A Magyar Képesítési Keretrendszerről
Az Európai Képesítési Keretrendszert (EKKR) felügyelő tanácsadó testület elfogadta a Magyar Képesítési Keretrendszerről szóló jelentést.
2008-ban európai uniós ajánlás kérte az unió tagállamait, hogy hozzanak létre olyan képesítési keretrendszert, amely megfelel az EKKR-nek. A jelentés elfogadásával az oktatásért felelős három ágazat - a felsőoktatás, a szak- és felnőttképzés, valamint köznevelés - hétéves közös munkája zárult le.
A rendszer célja, hogy európai szinten átláthatóvá és összehasonlíthatóvá váljanak az egyes országokban megszerezhető képesítések.
A nyolcszintű rendszer legalsó szintje az általános iskola 4. osztályának, a 2-es szint az általános iskolai végzettséget tanúsító bizonyítványnak, a 3-as a középfoknak, a 4-es pedig a szakképesítésnek felel meg.
A 642 OKJ-s szakképesítést is besorolták több mint 100 szakértő bevonásával. A szakiskolákban megszerezhető szakképesítéseket - amilyen például a villanyszerelő, a szakács vagy a hegesztő - a 4-es szintre sorolták be, az érettségi után megszerezhető szakképesítések pedig az 5. szintre kerültek, vagyis a felsőoktatási szakképesítésekkel azonos szintre. Kiemelte, hogy a besorolás célja a szakképzés presztízsének emelése volt.
A 8-as a doktori fokozat, a 7-es mesterképzés, a 6-os az alapképzések, az 5-ös pedig a felsőoktatási szakképzések szintje.
A nyár végétől minden bizonyítványba és oklevélbe be kell vezetni, hogy az adott képesítés az európai és a nemzeti keretrendszer melyik szintjének felel meg.
Forrás: MTI, EMMI, www.kormany.hu
