Üdvözöljük a

Tudás-Park projekt a régió innovációjáért | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Tudás-Park projekt a régió innovációjáért

Szerző: N.T. | 2015. szeptember 9.

A régió innovációs szereplőinek együttműködésén alapuló Tudás-Park projektet indított a Pécsi Tudományegyetem (PTE), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara (PBKIK) valamint a Pécsi Városfejlesztési Zrt. (PVF Zrt.). A projekt létrejöttét az indokolja, hogy bár az egyetemi tudásbázis jelentős K+F+I potenciállal rendelkezik és a gazdasági szereplők számos szolgáltatásra tartanának igényt, a felsőoktatási-vállalati együttműködések száma jelenleg alulmúlja a kívánt léptéket.

Ennek oka sok esetben az, hogy az egyetemi kutatások nem a piaci igényeknek megfelelő irányba haladnak, míg a vállalatok kutatás-fejlesztési igényei nem jutnak el a kutatócsoportokhoz. Ezért a most indított projekt egyik célja, hogy a régióban továbbfejlessze a tudástranszfer tevékenységet, előmozdítsa a Dél-Dunántúli régió gazdasági-társadalmi fejlődését, bekapcsolja a régió szereplőit a nemzetközi tudományos és gazdasági vérkeringésbe, valamint a régióbeli társadalmi-gazdasági problémák megoldása felé irányítsa a Pécsi Tudományegyetem kutatási, innovációs tevékenységeit.

 

A Tudás-Park projekt lehetőséget teremt az egyetemi – versenyszféra – állami szféra – civil társadalom közötti együttműködés erősítésére annak érdekében, hogy a tudományos kutatások választ adhassanak a valós társadalmi-gazdasági problémákra, kihívásokra. A régiós gazdaság élénkítése érdekében a szereplők erősíteni kívánják a cég-cég/kutató-kutató/kutató-cég közötti együttműködéseket, hidat képezve a piaci igényeken alapuló termék- és szolgáltatásfejlesztés és a kutatói szféra között, elősegítendő a vállalatok nemzetközi versenyképességének növelését. A konzorciumi tagok célkitűzései között szerepel a vállalkozói, vállalkozási kapacitás, készségek és képességek bővítése, fejlesztése az inter-, és multidiszciplináris kutatások, innovációk, újítások feltárása, fejlesztése, ezek társadalmi-gazdasági hasznosulása érdekében. A projektben megfogalmazott célok és részcélok teljesülése esetén a várható társadalmi és gazdasági előny mindenekelőtt az innovációs láncok kidolgozásában és fejlesztésében, a tudástranszfer erősödésében és a kutatói-vállalati kapcsolatok bővülésében jelentkezik. Igen fontos további társadalmi előny a gazdasági, munkaerő-piaci szereplőkkel való kapcsolattartás intenzitásának növelése és a felsőoktatás tudományos közeghez való csatlakozása. Az intézményi technológia transzfer szolgáltatásrendszerének fejlesztése gazdaságélénkítő hatásával hozzájárul a hosszú távú foglalkoztatási célok megvalósításához.

 

Konzorciumvezető: PTE Szentágothai János Kutatóközpontja

 

  A Tudás-Park fő bázisa a PTE Szentágothai János Kutatóközpontja. Dr. Kovács L. Gábortól, a kutatóközpont elnökétől, a projekt szakmai vezetőjétől azt kérdeztük, hogy milyen szerepet vállalt a projektben az egyetem?

 - A Pécsi Tudományegyetem a Tudás-Park projektben konzorciumvezetőként vesz részt a PBKIK és a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. mellett. Amellett, hogy az egyetem ellátja a projektmenedzsment tevékenységet, elsősorban az intézménynél meglévő K+F kapacitás becsatornázásával, a vállalkozások és befektetők igényeinek megfelelő tudás közvetítésével, az innovációs potenciállal bíró szellemi tőke hatékony hasznosítása útján kívánja elősegíteni a projektcélok elérését.

 

- Hol tart jelenleg a projekt megvalósulása?

- A projekt szakmai megvalósítását áprilisban megkezdtük, de a támogatási szerződés csak a napokban kerül aláírásra, így az érdemi munka nagyobb része sajnos egy nagyon rövid - szeptembertől novemberig tartó - idő alatt kell, hogy megvalósuljon.

 - Milyen előnyei származnak a Pécsi Tudományegyetemnek a projektből?

- Az egyetem - mint a régió legjelentősebb tudásbázisa - a projekt által szeretné kutatás-fejlesztési és innovációs kapacitásait nyitottabbá tenni a piac felé, a Szentágothai János Kutatóközpont (SZKK) nyugat-európai szintű kapacitásait a régió gazdaságának fellendítése érdekében felhasználni és a korábbinál gyorsabban, jobban és hatékonyabban reagálni a piac ilyen irányú igényeire. A projekt által terveink szerint az SZKK egy vállalkozásfejlesztési és innováció központtá fejlődik majd, és a tervezett régiós „tudáspark” centrumává válik.

 - Az egyetem korábban zajló projektjeihez képest miben új a Tudás-Park, vannak-e benne olyan kapcsolatok, probléma megoldási módszerek, amelyek eddig nem jellemezték a futó projekteket?

 - Mindenképp jelentős különbség a korábbi projektekhez képest, hogy a régió három jelentős szereplője, a város, a kamara és az egyetem szoros együttműködéséről van itt szó. A projekt jelentőségét az adja, hogy e három szereplő erőforrásait, tudását, kapacitásait egy közös cél - egy innovációs ökoszisztéma kialakítása és működtetése - érdekében integrálja.

 - Miként vonhatók be a vállalkozások az egyetemen zajló kutatásokba illetve azok megvalósításába? Egyáltalán milyennek érzik a vállalkozók hajlandóságát, aktivitását e területen?

 - A Pécsi Tudományegyetem számos formában választ tud adni a helyi kis- és középvállalkozások, vagy akár az országos nagyvállalatok igényeire, értve ez alatt konkrét fejlesztési feladatokat, laborkapacitás vagy szakembereink tudásának biztosítását, közös pályázatokon való részvételt, netán szakmai tanácsadást, oktatást, képzést. Amiért a valóságban a verseny- és az akadémiai szféra mégis oly távol marad egymástól, az az, hogy „nem beszélik egymás nyelvét”. Szükség van egy tolmácsra, aki közvetít, aki egyaránt ismeri a gazdasági szféra igényeit és az egyetem kapacitásait, és e kettőt megfelelő helyen, módon és formában engedi találkozni. Tapasztalataink szerint a vállalkozások sokszor azért maradnak távol az egyetemtől, mert nem pontosan tudják, milyen támogatást is várhatnának egy-egy konkrét piaci igény jelentkezése esetén. Jellemző az is, hogy ha egy K+F kooperáció létrejön, azt újabb és újabb követi, és az együttműködés a felek megelégedésére, hosszú távon fennmarad.

 - Mit várnak a projekt többi szereplőjétől, a várostól, a kamarától a sikeres projekt érdekében?

 - A projekt megvalósítása versenyfutás lesz az idővel, így arra számítunk, hogy novemberig sikerül megalapozni egy olyan hosszú távú együttműködést a partnerek között, amelyet a későbbiekben - a régió versenyképességének fellendítése érdekében - tovább tudunk majd építeni.

 

A gazdaság képviselője: Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

 

- A kamara egy mátrix szerkezetű tevékenység csomagot állított össze, amelyek jelentős része az egyetem kutatásait és kutatási irányait támogatja, másik része pedig stratégiai célokat szolgál, mint a technológia transzfert segítő közös innovációs ügynökség előkészítése, tervezése – foglalja össze a PBKIK projektben betöltött szerepét Áman Mihály, a kamara innovációs alelnöke. - A mátrixban fontos szerepet kap a kkv-szektor kutatási irányainak és kapacitásainak felmérése is, hiszen ez alapján lehet majd az ipari szereplők érdekeit és céljait az egyetemi kapacitások mellé rendelni. A legfontosabb kamarai feladatok az ipari szereplők és a PTE kutatási irányainak összehangolásán keresztül a hatékony és rugalmas együttműködési rendszer kialakítása, amely a kölcsönös előnyök mentén szolgálja a régió fejlődését.

A kamara a projektben számos szakértői feladatot vállalt, ezek a következők: egyetemi kutatási irányokra és konkrét kutatásokra technológiai profilok elkészítése és menedzselése az Innoportfólió hazai és az Enterprise Europe Network nemzetközi rendszerében, kkv-kutatói kapacitások és irányok felmérése, a tavalyi Innovációs Paktum alapján egyetemi-kamarai közös innovációs ügynökség előkészítése, a lehetséges feladatok és szerepek elemzése. Emellett a PTE-n működő ipari tanácsadó testület munkájának segítése, technológia transzfer folyamatok támogatása, egy kétszintű Mérnökadatbázis elkészítése, az egyetemi kutatási projektek formatervezési és design lehetőségeinek feltárása valamint egyetemi stratégiai kutatási irányokban nemzetközi trendelemzések elkészítése, amelyek egyaránt szolgálják a kutatókat és ipari szereplőket: smart, 3D és ageing területek.  A projektben a Kamara az Innovációs Bizottsággal és a kiválasztásra került szakértő stábbal együttműködve dolgozik.

  - A projektet előkészítése áprilistól folyamatos, a nyár folyamán minden szereplő elindította a saját fejlesztési projektjeit a szakértők segítségével. Milyen konkrét vállalkozói kapacitások vonhatók be a projektbe?

 - A baranyai vállalkozói K+F+I kapacitásai az országos átlag alattiak. Legerősebb a biotechnológiai, gépipari - elektronikai ipari és ICT fejlesztő cégek jelenléte. Rájuk kell építenünk, illetve fel kell térképeznünk az élelmiszeripari fejlesztésben érintett vállalkozásokat. A folyamat kettős. A rendelkezésre álló céges kapacitást - ha lehetséges - össze kell rendelni az egyetemi kutatásokkal. Az egyetemi kutatások mellé új fiatal kutatókat és kutatással foglalkozó cégeket kell felzárkóztatni, harmadik szerepünk-feladatunk pedig az, hogy segítsük (divatos szóval a start-up cégeket) az induló kutatási és fejlesztési tevékenységet is felvállaló cégek indulását, tevékenységük eredményességét. Azt lehet mondani, hogy megyei szinten nagyjából 100-150 releváns, fejlesztéssel is foglalkozó vállalkozást lehet a projektbe bevonni, 40-50 kkv-t konkrét kutatási-fejlesztési terveivel együtt.

- Milyen előnyei származnak a kamarának a projektből?

- A kamara soha sem önmagára optimalizált. Legfontosabb feladatunk a versenyképes gazdasági környezet megteremtése, a vállalkozások fejlesztése. Ebbe a munkába beletartozik a kutatási központokkal, a Pécsi Tudományegyetemmel és a várossal folytatott közös fejlesztési munka is. Célunk a versenyképes Pécs és Baranya megteremtése, a helyi vállalkozások fejlesztési munkájának támogatása - külpiaci megjelenésük segítése, a képzési problémák megoldása. A projekt legfontosabb előnye a szakmai párbeszéd és az egyetem valamint az ipari szereplők konkrét és hatékony együttműködéséből származik majd.

- A projekt miként segítheti a megyei, régiós innovációs tevékenység előremozdulását?

 - A megye innovációs potenciálja erősen egyetem központú. Az egyetem erős gazdasági környezetfejlesztő ipari vállalkozások hiányában nem lehet képes hatékonyan piaci fejlesztéseket végezni, kevéssé tud kutatási eredményeiből nemzetközi sikereket építeni. Ha a technológia transzfer folyamatok tényleges piaci igényeken és a szereplők együttműködésén alapulnak, úgy a vállalkozások üzleti eredményessége növekszik, az egyetemi kutatások piacra kerülnek és ezzel a megyei gazdaság erősödik.

- Mit várnak a projekt többi szereplőjétől, a várostól, az egyetemtől a sikeres projekt érdekében?

 - Legfontosabb az, hogy az együttműködés ne a projekt időtartamára szóljon, hanem a kialakított struktúrákat együtt menedzseljük tovább, a megyére, Pécs városra, Baranya megyére és a régióra optimalizáljuk tevékenységeinket, hogy abból majd mindenki profitálhasson.

 

Rabb Szabolcs a PBKIK innovációs osztályvezetője, a projektben a kamara operatív vezetőjét kérdeztük a projekt szakmai tevékenységéről és a várható eredményekről.

- Mi lehet a projekt kézzelfogható eredménye?

- A kamara szempontjából a legfontosabb eredmény a helyi KKV-k kutatási kapacitásainak és igényeinek feltérképezése és az egyetemi kutatások nemzetközi kiajánlása lesz. A KKV igények és az egyetemi kapacitások összelinkelése egy öngerjesztő gazdasági folyamatot indít el, amely segítségével helyben maradhatnak fejlesztési források,  egymás folyamatait segíti a két fél együttműködése, gazdasági eredményesség – fejlesztési projektek eredményei jutnak el helyi és nemzetközi piacokra. Ha ez az együttműködés elindul, akkor abból minden szakmai szereplő profitál, a gazdasági szempontú utolsó helyezésünket lassan is de javíthatjuk.

- Mondana egy konkrét példát?

- Helyi gépipari cég a gyártási folyamatainak megfelelő automatizált rendszert fejlesztett és gyártatott Németországban. A projekt hatására hasonló fejlesztések helyben valósulnak meg, az egyetem kutatói – mérnökei és a cégek együttműködésében. Fejlesztési források helyben hasznosulnak, hozzáadott értéket teremtünk. Ezek évente a milliárdos összeget is elérhetik, meghaladhatják.

- Milyen az együttműködés a kamara és az egyetem között?

- A mi szintünkön, azaz operatív szinten nagyon jó, évek óta szoros szakmai kapcsolatban állunk; közös projekteket valósítottunk meg az elmúlt években a Technológia Transzfer Irodával, Műszaki Karral, Közgazdaságtudományi Karral. A Kutató Központ munkájába is belelátunk, a kutatási csoportok céljait ismerjük, azokat saját eszközeinkkel igyekszünk is segíteni.

- Hogy lehet az együttműködést javítani, még fejleszteni?

- Kompetenciák mentén szükséges a szakmai feladatokat meghatározni és azokat egyeztetni. Párhuzamos feladatvégzésekkel rengeteg energiát és időt veszítünk, ráadásul a hatékonyság is csökken. A projektben az egyetem és a kamara kezdeményezésére Közös Innovációs Ügynökség létrehozását is megvizsgáljuk, akár a Város bevonásával. Ez az ügynökség alkalmas lehet a híd szerep és specifikus feladatok ellátására; a kompetenciák és természetesen az érdekek mentén.

 

 

Pécs képviselője: Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt.

 

 - Társaságunk mint konzorciumi partner feladata elsősorban Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának szakmai képviselete, illetőleg a városi érdekek érvényesítése a térségi innovációs stratégiák és beruházások terén – foglalja össze a pécsi oldal szerepét a projektben Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztési Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. - Fontos tudni, hogy a Tudás-Park pályázat alapvető célja megteremteni az egyes szektorokban (úgy a képzési, mint a beruházási és innovációs szerkezet vonatkozásában) azokat az alapfeltételeket, amelyek révén javulnak a tőkefogadás kondíciói Pécsett, ennek eredményeként pedig nő a térségi foglalkoztatottak száma. A Pécsi Városfejlesztési Nzrt. konkrét feladata egy tételes, a helyi ingatlanok műszaki állapotát, főbb adatait tartalmazó felmérés elkészítése és egy erre alapozott online befektetői adatbázis kialakítása hatékony befektetői döntéstámogatással. A pályázat keretében továbbá sor kerül egy, a várostérség egészét újraértelmező tudásmenedzsment stratégia és egy rendkívül alapos befektetői igényfelmérés elkészítésére.

- Milyen szakaszban van jelenleg a projekt, melyek az aktuális teendők ezzel kapcsolatban?

- A Támogatási Szerződés megkötésére 2015 augusztusában került sor, ezt követően azonnal megindult a kapcsolódó közbeszerzési eljárások lebonyolítása. A tudásmenedzsment stratégia készítése már folyamatban van, a további eljárások lebonyolítását követően a már említett többi feladat ellátását is haladéktalanul megkezdjük a kiválasztott szakértők bevonásával. Az előírt szerződéses határidőig, azaz 2015. október 31-ig természetesen minden vállalásunkat sikeresen teljesíteni fogjuk.

- Milyen előnyei származnak a PVF Nzrt-nek illetve a városnak a projekt sikeres megvalósulásából?

- A Magyar Tudományos Akadémia és az IBM 2011 nyarán publikált mélyreható, alapvetően a hazai nagyvárosok innovációs képességét vázoló kutatási jelentése Pécs vonatkozásában rendkívül árnyalt képet mutat. Míg az ún. humán alrendszerben (amit például a diplomások számában, az orvosi ellátás minőségében is vizsgálnak) a baranyai megyeszékhely előkelő helyen szerepel, addig az ún. „üzleti alrendszerben” (amely többek között a működő vállalkozások számát, az egy lakosra jutó K+F ráfordítást vizsgálja) a nagyvárosok rangsorában csak Miskolcot és Kőszeget előztük meg. A közlekedés alrendszerében és a városi szolgáltatások rendszerében közepes értékkel vizsgáztunk, ami jól mutatja az önkormányzatnak az innováció irányába tett eddigi hatékony lépéseit.

 Fel kell ugyanakkor ismernünk, hogy a korábbiaknál még hatékonyabban kell támogatni a vállalkozások Pécsre telepedését, ez pedig csak akkor történhet hosszú távon is eredményesen, ha szoros összefogás jön létre a város, a PTE és a kamara részvételével. A Tudás-Park egyértelmű célja, hogy a város innovációs lehetőségeit felmérje, azokra célokat és lépéseket fogalmazzon meg, ennek alapján pedig a korábbiaknál jelentősebben sikerüljön a tőke Pécsre vonzása. A legvégső cél természetesen a pécsi munkahelyek számának markáns növelése, hiszen ez biztosítja a lakosság megtartását, az élhetőség javítását is.

- Jelenleg milyen lehetőségeik vannak a vállalkozásokkal való együttműködésre az innovációt tekintve? Egyáltalán ez a terület miként van jelen Pécs életében?

 - A Pécsi Városfejlesztési Nzrt. készítette a pécsi járás gazdaságfejlesztési programját és ennek során számos vállalkozás vezetőjével értekeztünk az ágazati problémákról, a kkv-k igényeiről és lehetőségeiről. Szinte egyöntetű vélemény volt, hogy erősíteni kell a pécsi vállalkozások beszállítói szerepét és hatékonyabban kell kiaknázni az itt lévő tudást - ezekhez ugyanakkor ide érkező tőke is szükséges. Ismerjük tehát a vállalkozások problémáit, konkrét elképzeléseink vannak a helyi gazdaság erősítésére, amik többek között ebben a projektben is tetten érhetők.  A hazai kutatási eredmények és saját tapasztalataink alapján is látszik, hogy meg kell teremteni azt az erős alapszerkezetet, amely javítja a város tőkevonzó képességét, ebben pedig az egyetemnek, valamint a kamarának is fontos szerepe van.

- Mit várnak a projekt másik két szereplőjétől, a PTE-től és a PBKIK-tól annak érdekében, hogy sikeres legyen a projekt?

 - A 2014-2020-as fejlesztési ciklusra Pécs elsődleges stratégiai célja az „okos-zöld-termelő város” megteremtése – mindez nemcsak az intelligens szolgáltatások bevezetésére vonatkozik, hanem a tudásigényes, kreatív iparágak ide telepítésére is. A városi önkormányzatnak és a PVF Nzrt-nek (mint az önkormányzat városfejlesztési társaságának) ebben primer szerepe van. A hatékony fejlesztő munka ugyanakkor nem képzelhető el a tudást és annak pótlását biztosító Pécsi Tudományegyetem, valamint a helyi kkv-k összefogását, mentorálását sikeresen végző Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara  tevékeny közreműködése nélkül. Látni kell ugyanis, hogy széleskörű összefogás nélkül nem lehet sikeres városfejlesztés.

 

 

 Szakértők a projekt sikeréért

 

 Herbály István, a pécsi RG Net Kft. ügyvezetője, a kamara Innovációs Bizottságának tagja szakértőként vesz részt a Tudás-Park projektben.

- Az, hogy szakértőként vagyok jelen a Tudás-Parkban, azt jelenti, hogy a projekt keretein belül Enterprise Europe Network technológiai profilokat készítünk az egyetem kutatási portfóliója alapján. Ennek lényege, hogy az egyetemi kutatásokat a piac felé is nyitottá és elérhetővé tegyük. Az EEN hálózatába feltöltve a rendelkezésre álló portfóliót nagyon széles kör ismerheti meg az egyetemen folyó munkát, és lehetőség nyílik rá, hogy azok gyorsan, a piacon hasznosuljanak.

 A kis- és középvállalkozások számára az lehet a projekt legnagyobb előnye, hogy általa az egyetem egyre több piaci folyamatba kerül be, megismeri a piac és a cégek működését, tapasztalatot szerez ezen a területen is. Ez igaz az egyetem menedzsmentjére és a kutatókra is. Ezen tanulási folyamat után pedig a baranyai kkv-k már egy olyan egyetemmel tudnak együtt dolgozni, aminek konkrét piaci tapasztalatai vannak, nem ők lesznek, akik a tanulási folyamat "árát" meg kell, hogy fizessék. Illetve kikerülhetnek a profilokon keresztül az egyetemről olyan technológiák, amelyeket a vállalkozások közvetlenül is tudnak hasznosítani.

 

 Opauszki László, a PBKIK tanácsadója, a kamara Kisvállalkozásfejlesztési Bizottságának tagja szintén szakértő a projektben, amelynek újszerűségéről a következőképpen vélekedik:

 - A projekt újszerűsége az egyetem oldaláról abban mutatkozik meg, hogy felismerte, a vállalkozói szféra bevonása nélkül hosszú távon nem finanszírozható magas színvonalú kutatói bázis. Életképes, eladható, a gazdaságban érvényesülő kutatási feladatokat kell ellátni, melyeket a vállalkozások megfinanszíroznak a későbbi haszon reményében. A gazdaság oldaláról abban újszerű, hogy a vállalkozásokat képviselő Kereskedelmi és Iparkamara bevonásával valósul meg a projekt. Ez azért fontos, mert a kamara közvetlen információkkal rendelkezik a vállalkozások igényeiről, koncentráltan, hangsúlyozva tudja a fejlesztési igényeket és az ehhez tartozó kutatói szükségletet megfogalmazni, hiszen külön Innovációs Osztállyal is rendelkezik, továbbá a szervezeti felépítéséből adódóan a működését meghatározó testületekben vállalkozók képviselik a gazdaságot.

  A kisvállalkozások esetében a méretükből adódó alapproblémára, az erőforrások szűkösségére adhat megoldást. Bekapcsolódhatnak a projektekbe vagy összefogva akár a kamara "moderálásával" közös fejlesztéseket indíthatnak el.

 - Mi a feladata a projektben?

 - A projekt része egy üzleti terv elkészítése, melyben személyesen veszek részt. Ebben az üzleti tervben fogjuk átvilágítani a két szervezet eddigi, a projekthez kapcsolódó tevékenységét. Összehasonlításokat készítünk más külföldi vagy akár hazai példákkal, melyek hasonló célt fogalmaztak meg maguknak. Meghatározzuk az elérendő stratégiai és operatív célokat, megfogalmazzuk az ehhez szükséges eszközöket. Különös tekintettel a működés formájára, szervezeti felépítésére és gazdasági alapjaira. Természetesen itt nem csak egyetlen megoldás, forma lehetséges, ezért törekszünk alternatívák felvázolására is.

 

 Megjelent a Dél-Dunántúli Gazdaság 2015. szeptember 11-i számában