Üdvözöljük a

Sok a képzőhely, kevés a tanuló Baranyában | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Sok a képzőhely, kevés a tanuló Baranyában

Szerző: Gáncs Katalin | 2015. december 1.

Örvendetesen megnövekedett a tanulólétszám a gépipari szakmákban Baranya megyében, a szakmák többségében viszont a csökkenő gyereklétszám miatt nem jut minden gyakorlati képzőhelynek tanuló. A versengő cégeket egy új minősítési rendszerrel kategóriákba sorolja a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK).

Jelenleg Baranyában 2360 tanulószerződést tart nyilván a kamara, a gyakorlati képzéssel foglalkozó vállalkozások száma 340, a képzőhelyeké pedig 396. A képzőhelyként is működő vállalkozások a gépipar, az autós (karosszérialakatos), a vendéglátás és az építőipar szakmacsoportokban működtetnek tanműhelyeket. Az új szakképzési törvény előírásai miatt a megyei kamara az elmúlt alig több mint egy évben 27 szakmában 314 fő mester képzését és vizsgáztatását szervezte. Ez az aktivitás is mutatja, hogy a vállalkozásoknak fontos a tanulóképzés.


 - Annak ellenére, hogy Baranya megyében még mindig magas a munkanélküliség, a legtöbb szakmunkás végzettséget igénylő szakmában munkaerő-hiány van – mondja Janovics László, a PBKIK Szakképzési Osztályvezetője. - Hiába hirdetik meg a vállalkozások üres állásaikat, jelentik be munkaerő-igényüket a munkaügyi kirendeltségekre, nem találnak megfelelően képzett, motivált, dolgozni akaró munkaerőt. Ezért azok a cégek, amelyek megtehetik, maguk vállalják a munkaerő-utánpótlás képzését, hiszen hosszú távra terveznek. Előny számukra, hogy a tanulókat megismerve lehetőségük van közülük a legjobbaknak felajánlani a szakképzettség megszerzését követően a munkaszerződést. A szakmunkás szakmák többségében az igénybe vehető állami normatíva fedezi a gyakorlati képzés keretében felmerült költségeket, emellett eszközfejlesztésre is lehetőséget ad a szakképzés. A vállalkozások azzal, hogy bekerülnek a gyakorlati képzésbe, a kerettanterv keretei között a "saját képükre", igényeikre formálhatják a szakmunkás-képzést és a tanulókat egyaránt.


 - Mégis, vannak olyan vállalkozások, amelyek nem vállalják a képzést.
 - Látható, hogy a szakképzésbe manapság nem a legjobb képességű gyerekek jelentkeznek az általános iskola befejezése után. Egyre növekvő arányban vannak közöttük halmozottan hátrányos, sajátos nevelési igényű fiatalok, akiknek alapvető szocializációja, képzése, motiválása a tanulásra, a munkára még a szakképzett pedagógusok számára is sokszor túl nagy kihívást jelent. Nem  minden cég, ügyvezető, mesterember érez elég erőt, tudást, felkészültséget, elhivatottságot, kitartást ahhoz, hogy elvállalja ezt a nem kis felelősséggel járó feladatot. Rossz tapasztalataik vannak a tanulók gyenge tanulási, alkalmazkodási képességével, motiválatlanságával kapcsolatban. Mások esetleg belátják, hogy nem tudnak megfelelni a gyakorlati képzőhelyi akkreditáció minden személyi és tárgyi feltételének, esetleg a cég tevékenysége nem felel meg a kerettantervi oktatásban szereplő kívánalmaknak. Emellett fontos érv az is, hogy a bonyolult adminisztráció sokakat elrettent a képzéstől.


 - Baranyában majd’ 400 gyakorlati képzőhelyen oktatják a tanulókat. Ezeket egy-egy önálló vállalkozás működteti, netán arra van-e példa, hogy több cég összefogásával valósul meg a tanulóképzés?
 - Igen, van példa a képzés összeszervezésére. Ez a teljesítési megbízotti rendszer alkalmazásával tud szabályosan megvalósulni, ami azt jelenti, hogy a cég leszerződik valamely másik (a kamaránál nyilvántartott) gyakorlati képzőhellyel, vállalkozóval, amely olyan – a kerettantervben lévő – ismereteket ad át a tanulónak, amit ő maga nem tud megtanítani, mert nem rendelkezik az ahhoz szükséges feltételekkel. Több olyan szakmacsoport van pl. gépipar, autós szakmák, vendéglátás, ahol ez a megoldás. Reményeink szerint ez a rendszer a jövőben még inkább kiszélesedik, segítve, hogy a fiatalok a szakmájukat a lehető legszélesebb körben, több gyakorlati képzőhelyen tanulhassák meg.
 - Az elmúlt évtized mutatói szerint egyre kevesebb fiatal választja a szakképző iskolákat. Jelenleg van elég tanuló a képző intézményekben Baranyában?


 - Ez szakmacsoportonként eltérő. Van néhány olyan szakma, ahol nehezen találunk annyi vállalkozást, ahova kihelyezhetők lennének a tanulók, pl. a fényképészek. Az elmúlt évek kamarai pályaválasztási tevékenységének valamint a kamarai gépipari osztály elindítása eredményeként a gépipari szakmákban (ipari gépész, forgácsoló, hegesztő) mára örvendetesen megnövekedett a tanulólétszám Baranya megyében. A szakmák többségében viszont az a helyzet, hogy a csökkenő gyerekszám miatt nem jut minden gyakorlati képzőhelynek tanuló. Van olyan szakmacsoport, ahol a képzőhelyi kapacitás a tízszerese annak, ahány tanuló a rendszerben van. Ilyenek például a víz-, gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat-szerelők. Baranyában vízvezeték-szerelő szakmában már harmadik éve nem indult nappali tagozaton egyetlen osztály sem. Tehát versenyeznek a cégek, a gyakorlati képzőhelyek a tanulókért.


 Többek között ezért is dolgoztuk ki a gyakorlati képzőhelyek - objektív mutatókon alapuló - minősítési rendszerét, amely segítségével a cégeket "A", "B" vagy "C" kategóriába soroljuk be. Ezt minden évben felülvizsgáljuk, és a kamarai garanciavállalás keretében a 9. osztályban szintvizsgázott tanulóknak először az "A" kategóriás képzőcégek (a legjobbak) kapacitásainak feltöltését ajánljuk, utána a "B" és végül (ha marad még kihelyezhető tanuló) a "C" kategóriás gyakorlati képzőhelyek kapnak tanulókat.

 

Megjelent az Üzleti7 2015. szeptemberi számában