Üdvözöljük a

A főtevékenységű gyakorlati képzőkről | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

A főtevékenységű gyakorlati képzőkről

Szerző: Piacsek László | 2016. szeptember 15.

A 2016. év elején megváltozott szakképzési hozzájárulásról szóló törvény bevezette a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezett definícióját.

A hivatkozott jogszabályi rendelkezés (3.§. 3. d. pont) értelmében azok a kötelezettek tartoznak az említett fogalomkörbe, amelyek nem elsősorban a gyakorlati képzés folytatására jöttek létre, vagyis a tárgyévet megelőző két évi árbevételük (adóévenként külön vizsgálva) legalább a négyszerese annak az alap- és kiegészítő csökkentő tételnek, amit a gyakorlati képzésre a tárgyévben el tudnak számolni.


Tekintettel arra, hogy az oktatói kiegészítő csökkentő tételt és a tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tételt (amelynek feltétele, hogy a kötelezett az előző bekezdésben meghatározott fogalomnak megfeleljen) havonta, a tárgyhavi szakképzési hozzájárulás-előleggel szemben is érvényesíteni lehet, ezért ahhoz, hogy a kötelezett el tudja dönteni, hogy a fogalomnak megfelel-e, előre meg kell becsülnie a tárgyévben általa érvényesíthető alap- és kiegészítő csökkentő tételek teljes összegét. Ez azt jelenti, hogy ha a kötelezett havonta érvényesít oktatói kiegészítő csökkentő tételt, akkor havonta meg kell állapítania, hogy nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató kötelezettnek minősül-e, vagy sem. Természetesen, ha a 2016. december havi elszámoló bevallásnál kiderül, hogy a tárgyévben ténylegesen elszámolt összes csökkentő tétel négyszerese több, mint az előző két évi árbevétel (mivel 2016-ban ténylegesen több alap és kiegészítő csökkentő tételt számolt el az adózó, mint amennyi tárgyévi csökkentő tételt a tárgyhavi előleg-bevallások elkészítésénél megbecsült), akkor a jogosulatlanul igénybe vett oktatói kiegészítő csökkentő tétellel el kell számolni.


A feltétel fennállásának megállapításához a számviteli törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett esetében a tárgyévet megelőző két üzleti évről közzétett éves beszámolókban szereplő árbevételt kell vizsgálni külön-külön, míg a számviteli törvény hatálya alá nem tartozó hozzájárulásra kötelezettek esetében külön-külön a megelőző két adóév bevétel adataihoz kell viszonyítani az elszámolható éves csökkentő tételek összegét.


Az állami adóhatóság központi álláspontja szerint a hozzájárulásra kötelezettet a 2016. adóévben akkor kell nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató hozzájárulásra kötelezettnek tekinteni, ha a 2014. és a 2015. üzleti évben (adóévben) az éves beszámolóban (bevallásban) szereplő árbevétele –adóévenként külön-külön vizsgálva az árbevételeket- a 2016. évi elszámolható alap- és kiegészítő csökkentő tételek összegének legalább a négyszerese volt (vagyis legalább a négyszerese, vagy annál nagyobb összeg volt).


Tekintettel arra, hogy az oktatói vagy tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tételt érvényesítő kötelezettnek havonta meg kell határoznia, hogy gyakorlati képzést nem főtevékenységként folytató kötelezettnek minősül-e, vagy sem, ezért az állami adóhatóság központi álláspontja szerint a havi 1608-as bevallások (vagyis az előleg bevallások) benyújtásakor a következőképp kell megállapítani, hogy a kötelezett megfelel-e a fogalomnak, vagy sem.


Egy nem eltérő üzleti éves, a számviteli törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezett esetében a 2016. január-május havi bevallási időszakban a megelőző két üzleti év, a 2013. és 2014. üzleti év, míg június-november időszakban már a 2014. és a 2015. üzleti év árbevételéhez kell viszonyítani az elszámolható éves csökkentő tétel összegét. Ennek az az oka, hogy a nem eltérő üzleti éves, számviteli törvény hatálya alá tartozó kötelezett a 2015. évi árbevételét a 2016. május 31-éig benyújtandó 1529-es bevallásban állapítja meg, vagyis 2016. január-május havi 1608-as bevallások benyújtásakor az adózó a 2015. adóévi árbevételének összegével még nincs tisztában.


A hozzájárulási kötelezettség éves bevallásánál (december havi bevallás) éves szinten még egyszer vizsgálni szükséges a feltétel teljesülését a 2014. és a 2015. üzleti év árbevétel adataihoz viszonyítva.


Amennyiben az előleg elszámolás során a 2013. és 2014. évek árbevételeit kellett figyelembe venni és a feltétel teljesült, de a 2014. és a 2015. év viszonylatában már nem, akkor az éves bevallásban az esetlegesen 2016. január-május közötti időszakban igénybe vett havi kiegészítő csökkentő tételeket az éves bevallással egyidejűleg kell visszafizetni.


Ha fordított eset áll fenn, vagyis a hozzájárulásra kötelezett esetében a 2013. és a 2014. üzleti évek árbevétele külön-külön nem érte el az elszámolható éves csökkentő tételek 400%-át, de a 2014. és a 2015. üzleti év árbevételei esetében már teljesült a feltétel, az éves bevallás keretében van lehetőség a teljes éves kiegészítő csökkentő tételek figyelembe vételére az elszámolásnál.


Az eltérő üzleti éves, a számviteli törvény hatálya alá tartozó hozzájárulásra kötelezettek esetében az előleg (január-november hónapok), illetve az éves (december hónap) bevallásnál a bevallási határidőig közzéteendő éves beszámoló árbevétel adatait kell a feltétel teljesüléséhez vizsgálni.


A fenti példák a teljes évben létező, működő hozzájárulásra kötelezettek esetében alkalmazhatók, ha azonban a hozzájárulásra kötelezett év közben szűnik meg, a feltételt a záró (éves) bevallásra előírt határidőben kell vizsgálni az abban az időpontban rendelkezésre álló (közzétett, bevallott) árbevétel adatok alapján.


Az állami adóhatóság központi álláspontja szerint az a kötelezett (ide nem értve a tanulószerződés alapján gyakorlati képzést szervező egyéb szervezetet) sorolható be az Szht. 3. §. 3. d) bekezdésében meghatározott kategóriába, amely rendelkezik a tárgyévet megelőző két lezárt üzleti, vagy adóévvel. Ez azt jelenti, hogy a tárgyévet megelőző két üzleti év, illetve adóév adatainak hiányában a 2016. második félév (ha előleg-bevallást töltünk ki) és az elszámoló bevallás kitöltésekor a teljes adóév tekintetében főtevékenységként gyakorlati képzést folytató kötelezettnek minősül az a kötelezett, amely 2014-ben, 2015-ben vagy 2016-ban alakult, mivel a jelzett tárgyidőszakban még nem rendelkezik a tárgyévet megelőző két üzleti évvel. Ebből következik, hogy a 2014-ben, 2015-ben vagy 2016-ban alakult hozzájárulásra kötelezett a 2016. adóévben oktatói vagy tanműhelyfenntartási kiegészítő csökkentő tételt nem tud érvényesíteni.


Ha az Szht. 3. § 3. d) pontja szerint gyakorlati képzést nem főtevékenységként folytató kötelezettnek nem minősülő kötelezett (vagyis a gyakorlati képzést főtevékenységként folytató szervezet) 12 főnél több tanulószerződéses tanuló után érvényesít alapcsökkentő tételt, akkor kizárólag a létszámkorlát-átlépés jogszerűségének igazolására elegendő a gazdasági kamara által az Szt. 42. § 2016. szeptember 1-jén hatályba lépő rendelkezése alapján kiadott igazolás, mely szerint a gyakorlati képzésben tanulószerződéssel részt vevő tanulóknak a nem főtevékenységként gyakorlati képzést folytató szervezetek nem tudnak elegendő gyakorlati képzőhelyet biztosítani.


A cikkben használt rövidítések:

  • a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.)
  • a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény (Szt.)
  • az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.)

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Baranya Megyei Adó- és Vámigazgatóság Tájékoztatási Osztály

 

További kérdéseikkel kapcsolatban forduljanak szakképzési osztályunk munkatársaihoz.