Üdvözöljük a

Know-how | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Know-how

Szerző: Gelencsér Lajosné | 2015. május 29.

Vállalkozóink egyre gyakrabban szembesülnek azzal a problémával, amikor  iparjogvédelmi oltalommal nem védhető technológiáit, kutatásait védeni szeretné, illetve hasznosításra átadja más vállalkozás számára. Ilyenkor jön képbe a know-how (védett ismeret).

A know-how kifejezés korlátozottan hozzáférhető gazdasági, műszaki és szervezési ismeretet és tapasztalatot jelöl. A vállalatok bizalmasan kezelik (érvényesül a vállalati titoktartás), mivel az a vállalat tulajdonát képezi. A know-how-val ezáltal kereskedhetnek, bérbe adhatják annak használati jogát.

A know-how kifejezésnek pontos jogi definíciója nincs. A fejlesztés az új, újszerű műszaki megoldás kialakításához szükséges tevékenységet jelenti, prototípus, kísérleti gyártás útján. Eredményezheti a szabadalmaztatható találmányt, know-how-t. A jogvédelemről ilyen esetben szintén soron kívül kell gondoskodni. A termelés a már végleges termék sorozatgyártását jelenti. Az ebben a fázisban jelentkező újítási szándékok, technikai változtatások is tartalmazhatnak azonban know-how-t, szabadalmaztatható találmányt. A marketing és értékesítés a végső fázis, melynek révén értékelhető maga az innováció. Végzőjének célja itt is a kizárólagos jog megszerzése, de itt már a megkülönböztető jelzésnek, a védjegynek is jelentős szerepe van, ami az innovatív termék felhasználóhoz való eljutását biztosítja.

Know-how értelmezése az SZTNH oldaláról (http://www.sztnh.gov.hu/hu/know-how)

A know-how olyan gazdasági, műszaki és szervezési ismeret és tapasztalat, amely a gyakorlatban felhasználható, korlátozottan hozzáférhető, és amelyet az oltalom addig illet meg, amíg közkinccsé nem válik. [Ptk. 86. § (4) bek.] A know-how másra átruházható, vagyis forgalomképes.

Megjegyzés: a Ptk. 86. §.-a helyett az új PTK ide vonatkozó része:

HARMADIK RÉSZ, SZEMÉLYISÉGI JOGOK, XI. CÍM

ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK

2:47. § [Az üzleti titokhoz való jog. Know-how (védett ismeret)]

(1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli.

(2) Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra. E védelemre nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki a védett ismerethez vagy az azt lényegében helyettesítő hasonló ismerethez

a) a jogosulttól független fejlesztéssel vagy

b) jogszerűen megszerzett termék vagy jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata és elemzése útján

jutott hozzá.

(3) Az üzleti titok megsértésére nem lehet hivatkozni azzal szemben, aki az üzleti titkot vagy a védett ismeretet harmadik személytől kereskedelmi forgalomban jóhiszeműen és ellenérték fejében szerezte meg.