Üdvözöljük a

Kiaknázatlan lehetőségek a tanulószerződéses gyakorlati képzésben | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Kiaknázatlan lehetőségek a tanulószerződéses gyakorlati képzésben

2014. július 2.

Egyes országok úgy próbálják csökkenteni a fiatalok körében tapasztalható magas arányú munkanélküliséget, hogy más országok jó gyakorlatait adaptálják. Németországban, Ausztriában és Hollandiában viszonylag tartósan alacsony a munkanélküliség a fiatalok körében, ami részben a tanulószerződéses gyakorlati szerződésen alapuló, vagy másképpen a duális oktatási rendszernek köszönhető.

 

 

 

 

 

 

A szakképzésre vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési osztálya látja el a megyében a gyakorlati képzőhelyek nyilvántartását, ellenőrzését, a tanulószerződéseket és az együttműködési megállapodásokat ellenjegyzi, valamint szakmai segítséget és támogatást nyújt a képzőhelyek számára. A gyakorlati képzést és a gyakorlati képzést végző cégeket, intézményeket az állam támogatja, közreműködésükért havi normatívát vehetnek igénybe.

 

A szakképzéshez kapcsolódóan a kamara kiemelt legfontosabb feladatai továbbá a pályaválasztás, a szakmai vizsgadelegálás, szintvizsgák és szakmai tanulmányi versenyek szervezése, a megye szakképzési stratégiájának megalkotása, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság munkájának koordinálása, valamint a mesterképzés és mestervizsgáztatás.

 

A Cedefop nemrég megjelent tájékoztatója a tanulószerződéses gyakorlati képzés, illetve a munkaalapú tanulás egyéb formáinak a tanulás és a munkatapasztalat ötvözése által realizálható számos előnyét mutatja be. A duális rendszer lehetővé teszi, hogy a képzésben résztvevők elsajátíthassák azokat a készségeket, amiket a munkaadók ténylegesen elvárnak, könnyebbé téve ezáltal az iskolából a munkaerőpiacra való kilépést. Ilyen jellegű munkáltatói elvárások az ún. „puha” készségek, mint pl. az ügyfelekkel való kommunikáció, a csapatmunka a különböző hátterű kollégákkal, amelyeket leginkább a munkahelyen sajátíthatnak el a tanoncok.

 

A tanulószerződéses gyakorlati képzés megoldást kínál arra az ördögi körre, amellyel a fiatalok szembetalálják magukat, hiszen munkatapasztalat nélkül nem vagy csak nehezen kapnak munkát, munka nélkül viszont nem szereznek megfelelő tapasztalatot. De a munkahelyi tanulás nem csak a fiataloknak, hanem az időseknek is jó megoldást kínálhat a munkanélküliség vagy inaktivitás időszakaiban, amikor a munkával kapcsolatos készségeik frissítésére, bővítésére van szükség. A munkáltatók fő előnye az ilyen jellegű foglalkoztatásban abban rejlik, hogy csökken a munkaerő felvételével járó kockázat, hiszen a tanulószerződéssel foglalkoztatottakat már teljesítményük ismeretében alkalmazhatják tovább.

 

Ez a képzési típus erősíti továbbá az együttműködést a kormányzatok, szociális partnerek, munkaadók, valamint a képző intézetek között, ami elengedhetetlen a munkaerőpiaci kereslet és kínálat hatékony összehangolására.

 

Annak ellenére, hogy a gyakorlati képzéseknek számos komoly előnye van, a szakképzést illetően több országban is meglehetősen kedvezőtlen kép él a köztudatban: a 2011-es Eurobarometer felmérés szerint a fiatalok 70%-a látja úgy, hogy a későbbi boldogulás szempontjából hasznos szakmát tanulni, azonban a megkérdezettek 38%-a nem találja vonzónak a szakképesítéssel betölthető munkahelyeket.

Az európai képzési rendszereket illetően megállapítható, hogy a szakképzésben résztvevő diákok csupán 27%-a tanul olyan szakképzési programban, amely a tanult tárgyak legalább 25%-ának esetében kombinálja az iskolai és munkahelyi tanulást.

 

Szükséges lenne a tanulószerződéses gyakorlati képzések körének bővítésére a magasabb készségigényű ágazatok és foglalkozások – például a számítástechnika, a kereskedelem, az egészségügy, vagy a megújuló energiaforrások – területén, melyek vonzó munkalehetőségeket és ígéretes karriert kínálnak a fiatalok számára.

 

E képzési típus fejlesztése nagymértékben függ a munkáltatók hajlandóságától is; a gyakorlati képzés a vállalatok számára nagyon jó befektetés. Sajnos azonban túl kevés európai cég indít tanulószerződéses gyakorlati képzést. 2010-ben az EU-ban átlagosan a vállalatok 25%-nál volt 10, vagy annál több az általuk képzett gyakornokok száma. A többi tagállamban ez az arány sokkal alacsonyabb.

 

Sok európai ország dolgozik a tanulószerződéses gyakorlati képzés erősítésén. Németország, Görögország, Spanyolország, Litvánia, Portugália és Szlovákia 2012-ben írt alá egy egyezményt, mely a képzéstípus fejlesztését hivatott előmozdítani. 2013 júliusában az Európai Bizottság kezdeményezésére megalakult a Tanulószerződéses Gyakorlati Képzés Európai Szövetsége.

 

2014 májusában a Cedefop az Európai Bizottsággal összefogva konferenciát szervezett annak érdekében, hogy megvizsgálják a tanulószerződéses gyakorlati képzés létező jó gyakorlatait.

 

Forrás: Oktatásfejlesztési Observatory Központ, http://observatory.org.hu