jelenleg is egységes alapokon nyugszik, a „mérnöki képzés ”egyes szakterületek egységesítése a PMMIK-n már jelenleg is részben megoldott. A továbbfejlesztés lépéseit a duális képzés mellett és azzal együttműködve a moduláris képzés korszerűsítésében is látja. Példaként említette az első két szemeszterre tervezett egységes és közös „mérnöki intelligencia” modul csoport kialakítását, ami az oktatási rendszert időközben elhagyók számára is hasznosíthatóvá és elismerhetővé teszi a már megszerzett ismereteket.

 

A duális képzési rendszer jó alapja a PMMIK-n jelenleg is az oktatás részét képező önálló labor rendszer, amely a felsőbb szemeszterekben, az addig megszerzett elméleti és gyakorlati ismeretek integrált felhasználására, projekt munkára épít.

 

A Kontakt Elektro képviseletében elhangzott, hogy a szakok között is egységes alap modulok és közös módszertan kialakítását tartják fontosnak, kiemelte a nélkülözhetetlen nyelvismeret mellett a projektmenedzsment és kommunikációs ismeretek fontosságát az alapképzésben.

 

Az ipari trendek ismeretében hangsúlyozták a PLC fejlesztés és robottechnika jelentőségét.

Továbbá a duális képzés kialakításánál svájci és frankfurti bevezetési tapasztalatokra utalt, valamint a hazai jó példaként a kecskeméti iskola példáját említette.
 

Vállalkozók véleménye a mérnök informatikus képzésről – 2013. december 5.

Kamaránk a gépész és villamos szakirány után az informatikai képzés jelenéről és jövőjéről szóló megbeszélés szervezését vállalta fel. A PTE PMMIK tárgyalójában több mint negyven vállalkozás képviseletében tették fel a kérdéseket a baranyai cégek vezetői.

A mérnök informatikus képzés jelenlegi helyzetének áttekintése után szóba került a moduláris és a duális képzés bevezetésének lehetősége, az akkreditációs folyamat nehézkessége, a többi régióban jelenlevő multinacionális cégek húzóereje (sajnos Pécsett erre nincs példa).

Az egyetem oktatói a végzett diákok helyben történő elhelyezkedési lehetőségeinek hiányát, a cégek képviselői a munkaerőhiányt tették szóvá - ez a találkozó többek között az ilyen információk cseréjét volt hivatott rendezni.

Az is kiderült, hogy az egyetemi források jelentős mértékű központi elvonását részben lehet pótolni a helyi cégek finanszírozási készségével, amennyiben ezek a változások kimutatható eredménnyel járnak az egyetemről kikerülő hallgatók készség- és kompetencia szintjének változása által.

Szó volt a szakmai gyakorlat kiterjesztéséről további helyi cégek bevonása által, a nyelvtudás fontosságáról, az elmélet-gyakorlat arányáról, valamint a külső óraadók finanszirozási nehézségéről.

A kar dékánhelyettesei és a megjelent vállalkozók egyértelműen hasznosnak ítélték a rendezvényt, melynek segítségével nem elméleti, hanem gyakorlatias megközelítéssel folytatják a felmerült problémák közös megoldását.