Üdvözöljük a

Rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Rosszabbul teljesítenek a magyar diákok, mint 2009-ben

Szerző: Pfiszter Melinda | 2014. április 16.

Szövegértésből, matematikából és természettudományból is rontottak a magyar diákok a 2012-es PISA-felmérésen. Az eredmény: a magyarországi iskolák 15 évesei az OECD-átlag alatt teljesítenek.

A PISA olyan vizsgálatsorozat, amelyet 2000-ben indított el a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD, melynek Magyarország 1996 óta tagja. A vizsgálatot háromévente bonyolítják le.

 

A felméréssorozat a diákok olvasási-szövegértési készségeit, matematikai és természettudományi kompetenciáit méri. A feladatsorok nem a lexikális tudást mérik, hanem azt, hogy a tanulók hogyan tudják a gyakorlatban alkalmazni a tanultakat.

 

A magyar szereplők elsősorban a 4600 tizenöt éves tanuló, aki 2012. március 19. és április 20. között megírta a felmérést,valamint az ő szüleik és iskoláik.

 

Magyarország a 2009-es eredményekhez képest minden területen rosszabbul teljesített 2012-ben, a jelenlegi eredménye alapján az OECD átlag alatt, a rangsor utolsó harmadában található meg.

 

A PISA-eredmények alapján összeállított rangsor élén ismét Sanghaj áll. A 2009-es PISA-kutatáshoz hasonlóan 2012-ben is az élmezőnyben végeztek a szingapúri, a hongkongi, a tajvani és a dél-koreai diákok. Az európai országok közül a liechtensteini, a svájci, a holland, az észt, a finn és a lengyel tanulók állnak a rangsor élén.

 

A PISA igazgatótanácsának magyar tagjai szerint a magyar diákok eredményeinek romlásához rossz döntések és elmaradt intézkedések hosszú sora vezetett.

Csapó Benő, a Szegedi Tudományegyetem tanára szerint aggodalomra ad okot, hogy a felmérés mindhárom területén zuhantak az eredmények. Összegzése szerint elmondható az, hogy a gyengék még gyengébbek lettek, egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a szintet, ami elég a továbbtanuláshoz, szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz.

 

Matematikából a tanulók 28,1 százaléka van az egyes és az alatti teljesítményszinten, ami a gyakorlatban használható számolási készségek teljes hiányát jelenti. A 2003-as PISA felmérésen ez az arány csak 23 százalék volt. A gyenge iskolai teljesítmények negatív foglalkoztathatósági hatását is figyelembe véve szerepel az EU 2020-as stratégiai céljai között a gyengén teljesítők, az iskolát korán elhagyók arányának csökkentése.

 

Csapó Benő a továbbiakban arra is kitért, hogy problémás a pedagógusképzés is, mivel a következő években nyugdíjba megy az a tanárgeneráció, amelyik akkor szerzett diplomát, amikor még csak egy szűk elit jutott be az egyetemekre és nem lesz, aki hasonló kvalitásokkal a helyükre léphetne. Az egyetemi tanár szerint csak idő kérdése volt, hogy ennek a tendenciának a hatása mikor mutatkozik meg a PISA eredményekben. Hangot adott annak a véleményének is, hogy a tehetséges fiatalokat kell a pedagóguspályára vonzani, és ott is kell őket tartani, és soknak ítélte azon intézmények számát, ahol pedagógusokat képeznek, mert szerinte ez a minőség rovására megy.

 

A magyar oktatási rendszer teljesítményét tekintve elmondható, hogy a szociális, kulturális, gazdasági háttér és a teljesítmény kapcsolata nem változott 2000 és 2012 között.

A PISA 2012 adatai rámutattak arra, hogy a magyar iskolarendszer nem kezeli a tanulók szociokulturális hátteréből eredő különbségeket. Ezek a tényezők meghatározzák a tanulók teljesítményei közötti különbségeket, hiszen az otthoni könyvek száma, a szülők iskolai végzettsége, munkaerő-piaci státusza, valamint a család gazdasági helyzete a tanulók eredményei közötti különbségek majdnem egyharmadát magyarázza.

 

 

Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a problémák megoldásához átfogó intézkedésekre van szükség az oktatásban.

Hozzátette: nem lehet igényeket állítani a diákokkal szemben, ha az elvárások nem az egyébként sokkoló PISA eredményekkel való szembenézésen alapulnak.

 

Az MTA elnöke rámutatott arra, hogy Magyarországon a kutatásban, a tudományban és az oktatásban integráló szemléletű tartalomra és módszertanra van szükség, mert a matematikai tudás nem választható el a humán alapoktól, illetve ez fordítva is igaz.

Pálinkás József beszélt arról, hogy a magyar diákok körében a gyengén teljesítők aránya magasabb, mint a többi résztvevő országban, de a nagyon maga képességszintek tekintetében is sokkal alacsonyabbak a magyar mutatók. Hozzáfűzte, hogy a tehetséges diákokat kihívások elé kell állítani, világos jövőképet kell adni számukra.