Üdvözöljük a

Vállaljunk-e ingyenmunkát? Komoly érvek pro és kontra | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Vállaljunk-e ingyenmunkát? Komoly érvek pro és kontra

Szerző: Somogyi-Antalfy Krisztina | 2014. július 8.

Ha jó vagy valamiben, soha ne csináld ingyen – mondja Batman ellenfele, Joker A sötét lovagban. Őt is idézik abban a vitában, amely az ingyenmunkáról robbant ki Amerikában. Súlyos érvek szólnak mellette, de ellene is.

Az ingyen végzett munka olyan ajtókat nyit meg, amelyek soha nem tárulnának fel, ha a hagyományos megoldásokat választjuk – véli Charlie Hoehn marketingstratéga. Szerinte ily módon hihetetlenül hasznos tapasztalatokat lehet szerezni, fejleszthetők a készségek, és a pályakezdő a szakma legnagyobb mestereitől tanulhat. Hoehn ebookot is írt tapasztalatairól, amelyben azt ecseteli, hogy recesszió idején a pályakezdők ingyen végzett munkával tehetnek szert némi előnyre, és indíthatják be karrierjüket.

A Financial Times cikke az ő példájával illusztrálja, hogy az utóbbi időben valóságos mozgalom indult Amerikában, amely az ingyen végzett munka hasznos voltát propagálja. A 28 éves Hoehn különösen pályakezdő diplomások számára ajánlja ezt a megoldást, és egyik ismerősét említi, aki rendezvényszervezőként korábban az iPhone bevezető kampányában dolgozott, és 50 ezer dolláros gázsikról szokott lemondani, ha úgy véli, ezzel új lehetőségek nyílnak meg számára.

Hoehn és társai nincsenek egyedül, kivált a kreatív szektorokban nőtt meg drámaian azon fiatal szakemberek száma, akik „spekulatív alapon”, azaz előre kialkudott díjazás nélkül, végül esetleg ingyen dolgoznak (working on spec). Például számítógépes grafikusok körében elterjedt dolog, hogy csak úgy szétküldözgetnek dizájnötleteket potenciális megrendelőknek, amit megkönnyít, hogy a digiális technológia gyors, hatékony munkát tesz lehetővé.

Amilyen gyorsan sok követőre talált ez a mozgalom, olyan hamar megjelentek az ellenzői is. A blogoszféra valóságos nehéztüzérséget zúdított az ingyenmunkásokra. A szerzők zászlajukra emelték Joker elhíresült mondását, miszerint „ha jó vagy valamiben, soha ne csináld ingyen”. Barney Hoskyns online zenei újságíró például kiáltványt tett közzé, amelyben felszólította kollégáit, valamint a számítógépes grafikusokat és a zenészeket, hogy ne dolgozzanak ingyen. „Ha hagyjátok, hogy elkábítson az a mítosz, mely szerint az ingyen végzett munkátok majd jól fog festeni az önéletrajzotokban, ezzel nemcsak a lecserélhető idősebb kollégák megélhetését veszélyeztetitek, hanem a saját jövőtöket is.” Hoskyns úgy érvel, hogy később lehetetlen lesz fizetséget kérni a munkáért, ha egyszer már elismerték, hogy nincs piaci értéke.

Ez a vita nem ma kezdődött. Két éve bloggerek egy csapata beperelte a The Huffington Postot. A szerzők – akik ingyen posztolják szövegeiket – úgy gondolták, munkájukkal jelentősen növelik az oldal értékét, ezért részesedés illeti meg őket abból a 315 millió dolláros összegből, amennyiért az AOL megvette a HP-t. Keresetüket azonban ejtették azon az alapon, hogy amikor szerződtek, jól tudták, hogy munkájukért nem jár ellentételezés.

De visszamehetünk még régebbre is, mert a kreatív és szórakoztatóipari szektorokban hagyománya van az ingyenmunkának, amit élesen meg kell különböztetni az önkénteskedéstől vagy a jótékonysági tevékenységtől. Több min 30 évvel ezelőtt komikusok egy csapata – köztük David Letterman és Jay Leno – tiltakozott, amiért egy West Hollywood-i klub, a The Comedy Store nem fizet a fellépéseikért. A tulajdonos ugyanis úgy gondolta, a klub egyfajta műhely, ahol a komikusok csiszolhatják képességeiket és hírnevet szerezhetnek. Végül aztán mégis fizetett.
Seth Godin üzletember és marketingguru szerint az ingyen végzett munka azt is sugallhatja, hogy valakinek nincs elég önbizalma ahhoz, hogy fizetséget fogadjon el. Úgy véli, nemcsak arról van szó, hogy az embereknek fizetésre van szükségük a megélhetéshez, hanem az is fontos, hogy elismerjék a munkájuk értékét.

Tyler Cowen közgazdászprofesszor viszont úgy kontráz, hogy nem szabad minden munkáért pénzt elfogadni. Szerinte korrumpáló lehet, ha beleivódik a mentalitásunkba, hogy mindenért anyagi ellenszolgáltatást várunk el.
Ezzel egybecseng a már idézett Hoenh meglátása: „Ha kizárólag a pénz motivál abban, hogy elvégezd a munkát, egyre lejjebb adhatsz az igényeidből, és a végén bármilyen vacak melót elvállalsz.”

Ám megfontolandó a már szintén említett Joker másik üzleti maximája is: „Nem a pénzről van szó – ez üzenet.”

 

Forrás:

Pécsi Kistérségi Foglalkoztatási Paktum, www.pecspaktum.hu