Üdvözöljük a

Nyüzsögnek Amerikában a női feltalálók | Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara

honlapján!

-

Nyüzsögnek Amerikában a női feltalálók

Szerző: Schmidt Enikő | 2016. december 5.

A frissen kiadott statisztikák szerint tavaly is nőtt a világszerte bejegyzett szabadalmak száma, és a mennyiségeket tekintve Kína előnye is egyre nagyobb a többi régióval szemben.

 

A Szellemi Tulajdon Világszervezete (WIPO) kiadta az előző évre vonatkozó statisztikáit a 2015-ben bejegyzett szabadalmakról. Eszerint tavaly összesen 2.888.800 új szabadalmat, 1.144.800 darab ipari mintát és 1.205.300 felhasználási modellt hitelesítettek világszerte, kiegészítve további 8.445.300 védjegy oltalom alá helyezésével. Ez minden kategóriában növekedést jelent az előző évekhez képest, a szabadalmak száma például 7,8 százalékkal haladta meg a 2014-ben jegyzett mennyiséget.

 

Kína tarol, az EU kapaszkodik

 

A WIPO listáin minden területen Kína az egyeduralkodó: a több mint 1,1 millió kínai szabadalom és a több mint 2,8 millió bejegyeztetett védjegy rendre 19 és 24 százalékos éves emelkedésnek felel meg. A szabadalmakat tekintve Európa – pontosabban az Európai Unió – a dobogóra sem fért fel az USA és Japán mögé, míg a védjegyek tekintetében a harmadik legnagyobb kibocsátó a maga közel 370 ezer új márkajelével.

Egyedül az ipari minták között nincs számottevő mennyiségi növekedés. Kína 570 ezer oltalommal egymagában is lenyomja a világ többi részét, míg Dél-Korea egyre jobban megközelíti a rangsor második helyén álló Európát.

A szellemi tulajdont érintő bejegyzéseket a WIPO nem csak régiókra vagy régiós szinten mozgó államokra, hanem egyes országokra lebontva is vizsgálja. A listákon a kínai és amerikai dominancia mellett a szabadalmak tekintetében előkelő helyen áll Japán, Dél-Korea és India, míg Európából Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Hollandia, Svájc és Oroszország is önállóan befér az első tízbe.  

 


Magyarország a 2015-ben benyújtott szabadalmak mennyisége alapján a globális rangsor 41. helyén áll Portugália és Thaiföld közé szorulva. Az ipari minták között a 45., a friss védjegyek tekintetében a 48. helyen zártuk az előző évet, ami a WIPO száz országot lajstromozó statisztikájában a középmezőnyt jelenti.

Közvetlen környékünkról Ausztria, Lengyelország, Csehország, sőt Ukrajna is stabilan megelőzi Magyarországot, Romániával nagyjából hasonló pozíciókat foglalunk el, míg Szlovákia, Horvátország vagy Szerbia valamivel hátrébb tanyázik a 2015-ben keletkezett szellemi tulajdon összesítésében – legalábbis a tételek mennyiségét tekintve.

 

Egyre több a női feltaláló

 

A WIPO természetesen nem csak országok, hanem egyéb fontos vagy fontosnak látszó szempontok alapján is nagy mennyiségű statisztikát közöl, ipéldául a nők, a női feltalálók hozzájárulása az új szabadalmakhoz. Míg 1995-ben a friss szabadalmakat benyújtók között mindössze 17 százalékban képviseltették magukat, addig az arányuk tavaly már 29 százalékos volt, vagyis közel a duplájára emelkedett.
Talán nem meglepő, hogy az olyan szabadalmak között, amelynek bejegyzői között legalább egy nőt találunk, magasan az Egyesült Államok vezet 105 ezer tétellel. Utána három ázsiai tech-nagyhatalom, Kína, Japán és Dél-Korea következik, míg ebben a tekintetben az európai országok jócskán lemaradnak: a WIPO a 2011-2015 közti időszakot vizsgálva a negyedik Németországban is csak fele annyi, a fenti követelményeknek megfelelő szabadalmat jelez, mint amennyit a harmadik Koreában. Az Unió egészét tekintve persze jobb a helyzet, de ha Ázsiát is önálló térségként kezeljük, akkor a különbségek változatlanok maradnak.

 

A nemek aránya annál jobban felborul, minél jellemzőbb egy országra a technológiai jellegű szabadalmak túlsúlya: ezért maradhat el jóval a világátlagnak számító 29 százaléktól Németország, Nagy-Britannia vagy Dél-Afrika is. Ahogy arról mi is több ízben beszámoltunk, az informatikában dolgozó nők aránya az iparilag fejlett országokban sem igen éri el a 25 százalékot. A diszparitásnak pedig a munkaerőhiány mellett esetenként olyan közvetett hatása is lehet, mint mondjuk az AI-fejlesztések során bekódolt hibák és a hibák nyomán később jelentkező társadalmi problémák.

 

Forrás: www.bitport.hu