Üdvözöljük a

Szellemitulajdon-védelem: Intellectual Property SME Scoreboard 2016 | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Szellemitulajdon-védelem: Intellectual Property SME Scoreboard 2016

Szerző: Császár Gergely | 2016. június 17.

Az EUIPO megjelentette a kis és közepes méretű vállalkozások szellemi tulajdonával foglalkozó 2016. évi tanulmányt. Egy tavalyi jelentésben az állt, hogy a nagy cégek 4x annyi oltalmat adtak be, mint a KKV-k, valamint az, hogy a szellemi tulajdonukat jogi oltalommal védő cégek jobban teljesítettek, mint az ezt elmulasztó társaik. A 2016-os tanulmány nagyobb részletességgel tér ki a KKV-k szellemitulajdon-védelemmel kapcsolatos szokásaira, problémáira.

Bemutatja, hogy az oltalommal bíró cégek pozitív hatást tapasztaltak mind a megnövekedett jó hírnév, megbízhatóság, a hosszú távú üzleti kilátások és nagyobb forgalom tekintetében.

Főbb megállapítások

  • A valamilyen szellemitulajdon-védelmi oltalommal bíró KKV-k többsége hisz abban, hogy oltalmának nagyon pozitív (13%), vagy pozitív (47%) hatása van az üzletmenetre, míg 36% szerint semmilyen hatást nem gyakorol.
  • A domain neveket és az üzleti titoktartást nevezték meg legfontosabb védelmi intézkedésekként. A védjegyek, nevezetesen a nemzeti védjegyek a 3. helyet foglalják el.
  • A szellemitulajdon-védelmi oltalmaztatást elősegítő legfőbb okok között a másolás elleni védelmet, jogi védhetőséget, a nagyobb értéket és az imázs növekedést jelölték meg.
  • Miért nem regisztrálták szellemi tulajdonukat? Nem tartották elég innovatívnak, vagy hiányoztak az ismereteik, nem látták hasznát vagy nem feleltek meg a követelményeknek.
  • Összességében: a szellemitulajdon-védelmileg tudatos KKV-k 31%-ának jogait sértették meg, akik közül a mikroméretű vállalkozások jobban érzik ennek negatív hatását, mint a nagyobb vállalkozások.
  • A sérelmet elszenvedett KKV-k 12%-a nem tett semmit a jogsértés ellen, 43% kezdeményezett kétoldalú tárgyalásokat, míg 33% bírósági útra terelte az ügyet.
  • Az innovációikat nem védő KKV-k 3 területet jelöltek meg ennek magyarázataként:
    • tudás- vagy információhiány
    • bonyolult és költséges eljárások, és
    • bonyolult és költséges bírósági eljárások jogsértések esetén.