Üdvözöljük a

Versenyképesség felmérés 2014. – Hol tartunk? | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Versenyképesség felmérés 2014. – Hol tartunk?

Szerző: Erdős-Pohli Krisztina | 2014. szeptember 4.

Hetedik alkalommal adta ki a Világgazdasági fórum (World Economic Forum) éves versenyképességi eredményét. Magyarország helyzete javult, ám az EU-s országok között sereghajtónak számít csupán.

A tanulmánykötet 144 ország versenyképességi teljesítményét veszi számításba, 12 pillér közel 120 indikátorának segítségével feltérképezve a termelékenységüket és fejlődésüket leginkább ösztönző tényezőket. Az összetett eredmények alapján Svájc vezetésével az európai gazdaságok uralják a 10 legversenyképesebb ország listáját. (A legjobban teljesítők között szerepel még Finnország, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország). A második helyen álló Szingapúr egyike a három élvonalbeli ázsiai államnak (előkelő helyen áll még Japán és Hongkong). A legsikeresebb gazdaságok közös jellemzője, hogy kiemelten erős innovációs aktivitással és intézményi rendszerrel bírnak.

 

Az Európai Unió átlagos versenyképesség pontszáma idén is 4,7 pont. Nem sikerült tehát előre lépni, míg az Egyesült Államok, ha kicsit is, de javított a tavalyi 5,48 pontról 5,54 pontra, hasonlóan Japánhoz, amelynek versenyképességi mutatója minimálisan 5,4 pontról 5,47 pontra javult. A tavalyi szintekhez képest az eltérések marginálisak, de jól jelzik az EU lassú leszakadását a világ más gazdasági nagyhatalmaitól. Japán a makroökonómiai környezetet kivéve (Japánban az államadósság szintje tavaly a GDP 234 százaléka volt, míg az államháztartási hiány a GDP 8,4 százalékára rúgott) minden tekintetben megelőzi az Európai Uniót, és az Egyesült Államoknak is csak a makrotényezőkben és az egészségügyben van lemaradása. Intő jel a térség számára, hogy a BRIC országok (Brazília, Oroszország, India és Kína) csupán technológia fejlettségben vannak elmaradva az Uniótól.

 

Magyarország az összetett rangsorban az előző évi felméréshez képest 3 helyet javított, így jelenleg a 60. helyen áll. Az innovációs összevetésben ennél jobb pozícióban, az 50. helyen található. Az innovációs és szellemitulajdon-védelmi mutatók közül hazánk a legjobban a külföldi működőtőke-beáramlás és technológiatranszfer mennyiségében (19.), a tudományos kutatóhelyek minőségében (23.), illetve a népességszámhoz viszonyított PCT bejelentések számában teljesít (29.). A tavalyi eredményhez képest hazánk pozíciója javult az üzleti szféra K+F kiadásaiban, az egyetemi-vállalkozási K+F együttműködések mennyiségében, illetve a rendelkezésre álló kutatók és mérnökök számában.

 

A Visegrádi országok egyre inkább széttartanak, már nincs meg az a fejlettségbeli kohézió, amely 5-10 éve még jellemezte ezt a régiót. Egyértelműen Csehország és Lengyelország számít a régió két legversenyképesebb államának, míg sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem találunk olyan tényezőt, amelyben bármely tagállamnak is előnye lenne a másik hárommal szemben. A V4 országok már nem csak egymás versenytársai, adottságait tekintve Románia is egyre inkább integrálódik a térségbe, különösen technológiai fejlettségének (Románia az elmúlt években igen sokat fordított az IKT fejlettség javítására, így ma már a legjobb, leggyorsabb eszközök állnak a befektetők rendelkezésére) és piacméretének köszönhetően.

Magyarországnak tehát ma már sokkal inkább Horvátország, Szlovákia és Bulgária a legnagyobb versenytársa, mintsem Lengyelország vagy Csehország.

 

Az angol nyelvű elemzés elérhető az alábbi linken: Global Competitiveness Report 2014-15

Az előző évi jelentésről az alábbi linken tájékozódhat: Global Competitiveness Report 2013-14

 

Források:

SZTNH

Világgazdaság online